Brutális jégeső tarolta le Magyarországot: óriásiak a károk

Brutális jégeső tarolta le Magyarországot: óriásiak a károk

agrarszektor.hu
Egy szupercella vonult át csütörtök délután Magyarország északkeleti része felett, és okozott erős, viharos széllel kísért jégesőt több helyen. A legerősebb jégverést Nagyecsedről jelentették, ahol teniszlabda méretű jég pusztított, itt több lakóépület tetőszerkezetében is jelentős kár keletkezett, de nem úszta meg a komoly jégverést Mátészalka, Csengerújfalu, Győrtelek, Cégénydányád, Ura, Tyukod és Nyírcsaholy sem. Mátészalkán bőséges csapadékot is hozott a szupercella, az egyik városrészt elöntötte a víz, az autóknak több helyen vízen kellett átgázolniuk.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Ez a szupercella csütörtökön 14 óra körül képződött Szlovákiában, majd Magyarországon átvonulva Romániában folytatta a pusztítást. Sajnos egyáltalán nem elszigetelt, ritka esetről van szó, a forró, instabil európai légtérben könnyen kialakulhatnak hasonló légköri jelenségek. Egy nappal korábban, szerdán Észak-Olaszországban, Treviso és Padova környékén is heves zivatarok pusztítottak akár 15 cm átmérőjű jégdarabokkal, amelyek rengeteg autót vertek szinte totálkárosra, a házak faláról pedig lekapták a vakolatot. Horvátországban ledőlő fa miatt halálos áldozata is volt a viharoknak, és Szlovéniában is erős széllel kísért felhőszakadás okozott károkat - írja a FruitVeB.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi az a szupercella, és hogyan alakul ki ez a jelenség?

A gyakran jelentős károkért és halálesetekért felelős szupercellák olyan forgó feláramlást tartalmazó speciális zivatarok, amelyeket szignifikáns méretű jég (átmérő legalább 5 cm), szélvihar és olykor erősebb tornádó is kísérhet. Élettartamuk jellemzően igen hosszú, mely egyes esetekben akár a 8 órát is meghaladhatja. Egy széles körben elfogadott kritérium a cella hosszú élettartama mellett a feláramláshoz kapcsolódó tartós és mély középszinti (majd a szupercella életciklusa előrehaladtával már alacsonyszinti is) ún. mezociklon jelenléte. A mezociklon egy átlagosan 3-8 km széles, függőleges tengelyű örvény, mely mintegy 10 perc alatt tesz meg egy teljes fordulatot. Az örvénylő tulajdonság mellett a szupercellákat - többek között - az különbözteti meg a leggyakoribb multicellás zivataroktól, hogy bennük egyetlenegy folyamatosan áthelyeződő, hosszú életű feláramlás található - szemben a multicellás zivatarok „osztódó” feláramlási képével (ahol a cellák a kifutószél frontjukon az eredeti feláramlásuktól bizonyos távolságban gerjesztenek újabb feláramlásokat).

EZ IS ÉRDEKELHET

A szupercellák leggyakrabban akkor alakulnak ki, ha a légkörben rendelkezésre álló instabilitási energia jelentős vertikális szélnyírással párosul. A szélnyírás nem más, mint a szél sebességének és irányának változása a tér egy kitüntetett iránya mentén, jelen esetben a magasság szerint. Könnyen belátható, hogy a vertikális szélnyírás egyben egy horizontális tengelyű örvényességet is jelent, ugyanis az ilyen tulajdonságú levegőtömegbe helyezett virtuális részecskére a tetején illetve az alján eltérő erősségű és irányú szél hat, ami tulajdonképpen elnyírja a részecskét, így az forgásba kezd. A szupercellás zivatarok kialakulásánál ezeket a horizontális örvényeket „állítja fel” a zivatar feláramlása, és így vertikális tengelyű örvény alakul ki.

EZ IS ÉRDEKELHET

A felállítódás során egy örvénypár jön létre a feláramlás két oldalán: a jobb oldalon egy ciklonális (azaz az óramutató járásával ellentétesen forgó), a bal oldalon egy anticiklonális örvény (az óramutató járásával megegyező irányban forgó), amelyek ezt követően dinamikusan egy-egy feláramlást hoznak létre (a jobb és bal irányokat a szélnyírásvektor irányához képest kell érteni). Ennek köszönhető a radarképeken gyakran (olykor szabad szemmel is) megfigyelhető kettéválás jelensége, amely során az északi féltekén leggyakrabban a jobboldali, ciklonális örvénnyel rendelkező zivatartag marad életben, a baloldali cella pedig elhal (a déli féltekén pont fordítva játszódik le a folyamat, ott az anticiklonális örvényt tartalmazó szupercellák a gyakoribbak). A kettéválást követően legtöbbször az addig térbelileg elkülönült örvény és feláramlás fedésbe kerül, azaz létrejön a zivatar forgó feláramlása.

A szupercellák további jellegzetessége a deviáns mozgás, azaz a cellák mozgása az átlagszélhez képest jelentősen eltérhet: a ciklonálisan örvénylő szupercellák jobbra, az anticiklonálisan örvénylők balra térnek ki, ami a radaros detektálásnál egy alapvető megkülönböztető jelleg a többi zivatarhoz képest. A szupercellák igazi hazájának sokan az Egyesült Államokat tartják, de rengeteg szupercella alakul ki Európa területén is, sőt, Magyarországon is rendszeresen megjelennek, leginkább a nyári félévben. Bár kiterjedt statisztikák nem állnak rendelkezésre (csak egyes kitüntetett évek feldolgozásai), elmondható, hogy hazai előfordulásuk jellemzően körülbelül az évi több tucat és száz között mozog.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?