UTOLSÓ HELYEK, UTOLSÓ PILLANATOK!
Döntéshozók, véleményformálók, vállalati csúcsvezetők, államigazgatási topvezetők, gazdálkodók, kistermelők, agrárszakértők egy helyen, egy időben az Agrárszektor 2023 konferencián! Előad Nagy István, Éder Tamás, Soltész Gergő, Dobai Tibor, Győrffy Balázs és Andréka Tamás is!
150+ előadó, 40+ óra szakmai program, 25+ kiemelt téma, 2 nap szakma, élmény, networking.
A 2010-ben alapított Nature Communications című tudományos szakfolyóiratban publikált tanulmány közvetlen bizonyítékkal szolgál arra, hogy a jeholornis nevű krétakori ősmadarak a Földön olyan növények leveleit fogyasztották, amelyek már akkor virágokat növesztettek és növényi magjaikat gyümölcseikben tárolták. A tudományos elmélet szerint a madarak kiemelkedően fontos szerepet játszottak a legnagyobb és legváltozatosabb növényi törzs, a 120 millió éve kifejlődött zárvatermők kialakulásában, amelybe a mai földi ökoszisztéma ismert élő növényeinek körülbelül 80%-a is tartozik.
A madarak és a magvas gyümölcsöket termő növények között mindig is szoros kölcsönhatás volt a beporzáson és a magvak terjesztésén, szétszórásán keresztül, de ritkák a krétakori evolúciós korszakból származó, a táplálkozási szokásaikról árulkodó kövületek. A Kínai Tudományos Akadémia (CAS) gerincesőslénytani és őslényantropológiai intézetének (IVPP) kutatóinak először sikerült fosszilis részecskéket, főleg szilícium-dioxidot, azaz kovát kivonniuk egy szinte teljesen ép madárcsontváz-kövület emésztőrendszeréből. A kutatók szerint a fosszilis részecskedarabkák nagyrészt magnólialevelekből származnak. A tanulmány szerint az őskori madár fiatal példányának kövületét a Pekingtől 485 kilométerre északkeletre fekvő Csaojang közelében ásták ki, Liaoning tartomány nyugati térségében.
A mostani felfedezés arra is rávilágít, hogyan kezdtek felszállni a madarak a fák ágaira, hogy kihasználják az ottani új ökológiai lehetőségeket - fogalmazott Vu Jan, az IVPP kutatója, a fenti tanulmány első számú szerzője. A dolgozat szerint a jeholornis ősmadár csőrének alsó része nagyon hasonlít a ma is élő növényevő madarak, például a búbostyúk csőrének alsó részéhez, amely tovább erősíti a feltételezést, hogy a jeholornis a mai növényevő madarak közvetlen rokona.
Felfedezésünk megerősíti a madarak és a zárvatermők közötti korai ökológiai kapcsolatra vonatkozó ismereteinket. Példa erre a magvas gyümölcsök fogyasztása, a magvak terjesztése és szétszórása, valamint a leggyakoribb és legegyszerűbb növényi részek: a növényi levelek táplálkozási célú felhasználása
- jelentette ki Vu Jan.
