Elemzésében Csonka Tamás azt írta, az idei nyáron már öt napon hat alkalommal került ki a legmagasabb fokozatú (piros) riasztás zivatarra. A piros riasztás esetén a nagyméretű, 2 centiméteresnél nagyobb jég mellett a narancs fokozathoz képest nagyobb eséllyel, akár nagy területen lehet számítani károkozó, jellemzően óránkénti 80-90 kilométert meghaladó sebességű szélrohamokra. Hozzátette: az öt piros riasztású nap rendkívülinek számít, hiszen vannak olyan évek, amikor a téli helyzeteket és a nem zivatarokhoz kötődő eseteket - mint az ónos eső, a hófúvás és a zivataroktól független szélvihar - is figyelembe véve egyáltalán nincs piros riasztás, vagy legfeljebb egy-három napon adnak ki ilyet. Az elmúlt szűk egy hónapban viszont a zivatarra kiadott riasztások egyedül érték el ezt a kiemelkedő számot - jegyezte meg.

Felidézte: júniusban még nem volt piros riasztás, de a június 23-ai zivataros helyzet már igen közel állt hozzá. Júliusban először 12-én este északnyugatra, majd 13-án hajnalban délnyugatra került ki a legmagasabb fokozat, ezt követően pedig 17-én délután az északkeleti térségben, 21-én este a déli területeken volt érvényben piros riasztás. Legutóbb augusztus 5-én hajnalban, majd délután, este a középső és északi területeken volt piros fokozat. Hozzátette: a helyzetekben közös volt, hogy mindannyiszor hullámzó front húzódott az ország felett, amely a délről áramló igen meleg és az északnyugatról érkező hűvösebb légtömegeket választotta el egymástól. Ezzel egy időben a magasban úgynevezett futóáramlás húzódott térségünk felett. A szükséges nedvességet többnyire úgynevezett meleg nedves szállítószalag biztosította, és jelentős volt a légkör labilitása is, mindezek együtt pedig kedvező feltételeket teremtettek a zivatarok és zivatarrendszerek kialakulásához.

A júliusi esetekben a hosszan elnyúló hullámzó frontok és az igen erős magassági futóáramlás nyugatról kelet felé szelték ketté Európát, többször is épp Magyarországon keresztül. A helyzet különlegessége, hogy tartósan fennállt, így több hullámban több napon keresztül hasonló időjárási jelenségek, események alakultak ki nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európa térségében is - jegyezte meg. Hozzátette: heves, úgynevezett szupercellás zivatarok és gyors mozgású zivatarrendszerek alakultak ki és haladtak nyugatról kelet, illetve északnyugatról délkelet felé, többször keresztezve Magyarországot is. Az igen magas labilitási energia és az erős magassági áramlás hatására a szupercellákban kialakuló jégdarabok egyes esetekben - például Észak-Olaszországban - olyan tartósan maradtak az úgynevezett jégnövekedési zónában, hogy 10-15 centiméteres átmérőjűre is meghíztak, mielőtt kihullottak volna a felhőből.

Augusztus 4-én és 5-én a hullámzó front délnyugatról északkelet felé húzódott, és ez előtt, majd ezen alakultak ki a zivatarok, heves zivatarok, amelyek súlypontja - ahogy a front lassan haladt kelet felé - egyre keletebbre tolódott. Ezért a kialakuló zivatarok, zivatarrendszerek jellemzően délnyugat, majd dél felől északkelet, észak felé mozogtak. A károkozó szélrohamok mellett az egyik fő kísérőjelenségük a felhőszakadás volt, amikor rövid idő alatt 30-50 millimétert meghaladó csapadék hullott.

Az elemzés szerint a következő egy hétben átmenetileg nyugodtabb idő várható, és bár kialakulhatnak zivatarok, kicsi az esélye heves eseményeknek. Emellett fokozatosan erősödik a nappali felmelegedés, vasárnap és a jövő hét elején egyre több helyen ismét 30 Celsius-fok közelében vagy fölötte alakulhat a csúcshőmérséklet.

Magyarországon a statisztikák szerint a legtöbb zivatar május és augusztus között alakul ki, és ugyan augusztus második felében, sőt szeptemberben is előfordulhatnak még hevesebb zivatarok, ezek valószínűsége az idő előrehaladtával csökken. Tavaly azonban a súlyos aszályos időszak után éppen augusztus második felében és szeptemberben volt a szokásosnál több zivatar.