Most már biztos: csak így élhetik túl a következő éveket a magyar dinnyetermelők

Most már biztos: csak így élhetik túl a következő éveket a magyar dinnyetermelők

agrarszektor.hu
Van fejlődési lehetőség a hazai dinnyeágazat előtt, az export-piacokon egyre nagyobb a kereslet a magyar görögdinnye iránt. A lehetőségek kihasználásához azonban nagyobb termelői összefogásra van szükség – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) dinnye munkacsoportjának legutóbbi tanácskozásán, amelyen a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) is képviseltette magát.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Az idei év eredményeiről és a jövő feladatairól egyeztettek a hazai dinnyeágazat képviselői a NAK dinnye munkacsoportjának legutóbbi ülésén. A tanácskozáson - amelyen a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) is képviseltette magát - kiderült, hogy bár a hűvösebb, csapadékos nyárelő miatt késett a szezon, az idén összességében közepesen jó évet zárhat az ágazat. Miközben júliusban keresleti piac alakult ki egész Európában a mediterrán régió időjárási anomáliái miatt, az augusztust már a túlkínálat jellemezte, ami az árakra is hatással volt. Az augusztus második felében megérkező kánikula jót tett a dinnye piacának is, a meglévő készleteket belföldön és az export piacokon is értékesíteni tudták a termelők.

A növényvédelem azonban egyre nagyobb kihívások elé állítja a termelőket. Az idén több olyan betegség is megjelent, amelyek kezelése komoly munka- és ráfordításigénnyel bírt. Ilyen például a dinnye fenésedés (antraknózis), amely az egyik legjelentősebb gombabetegségévé vált a görögdinnyének. A betegséggel szembeni védekezést nehezíti, hogy az engedéllyel bíró növényvédőszerek listája szűk, a jövő évben pedig további készítményeket vonnak ki a forgalomból.

Az idén egyébként mintegy 3 ezer hektáron ültettek dinnyét a gazdálkodók, az össztermés pedig 130-140 ezer tonnát ért el. Az ágazat jövője szempontjából ígéretes, hogy a kelet-magyarországi régióban az idén mintegy 10%-kal emelkedett a dinnye termőterülete, a jövőben pedig tovább folytatódhat ez a tendencia. A termőterület növekedésében szerepet játszhat a szántóföldi kultúrák esetében tapasztalható áresés is, a szántóföldi növénytermesztők egy része a dinnyetermelésben lát lehetőséget. A belföldi hagyományos piac vélhetően már nem tud tovább növekedni, az exportpiacok ugyanakkor élénk érdeklődést mutatnak a magyar dinnye iránt.

Egyértelmű tendencia az is, hogy egyre koncentrálódik a piac, minden áruellátási lánc a nagyobb termelési forrásokat keresi, ezért is lenne nagy jelentősége az összefogásnak az ágazatban. A termelők együttműködésével a kereskedelemmel szembeni tárgyalópozíció is erősödhet. A jövőben a mostaninál is komolyabb hangsúlyt kell fektetni a folyamatos, naprakész információátadásra. Ezt a folyamatot a NAK is segíti. A tervek szerint a következő szezon előtt külön-külön tárgyalnak majd a hazai élelmiszerláncokkal az első magyar görögdinnyeszállítmányok megérkezéséről, a szezon alatt pedig folyamatosan információval látják majd el az áruházakat. Mint a közleményben írták,

fontos, hogy a magyar dinnye pozícióját megőrizzük az olcsó, sokszor silányabb minőségű importtal szemben. A hazai áru választásával ugyanis nem csak garantáltan jó minőségű és ízletes dinnyét vihetnek haza a vásárlók, hanem a magyar dinnyeágazatban dolgozó több száz magyar család megélhetését biztosítják.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?