A május közepe után esett csapadék a talajokban sok helyen azonnal el is szivárogott, és életmentő volt szinte minden kultúrában. A csapadék a kalászosok virágzás utáni szemfejlődésére igazán produktív hatással van. A repcék is érésnek indultak, sok helyen a gazdák jóval korábbi aratásra készülnek. A főbb vetési munkálatok gyakorlatilag befejeződtek. Egyes vízborított területeken azonban még nem lehetett befejezni a munkákat - derül ki az AKI legfrissebb jelentéséből.

A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2024-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,9 millió hektár volt, ennek mintegy fele az Északés Dél Alföld régióban található. A legnagyobb tavaszi vetésterülettel Békés (184,2 ezer hektár), JászNagykun Szolnok (169 ezer hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (162,1 ezer hektár) és Hajdú-Bihar (159,3 ezer hektár) vármegyében számoltak, egyenként mintegy 8,2-9,5 százalék részesedéssel. A vármegyék többségében a tavaszi munkák a végéhez közeledtek május közepére. A tavaszi gabonafélék vetése az előirányzott terület 99,7 százalékán fejeződött be 2024. május 14-ig, magasabb arányban, mint egy évvel korábban. Az egyes gabonafélék vetése a vizsgált időpontban a köles és a szemes cirok kivételével elérte vagy megközelítette a 100 százalékot.

A tavaszi árpa 21,4 ezer hektárnyi tervezett területén a vetési munkák 100 százalékát már elvégezték. A zab vetésterülete 20,4 ezer hektár az idén, melyen a gazdák teljes egészében végeztek az előirányzott munkákkal. A szemes cirkot 30,2 ezer hektáron tervezték vetni, a jelentés időpontjáig 29,1 ezer hektáron fejeződtek be a tavaszi mezőgazdasági munkák. A tavaszi búza 4,6 ezer hektáros előirányzott területének 100 százalékán, a hibrid kukorica 20,6 ezer hektáros tervezett területének 99,6 százalékán végezték el a vetést a vizsgált időpontban.

A jelentés időpontjában, közel 100 százalékos készültségnél a kukorica vetésterülete 795 ezer hektár körül alakult. A kukorica tervezett 796,1 ezer hektár vetésterületének 24,7 százaléka az ÉszakAlföld, 18,8 százaléka a Dél-Alföld és 18,2 százaléka a Dél-Dunántúl régióban található. A napraforgó vetése szinte befejeződött, bevetett területe 699,9 ezer hektár, ami csupán 81 hektárral kevesebb a tervezettnél. A vetésterület mintegy harmada az Észak-Alföldön (31,5 százalék), közel negyede pedig a Dél-Alföldön (22,7 százalék) helyezkedik el.

A jelentések adatai alapján a tavaszi takarmányborsó vetésterülete 5 ezer hektár, melynek negyede az Észak-Alföldön terül el. A szója tervezett területe 74,3 ezer hektár, vetését 73,8 ezer hektáron fejezték be május 14-ig. A burgonya tervezett vetésterülete 6,7 ezer hektár volt 2024-ben és a május 14-i időpontra vonatkozó jelentések alapján a vetés a végéhez közeledett. A lucerna telepítése a 2024-es évre tervezett 33,6 ezer hektáros területen majdnem befejeződött, készültsége országos szinten 98 százalék feletti. A cukorrépa területe 15,2 ezer hektár, melynek 99,6 százalékán fejezték be a vetést május 14-ig. A főbb cukorrépa-termesztési körzetek a Dél-Dunántúlon (39,6 százalék), a Nyugat-Dunántúlon (19,6 százalék), a Közép-Dunántúlon (17,5 százalék) és a Dél-Alföldön (15,4 százalék) terülnek el.

A zöldségfélék területe a jelentések szerint várhatóan 47,6 ezer hektár lesz, melynek mintegy negyede Hajdú-Bihar vármegyében található. A csemegekukorica előirányzott vetésterülete 23,6 ezer hektárt, a zöldborsóé 15,4 ezer hektárt tesz ki. A tervezett tavaszi mezőgazdasági munkákat a legnagyobb mértékben (100 százalék körüli arányban) a vöröshagyma és a zöldborsó esetében végezték el a gazdák. A görögdinnye és tökre oltott dinnye tervezett összes vetésterülete 2,9 ezer hektár, amely főként Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegy