Az Oil World szakértői a 2022/2023-as gazdasági évhez képest 4%-kal nagyobb, 58 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a mostani gazdasági évben. A várható felhasználás 60,4 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 4 millió tonna lehet. A Tallage májusi tájékoztatása szerint Franciaországban a sok csapadék, a madarak és a meztelen csigák kártétele miatt egyes területeken újra kellett vetni a napraforgót, Spanyolország középső részén pedig a hűvös, esős időjárás jelentősen lassította a vetési munkákat - olvasható az Agrárgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentésében. Ezzel szemben Magyarországon, Romániában és Bulgáriában kedvezőek voltak a feltételek a vetéshez. Az Európai Unióban az előző évihez képest 1%-kal nagyobb területről, 4,9 millió hektárról arathatnak napraforgómagot az idén, Romániában 1,3 millió, Bulgáriában 880 ezer, Franciaországban 820 ezer, Spanyolországban 770 ezer hektárt foglalhat el a növény 2024-ben.

Egyre fontosabb növény lesz itthon

Hazánkban a napraforgó termesztése szinte folyamatos növekedésben volt az elmúlt 20 évben és olyan is előfordult már, hogy a vetésterület meghaladta a 700 ezer hektárt is. A szakértők áprilisban a korábbi évekhez képest kisebb területre számítottak: a prognózisuk szerint 600-650 ezer hektár között várható a napraforgó idei vetésterülete. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint végül azonban csaknem 700 ezer (699,9 ezer) hektáron került a földbe napraforgómag, ami csupán 81 hektárral volt kevesebb az előzetesen tervezettnél. Ez egyébként mindössze 2%-kal kevesebb a 2023-as, 714 ezer hektárnál. Az AKI által közzétett operatív jelentések szerint május 14-ére szinte teljesen befejeződtek a munkák. A vetésterület közel egyharmada, 31,5%-a az Észak-Alföldön, csaknem egynegyede, 22,7%-a pedig a Dél-Alföldön helyezkedik el. Egy évvel ezelőtt a bevetett terület pedig elérte a 706,9 ezer hektárt, ami 7,9 ezer hektárral volt kevesebb a tervezettnél. 

Mint ismeretes, Magyarországon a harmadik legfontosabb szántóföldi növény a napraforgó, amely a klímaváltozás hatására szélsőségessé váló csapadékhoz is az egyik legjobban adaptálódó kultúra. A napraforgónál a befektetés megtérülése relatíve biztonságosabb, mivel alacsonyabb termelési költség jellemzi hektáronként, mint például a kukoricát. Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási anomáliák és hőségnapok pedig a napraforgót kevésbé érintik, mint a kukoricát vagy a repcét. De hogyan látják a helyzetüket a napraforgóval foglalkozó termelők? Milyenek az idei tapasztalataik a növényt illetően? Az Agrárszektor erről kérdezte őket.

Fürsztner Balázs, a hódmezővásárhelyi HÓDAGRO Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy 2024-ben 250 hektáron vetettek napraforgót, ez a tavalyihoz képest 50 hektárral kevesebb. Magával a vetéssel minden rendben volt, időben, sőt, kicsit talán előbb is el tudták kezdeni, és gond nélkül be tudták fejezni a munkálatokat, mert akkor épp nem volt eső. A szakember beszélt arról is, hogy az állományok a májusi esőknek köszönhetően nagyon megindultak, és most már csillagbimbós állapotban vannak, ugyanakkor szép és egységes képet mutatnak. A növények védelme érdekében eddig egy alapgyomirtást és egy egyszikű gyomirtást hajtottak végre - közölte Fürsztner Balázs, hozzátéve, hogy még most, a csillagbimbós állapotban terveznek egy gombaölőszeres kezelést is, amit várhatóan a héten fognak végrehajtani. A kilátásokat illetően a Csongrád-Csanád vármegyei vállalkozás növénytermesztési ágazatvezetője óvatosabban fogalmazott, ugyanis még nem látták, mekkora tányérok lesznek. A tőszámok viszont szépen megvannak, és nem volt vadkár se az állományokban. A várható hozam kapcsán Fürsztner Balázs 3 tonna/hektáros eredményt mondott, de kiemelte, hogy ezzel inkább alálőtt a várakozásoknak és a reményeknek.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-nél idén 250 hektáron vetettek napraforgót - tudtuk meg a vállalkozás növénytermesztést felügyelő vezérigazgató-helyettesétől, Szabó Pétertől. A szakember elmondta, hogy a vállalkozásnál korábban termesztettek napraforgót, ám az elmúlt két évben nem foglalkoztak vele, most is azért "vették elő" újra, mert ősszel nem sikerült a repce vetése. A vezérigazgató-helyettes kérdésünkre elárulta, hogy a vetés egy részét a jó minőségű csernozjom talajokon időben be tudták fejezni, a taktaközi kötött talajon azonban csak május közepén értek véget a munkálatok. Ennek megfelelően látható némi különbség a vetések között, a korábbiak kifejezetten jó képet mutatnak, már csillagbimbós állapotban vannak, ugyanakkor a később elvetettek is szépen kikeltek. Szabó Péter a növényvédelmet illetően elmondta, hogy volt egy alapgyomirtás és már felülkezeléseket is végeztek az állományokban, így egy lombtrágyás és egy rovarölős kezelést is végrehajtottak már. A várható terméssel kapcsolatban a szakember úgy fogalmazott, hogy az alapok, a tőszám és a választott hibridek jók, ha megfelelően alakul az időjárás, akkor az eredmények is szépek lehetnek. Szabó Péter szerint, egy jó szezon esetén akár egy 4 tonna/hektáros hozam is sikerülhet.

A Fejér vármegyei Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.-nél is csökkent idén a napraforgó vetésterülete. A vállalkozás növénytermesztési igazgatója, Zoványi György kérdésünkre elmondta, hogy idén 112 hektáron vetettek ebből a növényből, és nagyjából minden rendben volt a vetéssel. A szakember beszélt arról is, hogy az állományok lassan csillagbimbós állapotba kerülnek, és összességében megfelelő képet mutatnak, nincsenek bennük károk. A növények védelmében a Fejér megyei vállalkozásnál is főleg gyomirtásokat hajtottak végre, illetve most végeznek egy preventív jellegű gombaölőszeres kezelést, lombtrágyával együtt. Zoványi György a kilátásokat illetően úgy fogalmazott, hogy most még minden rendben van a növényekkel, és ha ez a nedvességszint kitart a szezon végéig, akkor akár jó termés is lehet belőle, ami elérheti a 4 tonna/hektárt is.

A fentiek alapján látható, hogy a napraforgónak biztosított helye van a magyar mezőgazdaságban, és a klímaváltozás hatásainak erősödése mellett is van fejlődési lehetőség a vetésterületet illetően. Idén egyelőre kedvezőnek volt mondható az időjárás, de a következő heteken nagyon sok múlik. Mivel még jócskán a szezon elején járunk, érthető, ha a gazdák óvatosabban nyilatkoztak a kultúrát és a várható eredményeket illetően, de öszességében elmondható, hogy a hektáronkénti 3-4 tonnás hozamokat tartják a legreálisabbnak.

Mennyi pénz lehet benne?

Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint május utolsó hetében a feldolgozók és a kereskedők 144,3 ezer forint/tonnáért várásolták fel a nagy olajtartalmú napraforgómagot (LO), ami az előző év azonos időszakához képest 6%-kal jelent magasabb árat. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 145,5 ezer forint/tonna volt, ami pedig 5%-os növekedést jelent a tavalyi árakhoz képest.