A hőzivatart valóban az extrém meleg hívja életre, a száraz zivatar azonban nem önálló jelenség, sőt az elnevezés laikus fejjel igencsak átverős. A napsugárzás felmelegíti a földfelszínt, a meleg levegő könnyebb a hidegnél, ezért a fizika törvényeinek engedelmeskedve fölfelé áramlik, ez a feláramlás az egész folyamat kulcsa. És nemcsak könnyebb, de jóval több vízpára megkötésére is képes. Egyre magasabbra jutva hőmérséklete csökken, lassanként átveszi aktuális környezetének értékeit, miközben már képtelen az eredetileg szállított pára megkötésére. A víz ezért kicsapódik a lebegő apró szennyeződésekre, az úgynevezett csapadékképző magokra, és létrejönnek a gomolyfelhők - írja a 24.hu. 

Egyre több tornádó lehet Magyarországon: erre jobb, ha mindenki felkészül

Napjaink részévé vált az éghajlatváltozás, ami a közember számára szokatlan időjárási jelenségeket okoz már Magyarországon is.

A lapnak Molnár László meteorológus elmondta, hogy  felfelé áramló, súrlódó levegőrészecskéinek hatására még a gomolyfelhőben, nagyjából 6-7 ezer méteres magasságban beindul a töltésszétválasztódás, majd elkezdődik a villámtevékenység. A villámlást mennydörgés kíséri, az intenzív hanghatást a kisülés által felforrósodott levegő hirtelen tágulása hozza létre. Amennyiben a feláramlás elég intenzív, és megfelelő mennyiségű nedvesség is adott, a gomolyfelhők zivatarfelhővé alakulnak, majd elered az eső. Ez a zivatar, kissé lebutított definíció szerint villámlással és mennydörgéssel kísért intenzív csapadékhullás.

A hőzivatar pedig már igazi individuum: a légtömegen belül kialakuló zivatar. Ilyenkor nincs hidegfront, az erős feláramláshoz szükséges energia, és persze a megfelelő nedvesség adott területen áll rendelkezésre, és az extrém meleg indítja be - ilyenre az elmúlt napokban volt is példa.