A hazai meggytermő terület 12 000 hektár, melynek 55%-a az észak-keleti országrészben, közel negyede pedig Pest és Bács-Kiskun vármegyében található. Az elmúlt évtizedben jellemzően 55 és 80 ezer tonna között alakult a hazai meggytermés, azonban terméspotenciálunk az utóbbi néhány évben csökkent: a termőterület mintegy 2 000 hektárral zsugorodott, de az ültetvények öregedése, illetve az elmúlt évek gazdasági kudarcai is hozzájárultak a negatív irányú változáshoz. Egy normál évjáratban 60-70 ezer tonna közötti termésre képesek lennénk, 2024-ben pedig (ami alapvetően rossz évjárat volt) 53 ezer tonnát szüreteltek - írja a FruitVeB.
A vegetáció idén normál időben indult, jó virágzással, ami összességében - a tavalyi aszályos és forró nyár ellenére - jó terméssel kecsegtetett. Azonban az április elején jelentkező fagyok teljesen átírták a szezon forgatókönyvét, hiszen az erőteljes lehűlések a meggy ágazatot sem kímélték, országosan jelentős károkat okoztak. Április 7-én virradóra az északnyugati országrész (Kisalföld), a Duna-Tisza köze és a Balaton közvetlen térségének kivételével országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően -2 és -6 °C közé zuhant a hőmérséklet, de sok gyümölcstermesztő körzetben - főleg az északi és észak-keleti országrészben (ahol a hazai meggytermő terület bő fele található) - számos térségben alakult ki -6 és -8 °C közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okozott.
Április 08-ára virradó éjszaka helyzet megfordult: az előző éjszaka „megkímélt” Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket sújtotta -4 és -8 °C közötti fagyhatás, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el. Mindezek alapján mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de e térségekben a meggyültetvényeink kis része található. Az április 07-ei és 08-ai fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90%-át érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral. A fagyok jellege miatt nem lehetett hatékonyan védekezni, a legkorszerűbb fagyvédelmi módszerek is kudarcot vallottak.
Tovább fokozta a terméskiesés mértékét, hogy az észak-keleti országrészben még május 10-én hajnalban is kialakult néhány órára -2 és -5 °C közötti lehűlés, ami jelentős károkat okozott a kisgyümölcsökben.
A fagyhatások eredőjeként nagyon gyenge hazai termésre számítanak, melyet jelenleg a 35 ezer tonna +/- 15% sávban adnak meg. A korai fajtáknál (Meteor, Érdi jubileum, Érdi bőtermő) nagyon jelentős a terméskiesésé mértéke (80-100% közötti). A gyenge Érdi bőtermő termés már érzékenyen érinti a feldolgozóipart is, mert ez azt jelenti, hogy a feldolgozóipari szezon első 7-10 napjában az egyébként szerény szezonátlagnál is kisebb mennyiségekre kell számítani. Jelentős a kiesés a Cigánymeggy esetében is. A „fürtös meggyek” (Debreceni bőtermő, Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Petri, Éva, stb.) valamivel jobban teljesítenek, de e szegmensben is 50%-hoz közelít a kiesés mértéke.
Megjegyzendő, hogy a tisztuló hullás jelenleg is zajlik, így ennek függvényében még valamelyest változhat a prognosztizált termésmennyiség. A gyümölcsméret az alacsony hozam okán kedvezően alakul. Növényvédelmi probléma tekintetében a monília nehezíti meg a termelők helyzetét, de aktív és rendszeres védekezés mellett kordában lehetett tartani, így érdemi növényvédelmi és minőségi problémától egyelőre nem kell tartani.