Hubai Imre előadásában arról beszélt: a tárca a zöldség-gyümölcs ágazatban elismert termelői szervezetek számára az európai uniós forrásokon túl további kiegészítő támogatást nyújt. Ezekből a termelők piaci pozícióját javító beruházások, kutatások, illetve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések finanszírozhatók.

A gazdálkodók magasabb jövedelmét tehát a termelői összefogás ösztönzésével, a termelői szervezetek támogatásával is tudjuk segíteni

- húzta alá.

Az államtitkár jelezte: a 42 operatív program keretében tavaly a jóváhagyott nemzeti támogatás 7,76 milliárd forintot, míg az uniós támogatás 4,25 milliárd forintot tett ki. A hazai támogatáspolitikát 2027-ig meghatározó Közös Agrárpolitika (KAP) keretében az agrárium egészére ebben az uniós költségvetési ciklusban több mint 5651 milliárd forintot fordítanak - mondta hozzátéve, hogy a kormány legutóbbi döntése alapján a keretösszeg mintegy 55%-a, azaz 3153 milliárd forint jut agrár-vidékfejlesztésre.

Hubai Imre beszélt arról is, hogy eddig 49 pályázati felhívást tettek közzé, összesen 1524 milliárd forint értékben. Főként a kertészetek, az állattartók, az agrár-környezetgazdálkodást vagy az ökológiai gazdálkodást folytatók, az élelmiszeripar, valamint a fiatal gazdálkodók támogatása került előtérbe.

A szakpolitikus rámutatott: kiemelt figyelmet fordítanak a kertészeti növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók támogatására, hiszen az ágazat többek között a hazai élelmiszeripar számára termeli az alapanyagot, ezért közös érdek versenyképességének növelése, a fejlesztések előmozdítása. Ennek jegyében az első, 2024-ben meghirdetett agrár- és vidékfejlesztési pályázatok között jelentették meg a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó fejlesztések támogatását célzó, 50 milliárd forint keretösszegű felhívást. Az első támogatói döntések a napokban születnek meg, amelyeket szeptemberben továbbiak követnek - közölte.

Hubai Imre kifejtette, hogy fontosnak tartják a generációváltás ösztönzését, ezért folytatódik a fiatal termelők induló támogatása, amely a szabadon felhasználható átalánytámogatás mellett kiegészül beruházásival is. A felhívás 39 milliárd forinttal támogatja a fiatal gazdák indulását a generációváltás érdekében, illetve 40 milliárddal segíti beruházásaik megvalósulását. Ugyancsak a fiatalítást szolgálja a 10 milliárd forint keretösszeggel megjelent, "Gazdaságátadási együttműködés támogatása" című felhívás is, amelyre csütörtök óta már benyújthatók a kérelmek - hívta fel a figyelmet.

Hubai Imre szólt arról is, hogy folytatódik az agrár-együttműködésekben való részvétel támogatása. A rövid ellátási láncok fejlesztésének, kialakításának támogatására megjelent pályázat keretösszege 1,6 milliárd forint.

Az államtitkár rámutatott: a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez elengedhetetlen az öntözésfejlesztés, melynek támogatása kiemelt céljuk. A Vidékfejlesztési Programban több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogattak, 168 milliárd forint értékben. Ebből 32 ezer hektárral bővült az öntözött terület, valamint számos régi infrastruktúra is megújult. Az új programozási időszakban, a KAP Stratégiai Terv keretein belül tovább ösztönzik a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazását - jelentette ki.

Elmondta, ezért két felhívást is meghirdettek: a nagyobb, összetettebb öntözésfejlesztési beruházások megvalósítása érdekében kiírt pályázat keretösszege meghaladja a 49 milliárd forintot, a kisebb léptékű beruházásokra kiírt pályázaté pedig 16,5 milliárd forint. Az első két szakaszban ezekre együttesen 308 kérelem érkezett, összesen 91 milliárd forint támogatási igénnyel. A kérelmek feldolgozása folyamatos, az első támogatói döntések mindkét felhívás esetében várhatóan az utolsó negyedévben születnek meg - tette hozzá.

A klímaváltozás káros hatásainak mérséklésére, és a költséghatékonyság érdekében napjainkra a vízmegtartás, a vízkészlet-gazdálkodás került fókuszba, melyre a kormány 4,7 milliárd forint állami pluszforrást csoportosított át. Ennek köszönhetően a költségek nem a gazdálkodókat, vízkezelőket, vízhasznosítókat terhelik. Egy kormányhatározat értelmében 2023 és 2024 után idén is a központi költségvetés fedezi az érintett vízhasználók vízdíját - emlékeztetett az államtitkár.

Végezetül a hazai paprikatermesztésről szólva kiemelte: Magyarországon a frisspiaci paprika elsősorban hajtatott termesztésből, míg az ipari alapanyagul szolgáló termék elsősorban intenzív szabadföldi termelésből származik. Jelenleg 100-105 hektáron folyik üvegházi termesztés, az összes üvegházi felület fűtött, 98-99%-ban termálvíz felhasználásával. A téli termelésben a fényhiány és a fűtési költségek miatt hosszú távon várhatóan a hidegfóliás termesztés lesz a leggazdaságosabb termesztési mód, ám a növényházi termeléssel lehetőség van a termelési időszak széthúzására, ezáltal a hazai ellátás bővítésére, valamint nagyobb lehetőség nyílik az exportpiacok növelésére is.