Az őszi búza továbbra is a legnagyobb jelentőségű faj maradt a vetőmag-előállításban. 2024-ben az őszi kalászosok szaporítása összesen 47,6 ezer hektáron zajlott, amelyből 46,9 ezer hektár kapott alkalmas minősítést. Ez 10,5, illetve 3,9 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest. Az őszi búza szaporítóterülete 25,9 ezer hektár volt, ami 17,2 százalékos visszaesést jelentett 2023-hoz viszonyítva. A termelők 150,7 ezer tonna vetőmag-alapanyagot állítottak elő, amelynek mintegy 90 százalékát fémzárolták, javítva ezzel a korábbi évek fémzárolási mutatóit - derült ki az AKI adataiból.
Itt az újabb bizonyíték arról, hogy rákkeltő a glifozát? Kemény, mi derült ki
A 2025. évi vetési szezonban 994 ezer hektáron vetettek őszi búzát árutermesztés céljából. A hozzávetőlegesen 229 ezer tonnás vetőmagszükségletből a fémzárolt készletek mintegy 60 százalékot tudtak fedezni. Az értékesítési adatok szerint a felújítási arány 59 százalék volt. Az őszi búza átlagos értékesítési ára 2024-ben 161 ezer forint/tonna volt, ami megegyezett a Vetőmag Szövetség által meghirdetett tájékoztató árral, és 3,2 százalékkal haladta meg az előző év átlagárát. Az őszi árpa vetőmag-szaporítóterülete 2024-ben szintén csökkent, ugyanakkor a felújítási arány javult, és elérte a 80 százalék körüli szintet. Az őszi árpa tonnánkénti tájékoztató ára 150 ezer forint volt, amely 6,4 százalékkal haladta meg az előző évi ajánlást.
A durumbúza vetőmag-előállítása ezzel szemben jelentősen bővült: a fémzárolt mennyiség közel 50 százalékkal nőtt, meghaladva a 12 ezer tonnát. A 2025. évi vetésterület vetőmagszükségletét teljes egészében fedezte a hazai kínálat, miközben számottevő mennyiség került exportpiacra is. A durumbúza vetőmag átlagára 2025 tavaszán mintegy 190 ezer forint/tonnára emelkedett. A tritikálé szaporítóterülete 2024-ben 2517 hektár volt, ami 2,1 százalékos csökkenést jelentett. Az előállított 24 ezer tonna vetőmagból 11 ezer tonnát fémzároltak, a fémzárolási arány 46 százalék volt. A tritikálé 2024. évi átlagos értékesítési ára 146 ezer forint/tonna volt, ami 14 százalékos növekedést jelentett egy év alatt.
Változás jöhet a pékáruknál Magyarországon: ezt jó, ha mindenki tudja
A rozs vetőmag-előállítása ezzel szemben erőteljesen bővült: 2024-ben 3409 hektáron folyt szaporítás, ami 34 százalékos növekedést jelentett. Az előállított 9415 tonna vetőmagból 8591 tonnát fémzároltak, a fémzárolási arány meghaladta a 90 százalékot. A fajtarozs átlagos értékesítési ára 255 ezer forint/tonna volt, 2,2 százalékos áremelkedéssel. A tavaszi búza szaporítóterülete 2024-ben 420 hektárra nőtt, ami 76,5 százalékos bővülést jelentett. A termelők 1406 tonna vetőmagot takarítottak be, amelyből mintegy 1150 tonnát fémzároltak. A 2025. tavaszi vetési szezonban legalább 745 tonna fémzárolt vetőmag került a termelőkhöz, ami 50 százalékos felújítási arányt biztosított. Az értékesítési átlagár 176 ezer forint/tonna volt, 6 százalékos éves növekedéssel.
A tavaszi árpa vetőmag-szaporítása 1040 hektáron zajlott 2024-ben, 27,6 százalékos területnövekedés mellett. A fémzárolt vetőmag volumene 2165 tonna volt, amely 50 százalékos elméleti felújítási arányt biztosított, míg a tényleges értékesítési adatok szerint a felújítási arány elérte a 82 százalékot. A tavaszi árpa átlagára 2025 tavaszán 178 ezer forint/tonna volt, 16 százalékos drágulással. A zab vetőmag-előállítása összességében stabil maradt, az előállított és fémzárolt mennyiség a teljes 2025. évi vetésterületet fedezni tudta. Az átlagár 179 ezer forint/tonna volt, ami 3,5 százalékos növekedést jelentett.
Sok magyar gazda döntött: ez a növény veszi át a kukorica helyét
Lejtmenetben a kukorica
A kukoricahibrid vetőmag szaporítóterülete 2024-ben 15 782 hektárra csökkent, ami 38 százalékos visszaesést jelentett.
Az előállított vetőmag mennyisége 41 ezer tonna volt, míg 57 ezer tonnát fémzároltak. A 2025. évi vetésterülethez szükséges mintegy 15,8 ezer tonna vetőmag egy részét a hazai készletek biztosították, a fennmaradó igény importból és export-visszaforgatásból származott. A hibrid kukorica vetőmag átlagára 2025 tavaszán 2,497 millió forint/tonna volt, ami 3,2 százalékos árcsökkenést jelentett. A szója vetőmag-szaporítóterülete 2024-ben 6701 hektár volt, 21 százalékos növekedéssel.
Szent a béke? Újraindul az export, ez az árakra is kihat majd
Az előállított 17 330 tonna alapanyag 86 százalékát fémzárolták. A 2025. évi szója vetésterület azonban 79,3 ezer hektárra csökkent, ami közel 30 százalékos visszaesést jelentett. A fémzárolt vetőmag mintegy fele exportpiacra került. Az átlagos értékesítési ár 781 ezer forint/tonna volt, 23 százalékos növekedéssel. A takarmányborsó szaporítóterülete 34 százalékkal nőtt, ugyanakkor az értékesítési ár 25 százalékkal csökkent. A lucerna vetőmag-előállítása és -felhasználása bővült, az árak stabilak maradtak, míg a hereféléknél jelentős árcsökkenés következett be. A cirok vetőmagja iránt növekvő kereslet mutatkozott, a szemes cirok ára 25 százalékkal emelkedett.
Innen jön be a legtöbb import
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést. Vetőmag-előállításra mintegy 1,4 ezer hektárt használtak, elsősorban zöldborsó és retek esetében.
El kell felejteni a régi zöldségeket: új fajták lephetik el a földeket?
A hazai vetőmagexport 2025 első tíz hónapjában volumenben elsősorban Romániába, Németországba és Franciaországba irányult. Értékben szintén Románia vezetett, majd Németország és Ukrajna következett. A legfontosabb exportnövények volumenben a búza, a kukorica és a zab voltak, míg értékben a kukorica mellett a napraforgó és a repce dominált.
Importoldalon a kukorica, a búza és a napraforgó játszott meghatározó szerepet, értékben a zöldség-vetőmagimport elsődlegesen Hollandiából érkezett, majd Ukrajna és Németország következett.
