A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében 12 fős magyar erdészeti szakmai küldöttség utazott Törökországba 2025. november 4-6. között. A delegációt Luzsi József, a NAK alelnöke vezette, tagjai között a magán- és állami erdőgazdálkodás, az erdészeti kutatás és a vízügy szakemberei képviseltették magukat. A látogatás szakmai programját a Török Erdőmérnöki Kamara (OMO) állította össze a magyar fél előzetes javaslatai alapján.
Érdekes állat bukkanhat fel a magyar kertekben: te találkoztál már vele?
A küldöttség Ankarában, Isztambulban és Demirköy-ben folytatott tárgyalásokat a Török Erdőmérnöki Kamarával, a Török Erdőgazdálkodási Főigazgatósággal (OGM), valamint regionális és kutatóintézeti szervezetek vezetőivel. A megbeszélések középpontjában a klímaváltozás jelentette kihívásokra adható közös válaszok és a szorosabb szakmai együttműködés lehetséges területei álltak. Ankarában a delegációt Hasan Türkyılmaz, a Török Erdőmérnöki Kamara elnöke fogadta. Az 1954-ben alapított, több mint 19 ezer tagot számláló OMO Törökország egyik legjelentősebb erdészeti szakmai szervezete. Türkyılmaz elnök kiemelte: az együttműködés emberi és fenntarthatósági értékeket is képvisel.
Egyben utalt arra, hogy Magyarország részvétele a Türk Államok Szervezetében további regionális együttműködési lehetőségeket nyithat meg, különösen a biodiverzitás és a zöld diplomácia területén. A tárgyalások során körvonalazódott a klímareziliens fafajokra és digitalizációra irányuló tudományos-technikai partnerség, a fiatal erdészeket célzó képzési és csereprogramok, valamint az erdőgazdálkodás társadalmi és vidékfejlesztési vonatkozásai terén történő együttműködés lehetősége.
Bejutottak a károsítók Magyarországra: kiderült, nagy a baj itthon is
A magyar delegáció ezt követően az Erdőgazdálkodási Főigazgatóságnál (OGM) tett látogatást, amely több mint 42 ezer munkatárssal és kiterjedt országos intézményhálózattal látja el az erdővédelmi, erdőgazdálkodási és kutatási feladatokat Törökország erdőterületeinek 99%-án. A szakemberek részletes tájékoztatást kaptak a csemetetermelésről, a regionális csemetekertek szerepéről és a modern tárolókapacitásokról. Az együttműködés egyik legnagyobb potenciálja a klímaadaptációs törekvésekben rejlik.
A magyar szakemberek számára különösen értékes a török tölgyfajok genetikai diverzitása, amely fontos referencia- és kísérleti alapot kínál a hazai klímaalkalmazkodási programokhoz. Ezt a Demirköy régióban tett terepi bejárás is megerősítette, ahol a delegáció olyan tölgyfajokkal ismerkedhetett meg, amelyek a Kárpát-medencénél szárazabb és melegebb klímát is jól tolerálnak. Törökország részéről ugyanakkor jelentős érdeklődés mutatkozik a gyorsnövésű fafajok - elsősorban az akác és a nemesnyár - termesztési technológiái iránt, amelyekben Magyarország komoly tapasztalattal rendelkezik. Ez lehetőséget nyit törökországi mintaprojektekre, technológiai transzferekre és közös csemetetermelési fejlesztésekre.
Úgy száradnak itt a földek, hogy elkezdték a szivattyús vízpótlást
Az isztambuli Erdészeti Regionális Igazgatóságon a megbeszélések fókuszában a digitalizáció és az erdőtűz-megelőzés állt. A magyar szakemberek megismerhették Törökország jelentős fejlesztéseit ezen a területen, a drónos és műholdas tűzfigyeléstől az ORBIS 2.0 digitális erdőgazdálkodási rendszerig. Különösen nagy érdeklődést váltott ki a Bayraktar UAV-okkal végzett nagyléptékű monitoring, míg a török fél a magyar természetvédelmi alapú tervezési módszerek és a térinformatikai adatkezelés tapasztalataira volt kíváncsi.
A Marmarai Erdészeti Kutatóintézetben a delegáció tájékoztatást kapott a régió erdőinek aktuális vizsgálatáról, a természetvédelmi és klímaadaptációs kutatásokról. Az intézet Törökország egyik leginnovatívabb erdészeti kutatóhelye, amely több nemzeti és nemzetközi projektben, köztük a Horizon Europe programban is részt vesz, különös tekintettel a digitális eszközök és távérzékelés erdőgazdálkodásba való integrálására.
A kutatók is meglepődtek: aggasztó dolog derült ki a szúnyogokról
A látogatás zárásaként az OMO isztambuli kirendeltségén és az Atatürk Arborétumban szakmai eszmecserére került sor a jövőbeni együttműködési lehetőségekről. A magyar-török erdészeti együttműködés olyan szakmai alapokon indulhat el, amelyek mindkét ország számára kézzelfogható értékeket kínálnak a klímaadaptáció, a genetikai kutatás, a szaporítóanyag-gazdálkodás, a gyorsnövésű fafajok technológiája, a digitalizáció és az erdőtűz-megelőzés területén. Ez a fajta erdészeti diplomácia hosszú távon nemcsak szakmai, hanem gazdasági és innovációs előnyöket is biztosíthat mindkét ország számára, miközben hatékony választ adhat a klímaváltozás erdőgazdálkodást érintő kihívásaira.
