Péntek reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, pénteki (2026.05.15.) napon.

2026.05.15. péntek: Az erőteljes gomolyfelhő-képződés mellett többórás napsütésre lehet számítani, majd késő délutántól nyugat felől megnövekszik a felhőzet. Több helyen, néhol több hullámban várható zápor, zivatar, estétől a Dunántúlon eső is. Északkeleten egy-egy intenzív, esetleg heves zivatar is előfordulhat. A délies szelet olykor élénk, néhol erős lökések kísérik, zivatarok környezetében viharossá fokozódhat a szél.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 25 fok között valószínű, északnyugaton lesz a leghűvösebb, míg délkeleten mérhetjük a legmagasabb értékeket.
Késő este 10, 14 fok várható.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Térségünket megközelítő ciklon miatt mind a hideg- mind pedig a melegfrontra érzékenyek szervezetét megterheli az időjárás. Ezért sokaknál tapasztalható fejfájás, koncentrációs-zavar, vérnyomás-ingadozás.

A következő napon várható időjárás

2026.05.16 szombat: Jobbára borult lesz az ég, de a nap első felében a Tiszántúlon még szakadozottabb lesz a felhőzet. Sokfelé várható csapadék, zömmel ismétlődő eső, de keleten záporokra, zivatarokra is számítani kell. Kiadós csapadékra is van esély. A légmozgás többnyire mérsékelt marad, majd délután egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, megélénkül, olykor megerősödik a szél a Nyugat-Dunántúlon. Délután általában 12 és 20 fok között alakul a hőmérséklet, de a Tiszántúlon 21, 23 fok is lehet.

Friss híreink:

Bóna Szabolcs: el kell fogadni, hogy nagy változásokra van szükség

Adatvezérelt élelmiszertermelést, a tudásra és a fogyasztói igényekre jobban alapozó és mindenekelőtt együttműködő agráriumot szeretne látni az új agrár- és élelmiszergazdasági miniszter. Bóna Szabolcs szerint az aszály kapcsán érdemes átgondolni a kockázatvállalást és a termelők felelősségét is, és bizonyos területeket, ahol például a kukorica nem termeszthető, más módon hasznosítani. Az új tárcavezető az Agrárszektornak adott monstre interjújában beszélt a politikamentes agrárkamaráról, a külföldi munkaerő kérdéséről, az élelmiszeripar és a magyar termékek versenyképességéről, valamint a méhlegelők fontosságáról is.

Amikor a műtrágya drága, a talaj végre szóhoz jut

Az elmúlt években a műtrágya árának drasztikus emelkedése sok gazdálkodót kényszerített új megoldások keresésére. Van, aki már időben lépett ebbe az irányba. Ez a helyzet azonban nemcsak kihívás, hanem lehetőség is egyben. Lehetőség arra, hogy a tápanyagutánpótlást ne kizárólag kívülről bevitt inputokra alapozzuk, hanem a talajban meglévő erőforrásokra is építsünk, és segítsük azokat a természetes folyamatokat, melyek növényeink tápanyag-utánpótlását biztosítják. 

Tényleg leválthatják a gépek az emberi munkaerőt a mezőgazdaságban?

Az élelmiszeriparban ma már nemcsak az alapanyagárak és a munkaerőhiány jelentenek kihívást, hanem az is, hogy ki milyen gyorsan tud alkalmazkodni a digitalizáció és az automatizáció térnyeréséhez. A modern technológiák egyre nagyobb szerepet kapnak a gyártási folyamatokban, az energiahatékonyság javításában és a fenntartható működés kialakításában, miközben a mesterséges intelligencia és az intelligens rendszerek lassan az agrárium és az élelmiszeripar mindennapjainak részévé válnak. Az ágazat szereplői szerint a jövő versenyképességét ma már egyértelműen a technológiai fejlesztések határozzák meg. De hogyan alakítja át az automatizáció, a digitalizáció és az energiahatékonyság az ágazat működését? Az e heti szektorkörképünkben ennek jártunk utána.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak

A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.