Szombat reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szombati (2026.07.18.) napon.
2026.07.18. szombat: Sok napsütésre számíthatunk a képződő gomolyfelhők mellett, amelyekből kevés helyen, - főként nyugaton és északkeleten - fordulhat elő zápor, zivatar. Az északnyugati, nyugati szél többfelé megélénkül, néhol meg is erősödik, de zivatarok környezetében viharos széllökések is lehetnek.
A legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton általában 30 és 36 fok között várható, de a nyugati, délnyugati határ mentén több fokkal hűvösebb lehet.
Késő este 20, 30 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Gyenge hideg fronthatással számolhatnak az arra érzékenyek. Náluk legáltalánosabb panaszként felléphet fejfájás, vérnyomás-ingadozás.
A következő napon várható időjárás
2026.07.19 vasárnap: Jellemzően napos, gomolyfelhős idő várható néhol záporral, zivatarral. Késő délutántól északnyugat felől egy fronthoz köthetően több felhő és egy csapadékzóna érkezik. A gyenge, mérsékelt változó irányú szél délutántól egyre nagyobb területen északnyugatira fordul és megerősödik. Zivatarok környezetében lehetnek erős, viharos széllökések. A hőmérséklet délután 28 és 34 fok között valószínű.
Friss híreink:
Állati trágyák a kertben: itt a kisokos, ezt rontják el a legtöbben használatkor
Az istállótrágya ma is a talaj egyik legjobb természetes tápanyagforrása lehetne, csak egyre nehezebb hozzájutni. A modern műtrágyák megjelenése ellenére az állati eredetű szerves trágyák ma is a kiskertek egyik legértékesebb talajjavító anyagai közé tartoznak. Ennek oka, hogy nem csupán tápanyagokat szolgáltatnak a növények számára, hanem javítják a talaj szerkezetét, növelik annak humusztartalmát, fokozzák a vízmegtartó képességet, és kedvező életfeltételeket teremtenek a talajban élő mikroorganizmusok számára.
Most lehull a lepel: valóban veszélyt jelentenek a Magyarországon élő farkasok?
Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb természetvédelmi eredménye Európában a farkasok visszatérése. Az egykor számos térségből eltűnt csúcsragadozó ma ismét egyre több országban jelen van, és Magyarországon is egyre gyakrabban észlelnek egyedeket. A folyamat azonban nemcsak ökológiai szempontból jelentős, hanem komoly társadalmi és gazdasági kérdéseket is felvet. Miközben a természetvédők a faj visszatérését az ökoszisztémák helyreállásának egyik legfontosabb jeleként értékelik, a haszonállattartók, vadgazdálkodók és a vidéki lakosság számára a farkas jelenléte sokszor új kihívásokat jelent. A témáról dr. Sütő Dávidot, a WWF Magyarország nagyragadozó-szakértőjét kérdeztük.
Súlyosan fertőzhet a szőlő betegsége: mutatjuk, hogyan védekezz ellene
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége, amelyek ellen csak megelőző, folyamatos növényvédelemmel lehet eredményesen védekezni. Mindkét esetben kiemelten fontos a permetezések időben történő, előrejelzésre alapozott megkezdése, még a látható tünetek megjelenése előtt, valamint a lombozat teljes és egyenletes fedése. A lisztharmat ellen a legérzékenyebb fejlődési időszakban megszakítás nélküli védelemre van szükség, míg a peronoszpóra csapadékos, párás időben jelent fokozott veszélyt, ezért ilyenkor különösen indokolt a preventív védekezés. A hatékony növényvédelem érdekében célszerű több hatóanyagot tartalmazó, hosszú hatástartamú készítményeket alkalmazni, és a technológiát mindig az aktuális fertőzési kockázathoz igazítani.
A Pénzcentrumról ajánljuk:
Rakonczay Gábor: Évekig gondolkodtam azon, miért nem haltam meg az óceán közepén
Háromszor evezte át az óceánt, expedícióra ment Grönlandra és a Déli-sarkra, valamint ultramaraton-versenyek gyakori résztvevője - és győztese - Rakonczay Gábor extrémsportoló, aki számos könyvet írt a kalandjairól, és folyamatosan előadásokat tart arról, amit átélt. De hogyan tud az ember agya konkrét életveszélyben racionálisan működni, és hogyan kezeli magát a veszélyt? Mit csinál akkor, ha teljesen egyedül van hónapokon át, csak a saját gondolataival? Mit tud mondani az előadásain olyanoknak, akik vélhetően soha az életben nem indulnak el olyan kalandokra, mint ő, és egyáltalán: hogyan lehet ilyen expedíciókra pénzt szerezni? Interjú.
