A szakértő szerint téves megközelítés lenne a farkasok védelmét és a gazdálkodók érdekeit egymással szembeállítani. Bár kétségtelen, hogy a nagyragadozók visszatérésével járó terhek elsősorban a juh- és szarvasmarhatartókat, a vadgazdálkodókat, valamint a helyi közösségeket érintik, a természetvédelmi célok és a gazdálkodók érdekei hosszú távon nem ellentétesek.
Újabb szörnyű tragédia történt: elrendelték több száz állat kilövését
Véleményünk szerint közös érdekünk, hogy minél inkább egészséges, ellenálló környezeti rendszerek, ökoszisztémák vegyenek minket körül, amelyek jobban ellenállnak a különféle zavarásoknak és kihívásoknak. Itt lehet akár gondolni a klímaváltozás okozta hatásokra, vagy akár olyan ökoszisztémákra, amelyekben ritkábban alakulnak ki jelentős méreteket öltő járványok a prédafajok körében. A nagyragadozók kulcsfajokként jelenlétükkel ehhez járulhatnak hozzá. A munkánk során emellett számos környező ország gazdálkodóival volt szerencsénk beszélgetni. Gyakran tapasztaltuk azt, hogy a gazdálkodók számára valójában nem a farkasok jelentik a fő kihívást, hanem számos más szektorális probléma, amelyhez hozzáadódik a ragadozók kérdése. Utóbbi azonban időközben meglehetősen politkaivá vált, kiemelt figyelmet kap és gyakran leegyszerűsítik.
- vélekedett a dr. Sütő Dávid.
Hihetetlen, mik ólálkodnak a magyar erdőkben: így leplezték le őket
Léteznek működő megoldások
A konfliktusok ugyanakkor korántsem kezelhetetlenek. Az elmúlt évek kutatásai és nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy a megelőzés jóval hatékonyabb eszköz, mint a problémás egyedek kilövése. A modern, ragadozóbiztos villanypásztorok, a nagytestű őrzőkutyák alkalmazása, valamint az állatok éjszakai biztonságos elhelyezése jelentősen mérsékelheti a farkasok által okozott károkat. A leghatékonyabb rendszerek általában a korszerű technológiát ötvözik a hagyományos pásztorkultúrával.
Ezek a megoldások azonban többletköltséget jelentenek a gazdálkodók számára. Éppen ezért a WWF szerint nem elegendő csupán támogatási programokat létrehozni, hanem folyamatos szakmai segítségre, gyakorlati tanácsadásra és hosszú távú együttműködésre is szükség van. Mivel a nagyragadozók ökológiai előnyeit az egész társadalom élvezi, indokolt lenne, hogy a jelenlétükkel járó többletterheket is közösségi szinten segítsék viselni.
Dr. Sütő Dávid úgy véli, érdemes lenne olyan lehetőségeket is keresni, amelyekből a helyi közösségek közvetlenül profitálhatnak. Ilyen lehet például a ragadozóbarát termékek megkülönböztető jelölése vagy az ökoturizmus fejlesztése.
Akkora a baj, hogy itt sokan inkább a vágóhídra küldik az állatokat
Valóban veszélyt jelentenek az emberekre?
A farkasokkal kapcsolatban rendszeresen felmerül a kérdés, hogy növekszik-e az emberekre leselkedő veszély. A szakértő szerint Európában továbbra is rendkívül ritkák a farkastámadások, Magyarországon pedig az elmúlt száz évben nem történt dokumentált eset, amikor vadon élő farkas emberre támadt volna. A közelmúlt legismertebb európai esete Hollandiában történt, ahol több incidens is ugyanahhoz a Bram nevű farkashoz köthető. A szakemberek szerint azonban ez az egyed nem természetes viselkedést mutatott, ugyanis elveszítette az emberektől való félelmét. Ennek oka nem ismert, de az sem zárható ki, hogy korábban emberek etették.
A WWF hangsúlyozza: a legfontosabb, hogy a vadállatok megőrizzék természetes viselkedésüket. A farkas alapvetően nem tekinti zsákmánynak az embert, és ha lehetősége van rá, inkább elkerüli a találkozást. Ugyanakkor rendkívül intelligens és gyorsan tanul. Ha rendszeresen emberi eredetű táplálékhoz jut, vagy etetik, könnyen hozzászokhat az ember közelségéhez, ami hosszú távon mind az emberek, mind az állatok számára veszélyes helyzeteket teremthet.
Köztünk élnek a farkasok, mégsem találkozunk velük: pedig felbukkanhatnak
Ennyi farkas élhet Magyarországon
A jelenlegi becslések szerint Magyarország északi részén nagyjából ötven farkas élhet, ugyanakkor a pontos egyedszám meghatározása nem egyszerű feladat. Ennek egyik oka, hogy a farkasok mozgáskörzete rendkívül nagy, ráadásul nem ismerik az országhatárokat. Az itthon megfigyelt állatok jelentős része rendszeresen mozog Szlovákia és Magyarország között. Ráadásul önmagában az állomány nagysága nem mond sokat a konfliktusok várható mértékéről. Az ember és a farkas közötti problémák nem állnak egyenes arányban az egyedszámmal, sokkal inkább attól függnek, milyen megelőző intézkedéseket alkalmaznak az érintett térségekben.
Tényleg a kilövés lenne a megoldás?
Az Európai Unió nemrég enyhített a farkasok védettségi státuszán, ami élénk szakmai vitát váltott ki. A WWF szerint a döntés sem természetvédelmi, sem gazdálkodói szempontból nem jelent valódi megoldást. Bár Magyarországon a farkas továbbra is fokozottan védett faj marad, európai szinten a változtatás visszalépést jelenthet a több évtizedes természetvédelmi eredményekhez képest.
Felhívást adtak ki: bajba kerülhetnek a kutyatulajdonosok, vigyázni kell
A gazdálkodók szempontjából azért nem előnyös ez a döntés, mert ugyan tény, hogy a farkasok jelenléte olykor komoly kihívást jelent az állattartók és vadgazdálkodók számára, a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagyragadozók állományszabályozása nem hatékony, sőt, akár kontraproduktív eszköz a károk, így a konfliktusok csökkentésére tett kísérletekben is. Ezt igazolta többek között egy nemrégiben publikált szlovák kutatás is, amely arról számolt be, hogy Szlovákiában, ahol 2014 és 2019 között lehetett farkasokra vadászni, nem volt kimutatható hatása a haszonállatokkal kapcsolatos károkra.
Akkora a baj, hogy itt sokan inkább a vágóhídra küldik az állatokat
A hosszú távú megoldás az együttélés
A WWF álláspontja szerint a konfliktusok kezelésének kulcsa nem a farkasállomány csökkentése, hanem a megelőzés és az együttműködés. A korszerű állatvédelmi infrastruktúra kiépítése, a gazdálkodók támogatása, a szakmai tanácsadás és a természetvédelem közötti folyamatos párbeszéd hosszú távon jóval eredményesebb lehet, mint a ragadozók gyérítése.
A farkas nemcsak egy védett faj, hanem a természetes ökoszisztémák egyik meghatározó szereplője is. Hiánya hosszú távon az egész élővilágra hatással lehet, miközben jelenléte megfelelő felkészüléssel és korszerű védekezési módszerekkel kezelhető. A valódi kérdés ma már nem az, hogy visszatérnek-e a farkasok - hiszen ez már megtörtént -, hanem az, hogy Európa és Magyarország képes lesz-e megtalálni az együttélés működő modelljét.
