Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2026.09.02.) napon.

2026.09.02. szerda: Reggel, délelőtt lehetnek felhősebb tájak is, de emellett is többórás napsütés várható szinte országszerte. Estétől északnyugat felől ismét megnövekedhet a felhőzet. Elsősorban a Dunántúl északi kétharmadán fordulhat elő kisebb eső, zápor, a nyugati határszélen akár zivatar is. A változó irányú szél helyenként megélénkülhet.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 32 fok között valószínű. Késő estére 17 és 24 fok közé csökken a hőmérséklet.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatásra nem kell számítaniuk az arra érzékenyeknek.

A következő napon várható időjárás

2026.09.03 csütörtök: Az ország északkeleti felén átmenetileg erősen megnövekszik a felhőzet. A frontális felhősáv mögött ismét sok napsütésre lehet számítani a fátyol- és gomolyfelhők mellett. Délutánig főleg északon, északkeleten fordulhat elő helyenként kisebb eső, zápor. Az északnyugati, északi szél élénk, helyenként erős lesz. Délutánra 26, 31 fok közé melegszik fel a levegő.

Friss híreink:

Egy tollvonással vehetik el a gazdák legfontosabb fegyverét: jobb lesz felkészülni

A magyar növényvédelmi ágazat erős, de egyre több kihívással kell megküzdenie. A termelőknek nemcsak az egyre szélsőségesebbé váló időjárással, de az új károsítókkal, a védekezéshez felhasználható hatóanyagok szűkülésével és az új hatóanyagok lassú engedélyezésével is számolniuk kell - mondta el az Agrárszektornak Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője. A szakember beszélt arról is, hogy bár a drónnal kijuttatható szerek köre jelentősen bővült az elmúlt években, jó lenne, ha ez a folyamat felgyorsulna a jövőben. Görög Róbert emellett azt is elmondta, mekkora problémát jelentenek hazánkban és az Európai Unióban az illegális és a hamisított növényvédő szerek, ahogy arról is, hogyan lehetne ezeket teljesen kiszorítani a piacról.

Kitálalt a magyar méhész: már csak így maradhatnak talpon a kistermelők

A méhészetben nincs két egyforma év. Hiába ugyanazok a kaptárak, ugyanazok a méhcsaládok és sokszor ugyanazok a termőterületek, egy rosszkor érkező eső, néhány hideg nap vagy éppen a szélsőséges hőség alapjaiban változtathatja meg a szezon eredményét. A mezőkövesdi Bodó Méhészet vezetője, Bodó József Attila szerint ennek ellenére az idei év összességében kielégítően alakult náluk. Ugyanakkor a fogyasztók egyre jobban megnézik, mire költenek, a kis méhészeteknek pedig a termelés mellett az értékesítés, az online jelenlét és a folyamatos vásárlói bizalomépítés terheit is viselniük kell.

Ezt a traktort veszi most rengeteg magyar: itt a legkapósabb márka

2026 júliusában a magyar gazdák 59 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban, 2024 hetedik hónapjához képest pedig 67,3 százalékkal több traktor talált gazdára most. A legkapósabb traktormárka júliusban a John Deere volt, amelyből 37-et adtak el a hónapban, a második helyen 20 darabbal a Claas végzett. A népszerűségi listán harmadik lett a New Holland, negyedik a Solis, ötödik pedig a Massey Ferguson.

A Pénzcentrumról ajánljuk:

Ságvári Bence: mindannyian ugyanabba a digitális kaszinóba járunk, csak a többségünkből nem válik kóros játékos

Az okostelefon ma már szinte mindenkinek ott lapul a zsebében, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy eltűntek volna a digitális egyenlőtlenségek. A magyar felnőttek naponta átlagosan mintegy kétszázszor veszik elő a készüléküket, a 16-60 évesek pedig életkortól függően két-öt órát töltenek a képernyő előtt. Miközben a magasabb társadalmi státuszúak jellemzően célzottabban használják a technológiát, sokak számára a telefon jelenti az egyetlen ablakot az online világra, ami a meglévő hátrányokat is tovább mélyítheti. A Pénzcentrum dr. Ságvári Bence digitális szociológussal, a Társadalomtudományi Kutatóköztpont kutatóprofesszorával és a Budapest Corvinus Egyetem tanárával beszélgetett arról, hogyan tartják fogva a figyelmünket az addiktív platformok, miként profitálnak a felháborodásból az algoritmusok, és miért hozhat létre a mesterséges intelligencia terjedése egy újabb digitális szakadékot.