Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2026.10.14.) napon.
2026.10.14. szerda: A többnyire szakadozott felhőzet tovább halad délkelet felé, de emellett is legalább néhány órás, délkeleten sok napsütésre van kilátás. Inkább csak az északi és nyugati tájakon fordulhat elő helyenként gyenge eső, zápor. A nyugatiasra forduló szelet néhol élénk lökések kísérhetik.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 19 fok között alakul, míg késő estére 4 és 13 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli az arra érzékenyek szervezetét.
A következő napon várható időjárás
2026.10.15 csütörtök: A nap első felében még lehetnek felhős körzetek, majd ott is csökken a felhőzet, és sok napsütés várható. Északkeleten, keleten néhol zápor előfordulhat. Az északias szél megélénkül. Délután 14, 19 fok várható.
Friss híreink:
Nem jött be a magyar gazdák számítása: váltani kell erről a növényről is?
Bár a napraforgó vetésterülete 2026-ban meghaladta a kukoricáét Magyarországon, az idei extrém szárazság ezt a növényt is eléggé megviselte. Noha a kukoricához képest a napraforgó jobban viseli a szárazságot, már augusztusban látszott, hogy ennél a kultúránál is komoly terméskieséssel számolhatnak a gazdák. Voltak, akik már előre számoltak ezzel, máshol még a kedvezőtlen körülmények ellenére is meglepő eredmények születtek. Az azonban kijelenthető, hogy a magyar termelők továbbra is kitartanak a napraforgó mellett, mi több, vannak olyanok is, akik jövőre tovább tervezik növelni a napraforgó vetésterületét a földjeiken.
Kutatói karrier havi 140 ezerért: ennyit ér a jövő magyar tudósainak munkája?
Kutatói körökben felrobbantotta a közösségi médiát az az átfogó elemzés, amely bemutatta, milyen jövedelmi szintre számíthatnak a doktoranduszok az európai országokban. Az eltérések valóban sokkolóak: míg Dániában évente 21,2 millió, Németországban pedig 20,3 millió forintot keresnek a PhD-hallgatók, addig a lista utolsó előtti helyén kullogó Magyarországon a 140 ezer forintos állami ösztöndíjból mindössze 1,68 millió forint jön össze egy évre. Az Agrárszektor utánajárt, hogy mindezek fényében hányan vállalják az agráriumhoz kötődő doktori képzésekkel járó kihívásokat, milyen akadályokkal kell szembe nézniük és miben segíti őket az egyetem a fokozatszerzés felé vezető úton.
Összeomlás szélén a magyar sertéságazat: tömegével adják fel a tenyésztők
Komoly nyomás alatt van a magyar sertéságazat, amelyet egyszerre sújt az afrikai sertéspestis házisertésekben való megjelenése, a vaddisznóállomány jelentette járványügyi kockázat, valamint az európai sertéspiacon kialakult túltermelési válság. Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint a helyzet különösen azért aggasztó, mert a tenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik elfogytak. A szövetséggel kapcsolatban álló sertéstartók mintegy 10 százaléka már felhagyott a tenyésztéssel az elmúlt negyedévben, és ha nem történik változás, a mostani válság a következő évek beruházásaira és a teljes ágazati szerkezetre is komoly hatással lesz.
A Pénzcentrumról ajánljuk:
Balázs Ildikó: a költségvetési mozgástér korlátozott, de a kiskereskedelmi különadót mihamarabb ki kell vezetni
"A különadó kivezetését azért tartjuk fontosnak, mert az árbevétel-alapú teher nem veszi figyelembe az egyes vállalkozások tényleges jövedelmezőségét. Tisztában vagyunk ugyanakkor a költségvetési mozgástér korlátaival, ezért érdemi, előre tervezhető kivezetési menetrendről is készek vagyunk tárgyalni" – fogalmazott a Pénzcentrumnak adott interjújában Balázs Ildikó, aki szerint az árréstop és a kiskereskedelmi különadó kivezetése, a plázastop lazítása, a hulladékgazdálkodási törvény és a palackvisszaváltás rendezése elengedhetetlen. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) frissen megválasztott főtitkárával, a kiskereskedelmet sújtó különadókon túl, az árrésstop tovagyűrűző hatásairól, a plázastop létjogosultságáról, a zöldségek- és gyümölcsök áfájának csökkentéséről, a mindent leuraló árháborúról, és mindezeket figyelembe véve arról is beszélgettünk, milyen jövőképe lehet a kiskereskedelmi szereplőknek Magyarorszgon.
