2021. szeptember 26. vasárnap Jusztina

Hírek - Növény

A szakemberek is meglepődtek: kellemetlen, invazív növényfaj vert tanyát a Pilisben

Az invazív fajok egyre nagyobb problémát jelentenek Magyarországon is: mezőnyi aranyvessző, erdőnyi bálványfa veszi el az őshonos növényektől az élőhelyet. Ráadásul az utóbbi években megjelentek a fügekaktuszok is. Ezek a kaktuszok mediterrán vidékeken hatalmas területeket foglalnak el, és újabban a Pilis területét is kinézték maguknak.
 
 

A Duna-Ipoly Nemzeti Park a honlapján számolt be egy meglehetősen szokatlan vállalkozásról, amelynek során a nemzeti park munkatársai az elmúlt napokban felszámoltak egy kaktuszültetvényt a Pilisben. Az alig néhány száz négyzetméteres területről hatalmas halom növény került kiásásra, írta meg a Qubit a nemzeti park bejegyzése alapján.

A nemzeti park vezetősége 2017-ben értesült arról, hogy a Pilis szikláin kaktuszok tenyésznek, valószínűleg már évek óta. Azóta minden évben több hatalmas zsáknyi kaktuszt szedtek ki ott. Aki oda ültette a növényeket, nagyon szerette őket, és értett is hozzájuk, így a délre néző oldalon a már nem is olyan zord teleket gond nélkül átvészelve 13 kaktuszfaj számtalan egyede nőtt, és – ami aggasztóbb – szaporodott is.

A gömbös és oszlopos növekedésű fajok nem túlságosan elterjedtek, de a fügekaktusz fajok minden letört szárdarabja legyökerezett, a sziklákon mind lejjebb csúszva növesztett újabb telepeket, kiszorítva az értékes sziklagyep őshonos növényfajait. A nemzeti park munkatársai közleményükben úgy fogalmaztak, hogy az emberek itt és most az invázióssá váló fajok első terjedési lépéseinek lehetnek a tanúi.

Mint Facebook-oldalukon hozzátették, az inváziós fajok egyre nagyobb problémát jelentenek: mezőnyi aranyvessző, erdőnyi bálványfa veszi el az őshonos növényektől az élőhelyet. Most meg már a fügekaktusz is megjelent, pedig biztosak benne, hogy senki nem akarja kerülgetni a magyar erdőkben ezeket a több centis tüskével rendelkező kaktuszokat.

A nemzeti park csapatának a legködösebb napot sikerült kiválasztania a nem mindennapi élőhelykezelési munkára, amit egyes részeken csak kötélbiztosítással, sziklamászó felszereléssel és tudással tudtak elvégezni. Elmondásuk szerint komoly tapasztalatokat szereztek a mindenen átszúró tüskékről és a kaktuszok rejtőző képességéről. Hiába néztek át egy-egy területet akár tízszer, ha egy kicsit más szögből vizsgálták át az adott részt, sokszor bukkantak újabb, egészen kicsiny, mindössze 1-2 centiméteres egyedekre.

A fügekaktusz megítélése a világban, így Magyarországon meglehetősen ellentmondásos. Míg sokan a következő évtizedek egyik lehetséges szuperélelmiszerét látják benne, a szakemberek nem győzik figyelmeztetni az embereket, hogy az otthonaikban tartott fügekaktuszok egyetlen darabja se kerüljön a kerti zöldhulladék közé, és különösen ne jusson ki a kertekből, mert esetleg elszaporodhat. A szakemberek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy ezek a tájidegen, invazív fajok adott esetben az emberre is veszélyesek lehetnek.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu