2020. november 29. vasárnap Taksony

Hírek - Növény

Aggódnak a szőlészek: már nem az amerikai kabóca a legnagyobb gond Badacsonyban

Három éve rendelték el Badacsony szőlős dűlőin az első növényvédelmi karantént, az aranyszínű sárgaság ugyanis olyan mértékben terjedt az itteni tőkéken, hogy azokat tömeges pusztulással fenyegette. A kórokozójának gyors terjedését egy idehaza először néhány évvel korábban észlelt rovar, az amerikai szőlőkabóca segítette, ráadásul akkoriban nem létezett megfelelő szer a védekezéshez. A badacsonyi gazdálkodók szerint azonban jelenleg a koronavírus-járvány okozta több hónapos forgalomkiesés, illetve az eladatlan készletek sokkal nagyobb gondot jelentenek az itteni szőlőtermelőknek és borászoknak, mint a növényvédelem.
 
 

Az aranyszínű sárgaság kis előfordulási számmal, kezelhető mértékben évtizedek óta jelen van a magyarországi szőlőterületeken. Az ezt a növénybetegséget okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a tőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet, és az egész szőlőültetvény 8-10 év alatt kipusztulhat. (A fitoplazma emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent.) Az amerikai szőlőkabóca első példányát 2004-ben fogták be idehaza a növényvédelmi szakemberek. Ez a Zala megye déli részén történt - Lenti város és Kerkateskánd község térségében - észlelés is arra utal, hogy Szlovéniából került be a rovar hozzánk. Déli szomszédunknál már évekkel korábban regisztrálták. Azóta elterjedt például Franciaország egész területén is. 

Ezek a rovarok viszonylag kistestűek, ám szabad szemmel is jól láthatóak. Ha bekerül a szívókájukba a kórokozó, akkor testükben nagyon gyorsan szaporodik és minden következő szúrással fertőz. A kabóca általában a szőlőlevél fonákját szúrja meg és ekkor bekerül a kórokozó a növény nedvkeringésébe. 

Abban, hogy Badacsonyban regisztrálták először a hazai borvidékek közül tömeges megbetegedést, döntő szerepe volt a déli határ közelségének, és annak, hogy itt a művelt területek között nagy számban fordultak elő évek óta elhagyott telkek, nem gondozott szőlőtőkék. Ez a fitoplazma kiválóan telel például az iszalagban, az ecetfában (más néven bálványfa), felhalmozódik és ráadásul ezeken a növényeken semmilyen tünetet sem mutat.

A szőlészek és a növényvédők megosztottak abban a kérdésben, hogy mivel kell védekezni. A nyers kénnel történő permetezéseknek kétségtelenül van eredménye, a neonikotinoidokat azonban évekkel ezelőtt kivonták a forgalomból. Van olyan vélemény is, ami szerint a rendkívüli helyzetre való tekintettel egyes ilyen szereket ideiglenesen ismét engedélyezni kellene ezen a területen. Abban nincs véleménykülönbség az eladásra termelők között, hogy a legkisebb parcellákon, az üdülők melletti szőlőskertekben is védekezni kellene. Még azoknak a gazdáknak is, akik kizárólag direkt termő fajtákkal foglalkoznak. Jó hír, hogy már olyan szerek is léteznek az amerikai kabóca ellen, amelyek az ökológia gazdaságokban is használhatóak, akkor lenne azonban a leghatékonyabb a védekezés, ha minden elhanyagolt tőkét mihamarabb kivágnának.

Forrás: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Májer János, a badacsonyi területet évtizedek óta ismerő és kutató borász szerint együtt kell élni a következő évtizedekben - talán az ország összes borvidékén - az aranyszínű sárgasággal és az azt leggyorsabban terjesztő amerikai szőlőkabócával. Hozzátette, nagy veszélyt jelent a külföldről behozott szaporító anyag, ugyanis nagyon sok esetben nem garantált, hogy ezek a vesszők patogén mentesek. Egyébként a fertőzött szőlőtőkék kivágás után azonnal pótolhatók, mert az aranyszínű sárgaság a talajt nem fertőzi meg.

A Laposa szőlőbirtoknak és borászatnak is sok gondot okozott a badacsonyi növényegészségügyi helyzet. A családi birtok egyik tulajdonosa, Laposa Zsófia már két évvel ezelőtt is többletköltségekről, valamint a meredek hegyoldalban történő munkavégzés nehézségeiről és drágaságáról számolt be. Arról, hogy a gondos gazda hiába költ súlyos összegeket a védekezésre, ha a szomszéd nem hajlandó ezt a munkát elvégezni, hiszen a mentesített terület napokon belül visszafertőződik. Ugyanakkor a kivágott tőkék pótlása sem egyszerű, mert jó és vírusmentes szaporítóanyaghoz nem egyszerű hozzájutni. A kéknyelű fajtánál például majdnem lehetetlen. Az Agrárszektor kérdésére Laposa Zsófia elmondta, sajnos az elmúlt időszakban sem javult látványosan a helyzet. 

Az egyik helyen kivágják a kritikus állapotban lévő növényeket, ugyanakkor másutt újabb területeket hagynak műveletlenül.

A fiatal borász szerint a túltermelés miatt nagyon nehéz helyzet felé sodródik az ágazat. Vállalkozásuk négy vendéglátó üzletet működtet. Ezeket a koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzet miatt több hónapra kénytelenek voltak bezárni, és most kezdhettek csak hozzá az újranyitáshoz. Minőségi boraik legnagyobb vevői a szállodák és budapesti éttermek, ám ezektől a partnerektől sem érkezett megrendelés. Félő, hogy a magas készletek miatt az idén nagyon alacsony lesz a szőlő ára. Persze, nem adják fel, a Laposa pincészet például a pezsgők felé is fordul. Most éppen a legalkalmasabb alapanyagot keresik ehhez az italfajtához. 

Egyébként nem csak az aranyszínű sárgaság és az amerikai szőlőkabóca jelenléte miatt csökken évente néhány százalékkal a szőlőtermő terület Badacsony történelmi borvidékén. Nem gépesíthető és ezért egyre drágább a szőlőtermelés a lankákon és a meredekebb lejtőkön. Itt is egyre nehezebb szőlőmunkásokat találni. A nyugdíjba vonulók helyére nem jönnek fiatalok és évről évre kevesebb külföldi idénymunkás érkezik. Aki eladná a szőlős területét az, az értékesítés előtt igyekszik átminősítetni termőföld helyett nyaralótelekké. Így megsokszorozhatja a bevételét és mostanság a nyaralóépítést sokkal többen tervezik, mint a szőlőtermelést és a borászkodást.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020 online

    10 órányi szakmai programmal és több mint 60 előadóval

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu