Bármikor kitörhet a nanovírus-járvány - Egyes pillangósok jobban tolerálják

agrarszektor.hu
A PNYDV új jelenségnek számít, 2009-ben észlelték először Németországban, majd kimutatták számos európai országban, köztük hazánkban is. Addig senki nem foglalkozott vele, amíg a német borsó- és babállományokban 2016-ban országos járványt nem okozott. Ekkor azonban rárepültek a kutatók, az első eredmények pedig most kezdenek szivárogni.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

2009-ben észlelték először Németországban a borsó nekrotikus sárga törpülésének vírusát (pea necrotic yellow dwarf virus - PNYDV), ami a babon is megjelent. A fertőzött növények foltokban sárgulnak, kisebbek és kissé nekrotikus leveleket hoznak. 2016-ban történt meg először, hogy az egész szövetségi államra kiterjedő járvány szabadult el - írja a topagrar.de. Az esetet több intézmény bevonásával egy kétéves kutatási periódus követte, hogy kiderítsék, milyen gazdasági károkat okoz  a nanovírus, hogyan terjed és miképpen lehet megfékezni. A projekt a német fehérjenövény stratégia keretében futott, első jelentése itt olvasható németül.

A vírus európai terjedését ezután Magyarországon is igazolták: 2010-ben

a Fejér megyében gyűjtött tizennégy mintából nyolcban megtalálták a PNYDV vírust,

a két szerbiai helyszínről származó 39 mintából pedig 29-ben. Ausztriában 18-ból 8 volt az arány.  A német kutatás beigazolta, hogy a fertőzés a szabadföldi babokban a növekedést, a nitrogénkötést és ezzel együtt a hozamokat is csökkenti, továbbá a bab fehérjetartalmát is mérsékli. Borsóban hasonló tüneteket észleltek. Gyakran más vírusos megbetegedések is társultak az alapfertőzéshez.

Kiderült, hogy a vírust nem a vetőmag hordozza, hanem a levéltetvek terjesztik, különösen a zöldborsó-levéltetű, de más fajok is gyanúba keveredtek. A konvencionális gazdaságokban a 2016-os járványt követően erősödött a rovarirtók használata, noha ezekben az években éppen nem volt erős a vírusnyomás. Utólag nézve feleslegesnek bizonyult az extraráfordítás. A kutatások azt is igazolták, hogy egyes babfajták ellenállóbbak a vírussal szemben. Például a mesterségesen megfertőzött Fuego állományában a vírus terjedni kezdett, míg a GL-Sunrise állományában nem észleltek szekunder fertőzéseket.

Egyelőre rejtély, hol telel át a vírus. Kísérleti úton sikerült megfertőzni azon pillangósok vetőmagját, amelyeket másodvetésben is alkalmaznak a gazdák, de az is felmerült, hogy az áttelelő lucernaállományokon kell keresni. Egy biztosnak látszik: a klímaváltozással a levéltetvek egyre korábban repülnek, ami kedvez a vírus terjedésének. A kutatások ez év végéig folynak Németországban.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?