Elképesztő, ami a zöldborsóval történik itthon: ezt jó, ha mindenki tudja

Elképesztő, ami a zöldborsóval történik itthon: ezt jó, ha mindenki tudja

agrarszektor.hu
Magyarországon a zöldborsó termőterülete a 2022-es 11,5-12 ezer hektárról 2023-ra 12-13 ezer hektárra nőtt, a 2024-es évben azonban 30-40 százalékos visszaesés valószínűsíthető. A fagyasztóipar helyzete stabilabbnak tűnik, a konzerv ágazatot fenyegeti intenzívebben a zsugorodás réme. A globális feldolgozóipar évente 1,5 millió tonna zöldborsót állít elő, de a borsó- és babfélékben jelentős növekedési tartalék van az EU-ban, egyes előrejelzések szerint 2030-ra már több mint 100 millió olyan uniós polgár lesz, aki nem eszik húst.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Fröhlich András, a Seedplus Kft. ügyvezető igazgatója először a globális zöldborsópiac jelenlegi helyzetéről adott átfogó képet. Az idei évben a világon frisspiaci zöldborsót körülbelül 2 millió hektáron termesztenek, a legfontosabb területek Mexikóban, Észak-Afrikában és Kelet-Ázsiában találhatók. Ezzel szemben az ipari zöldborsótermesztés súlypontja Európában és Észak-Amerikában, valamint Argentínában  található összesen körülbelül 260 ezer hektáros termőterületen. Az ipari borsó európai vetésterületét tekintve Franciaország vezet 40 ezer hektárt meghaladó területtel, mögötte az Egyesült Királyság (35 ezer hektár), Spanyolország (21 ezer hektár), Oroszország (16 ezer hektár) és Magyarország (15 ezer hektár) következik a sorban a 2023-as adatok alapján. Jelentős területtel rendelkezik még Olaszország (14 ezer ha), Belgium (12 ezer ha), Lengyelország (11 ezer ha) is, és 5 ezer hektár körül termesztenek Hollandiában, Törökországban, Szerbiában is. A méret szerinti megoszlást tekintve a jelenleg megtermelt mennyiség 22%-a apró szemű, 78% pedig normál szemű zöldborsó - írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

EZ IS ÉRDEKELHET

A megtermelt árut tekintve a fagyasztott és a konzerv zöldborsó aránya jelenleg 50-50% körüli, ám a fagyasztott termékek súlya egyre nő, míg a konzervé csökken. Európában a legnagyobb feldolgozók jelenleg a Bonduelle, az Ardo, a Greenyard, a Virto Group és a Nomad Foods. A globális feldolgozóipar (24 ország) évente 1,5 millió tonna zöldborsót állít elő, körülbelül 400 millió eurós termelési értékben, de a borsó- és babfélékben jelentős növekedési tartalék van az EU-ban a húsmentes, mégis fehérjében gazdag étkezési trend előretörése miatt - egyes előrejelzések szerint 2030-ra már több mint 100 millió olyan uniós polgár lesz, aki nem eszik húst.

Magyarországon a zöldborsó termőterülete a 2022-es 11,5-12 ezer hektárról 2023-ra 12-13 ezer hektárra nőtt, a 2024-es évben azonban 30-40%-os visszaesés valószínűsíthető - a fagyasztóipar helyzete stabilabbnak tűnik, a konzerv ágazatot fenyegeti intenzívebben a zsugorodás réme. Ennek hátterében számos ok, így a klímaváltozás, a szabályozási környezet egyes kérdései, a termelési költségek növekedése és a piaci helyzet áll. Óriási kérdőjelek vannak tehát az ágazatban, főleg, ha figyelembe vesszük azt is, hogy csemegekukorica és zöldborsó Magyarországon nincs meg egymás nélkül.

A szakember hangsúlyozta, a feldolgozóipari zöldségtermesztésben elmondható, hogy mindent úgy csinálunk, mint régen, de konstatálnunk kell, hogy ez így hosszabb távon nem fog működni. Feltette a kérdést, mi lehet a gond, ha mindent tudunk, mindenre rálátunk, ami az ágazatnak kellhet, és a növényvédelemben sem küzdünk nagy kihívásokkal, mégis problémák vannak?

Egyrészt nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának keretében az utóbbi időben hozott intézkedések egyfajta “luxusmezőgazdaság” képét festik fel. A Green Deal megállapodás, valamint a Farm to Fork stratégia és a klímasemlegességre, fenntarthatóságra vonatkozó egyéb európai programok 27 olyan konkrét intézkedést tartalmaznak, amelyeket 2030-ig terveznek megvalósítani - többek között ide tartozik a növényvédőszerek felhasználható mennyiségének csökkentése és a műtrágya-felhasználás visszaszorítása. Talán ez a legutóbbi tényező az, ami minket is komolyan érint, mivel a tápanyag-ellátottság a magyar ágazat egyik leggyengébb pontja, elsősorban a kiszámíthatatlanság miatt

- mondta el a szakember. Hozzátette, szomorúak a 2017-es referenciaadatok, ráadásul pont versenytársaink (Hollandia, Belgium, Spanyolország) járnak ebben legelöl. A mai kornak megfelelő műtrágyázással lehet tartalék a rendszerben, ehhez azonban a termelői és feldolgozói oldal együttműködése szükséges. Ha még így sem megy, alternatív kultúrákként olyan fajok termesztése jöhet szóba, amelyekből az EU jelenleg nagyon kis mértékben önellátó - ilyen például a szárazbab (konzervipari felhasználásra).

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?