2019. augusztus 25. vasárnap Lajos, Patrícia

Hírek - Növény

Betett a sok eső a búzának - Drágulhat a liszt

Jelentősen rontották a közelmúltbeli özönvízszerű esőzések a betakarítás előtt álló idei búzatermés minőségét, ezért a gazdálkodók várhatóan kevesebb étkezési és több takarmánybúzát arathatnak le az átlagosnál. Bár a minőségromlás a belföldi kenyérellátást nem veszélyezteti, a malomipar arra számít, hogy az igazán jó búzáért az új gabonaszezonban alaposan meg kell majd küzdenie. A minőségi aggodalmak miatt a búzapiac „kettészakadhat” , az étkezési búza drágulása pedig liszt- és kenyéráremelést vonhat maga után.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Bár Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy múlt heti karcagi határszemle után az MR1-Kossuth rádiónak úgy nyilatkozott, hogy az idei búzaminőség sok helyen kiváló, ágazati szereplők nem osztják a tárcavezető optimizmusát. Az elmúlt egy-két hétben lezúdult, számos helyen özönvízszerű esőzések ugyanis átmeneti ideig nem csak a betakarítást állították le, hanem a tapasztalatok szerint jelentősen rontották a még táblákon lévő termés minőségét is. A korábban prognosztizált, 5 millió tonna körüli búzamennyiség várhatóan meglesz, de a gazdák nagy valószínűséggel több takarmány- és kevesebb étkezési búzát arathatnak le az átlagosnál.

Hajdú-Bihar megyében egy hét alatt egy hónapnyi mennyiségnek megfelelő csapadék hullott le – mondta az agrarszektor.hu-nak Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója, aki a feldolgozókat és a kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség elnöke is. Az esőzések után learatott búzatételek első mintái aggodalomra adnak okot, mivel azokban jelentősen nőtt a takarmányminőség aránya. Az idei minőségi várakozások eleve visszafogottabbak voltak, mivel az enyhe tél kedvezett a kártevők és kórokozók felszaporodásának, és az aszályos és esős időszakokkal váltakozó tavaszi és nyár elejei időjárás sem tett jót a búzának.

A jó minőségű búza általában 60-70 százalékos mennyiséget ér el az össztermésen belül, az idén viszont ez az arány jóval kisebb lehet – tette hozzá Lakatos Zoltán. Bár biztosat még nem lehet mondani, egyes vélemények szerint a malmi, illetve a takarmány és az úgynevezett euró búza részaránya az idén 40-60 százalék körüli lehet, vagyis a megszokott helyzet felborulhat, és az is elképzelhető, hogy az igazán kiváló búza csak 20-30 százalékot tesz majd ki.

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) arra számít, hogy az esőzés hatására az idén csak 40 százalékban aratnak majd le étkezési búzát a termelők – közölte Vancsura József, a szervezet elnöke. A termés nagy része még a táblákon áll, mivel a gazdálkodók eddig csak a betakarítás 35-40 százalékával végeztek. A jelentős csapadék hatására a fehérje- és sikértartalom csökken, az úgynevezett esésszám pedig romlik, bár agrotechnikai, termőhelyi és fajtakérdés is, hogy a növények hogyan reagálnak az esőzésekre. Egyes fajták alig vesztettek beltartalmi értékükből, míg másoknál komoly minőségromlás következett be – állapította meg Vancsura József.

A minőségi gondok nem veszélyeztetik a belföldi kenyérellátást, mivel a malmoknak az 5 millió körülire várt össztermésből éves szinten mintegy 1,2 millió tonna étkezési búzára van szükségük – szögezte le Lakatos Zoltán. Ugyanakkor szerinte már most látszik, hogy a cégeknek „válogatniuk” kell majd a learatott búzákban és a minőségi terményért az előző szezonhoz képest jobban meg kell küzdeniük, hiszen előbb-utóbb a ma még kiváró, exportban érdekelt kereskedők is megjelennek a piacon.

A Földművelésügyi Minisztériumnak (FM) egyelőre nincsenek pontos adatai a minőségi változásokról, de annyi étkezési búza biztosan megterem, amennyi az országnak kell – erősítette meg az agrarszektor.hu-nak Czerván György, a tárca államtitkára is. Annyit azonban megjegyzett, hogy sok termelő tavaly a kisebb kockázat miatt eleve takarmánybúzát vetett, és arra számított, hogy nagyobb hozamokkal kompenzálja majd a takarmány- és a minőségi búza között várható árkülönbséget.

 

Az idei szezon tonnánként 39 ezer forint körüli takarmány- és 43 ezer forintos étkezési búzaárakkal kezdődött, de azóta áremelkedés indult meg. Ma a takarmánybúza ára tonnánként 40-43 ezer forint között mozog, a minőségi termény viszont sokkal jobban drágult, és hírek szerint egyes termelők már 50 ezer forintot is elkérnek egy tonna malmi búzaért. Ez is jelzi, hogy az időjárás hatására az idén „kettészakadhat” a búzapiac, vagyis a szokásosnál jóval nagyobb lehet a malmi és a takarmányminőség ára közötti differencia.

E tendencia nem könnyítené a malmok helyzetét, amelyek a jelenlegi átadási lisztárakat korábban 48-50 ezer forintos tonnánkénti búzárakhoz igazították, és már az elmúlt egy-két hónapban is komoly veszteségeket szenvedtek, mivel az ótermésű alapanyagot ennél drágábban vásárolhatták meg, miközben többletköltségeiket a sütőipar felé nem tudták érvényesíteni – állapította meg a Gabonaszövetség elnöke. A termelői telephelyi árakra még tonnánként 3-5 ezer forintos szállítási, készletezési és egyéb költség rakódik, ezért könnyen lehet, hogy a molnároknak a mai lisztárszinthez mérten az új búzáért is többet kell fizetniük.

Ha a búzadrágulás folytatódik, a lisztpiacon is elkerülhetetlenné válik az áremelés a malomipari cégek helyzete miatt – reagált Lakatos Zoltán. Az azonban csak később derülhet ki, milyen árváltoztatások lehetnek indokoltak, és ezek mennyiben befolyásolhatják a sütőipari termékek – így a kenyérféleségek – árait.

Uniós importvám a kukoricára, a rozsra és a cirokra
Tonnánként 5,32 euró, mintegy 1645 forint importvámot vet ki az Európai Unió a kukoricára, a rozsra és a cirokra - jelentette be az Európai Bizottság. A brüsszeli testület piaci folyamatokkal indokolja a lépést, a növekvő kínálat miatt ugyanis esnek az árak. Brüsszel a nemzetközi szakmai testületek becslésére alapozva arra számít, hogy az idén a kukoricatermés bőséges lesz, év végén pedig a legutóbbi 13 millió tonna helyett a világ országai 180 millió tonna kukoricatartalékot tudhatnak majd a magtárakban, és vihetnek át 2015-re, amire az elmúlt öt évben nem volt példa. A bővülő kínálat miatt az árak meredeken estek, a kukorica világpiaci ára tonnánkénti 203 dollárra zuhant az egy évvel korábbi 304 dollárról.

2010 óta mindhárom gabonát tonnánként nulla euró vám terhelte, vagyis gyakorlatilag vámmentesen lehetett azokat importálni az EU-ba. A vámtarifa emelkedése azt nem érinti, hogy külön megállapodások alapján minden unión kívüli ország évente összesen 277 988 tonna kukoricát exportálhat az EU-ba vámmentesen. Az Európai Bizottság most első ízben közölt adatokat arról, milyen következményei vannak annak, hogy az EU egyoldalúan elkezdte életbe léptetni az Ukrajnával június végén aláírt szabadkeredkedelmi megállapodás rá vonatkozó rendelkezéseit. Ennek értelmében Ukrajnából október végéig 400 ezer tonna kukorica érkezhet vámmentesen az EU-ba: Ukrajna ennek az április és július eleje közötti három hónapban 8 százalékát használta ki.

 


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu