Még az energiaárak emelkedésének idején, tavaly október-november környékén szárnyra kaptak olyan híresztelések, hogy a hajtatott zöldségek ára olyan magasságokba emelkedhet, amit a fogyasztók már nem képesek megfizetni, ezért az üvegházak inkább fel is hagynak a termeléssel (különösen Bulgáriából, Ukrajnából és Hollandiából érkeztek ilyen hírek) - írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A szervezet most összegyűjtötte, az egyes európai államokban hogyan reagált az ágazat és a kormányzatok az új helyzetre a január végéig eltelt időszakban.

Hollandia

A december elején megalakult négypárti koalíciós kormány mezőgazdasági programjában már a földgázhasználat arányának csökkentése szerepel az üvegházi termesztésben, ráadásul 0%-os ÁFA-kulcsot szeretnének bevezetni a zöldségekre és a gyümölcsökre is. A legegyszerűbb elvileg az akár azonnali ÁFA-csökkentés lenne, ám a De Telegraaf értesülései szerint nem eszik olyan forrón a kását, mivel a IV. Rutte-kabinet igencsak óvatos volt a program megszövegezésekor, így szó szerint a "meg fogjuk látni, hogyan csökkenthetnénk 0%-ra a zöldségek és gyümölcsök ÁFÁ-ját hosszú távon" áll a programban. Egy másik érdekesség, hogy a holland NAV informatikai rendszere rendkívül elavult és rugalmatlan, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy maga az eszközrendszer átállítása évekbe és eurószázmilliárdokba telhet. Visszatérve az energiaárakra, január 24-én több termelői szervezet képviselői (dísznövényesek, hajtató kertészek) tüntetést tartottak Hágában, az ottani országház, azaz a Binnenhof közelében. A kulturált hangvételű demonstrációra két miniszter is kijött a Binnenhof-ból, és átvette a tüntetők követeléseit, meghallgatta aggodalmaikat - ez a két miniszter (klíma- és energiaügy, illetve mezőgazdaság, természetvédelem és élelmiszerminőség) felelős az energiakrízis megoldásáért. A tüntetők megjegyezték, hogy 

Ezek a hivatalos díszletek, valójában azonban termelők széles köre gondolja úgy, hogy a koalíciós tárgyalásokkal elfoglalt kormány egyszerűen felelőtlenül járt el, amikor nem kötött hosszabb távú gázszállítási szerződéseket például Oroszországgal, és óriási kockázatot vállalt azzal, hogy nem ellentételezte a piaci árak hektikus alakulását egy biztosan elérhető készlettel. És nem kellett volna 2018-ban leállítania a Groningen melletti hazai mező kitermelését sem, pláne úgy, hogy a gázellátást teljes egészében piaci szereplők kezébe adta a kormány. Annyi bizonyos, hogy 2021. december legvégén a holland kormány semmiféle vészforgatókönyvvel nem rendelkezett a helyzet kezelésére vonatkozóan. További meglepő következmény, hogy a gázárak drágulása hátrányosan érinti a fenntartható energiaforrásokat használó üvegházakat is, mivel ezeknél a jelenlegi szabályozás azt ismeri el támogatással, hogy a gáznál drágább energiaforrást használnak, és az aktuális gázár valamint a fenntartható hordozó megállapított ára közötti különbséget kompenzálja. Mivel a gázár most nagyon magas, a 2022-re meghatározott referenciaár a fenntartható energiaforrás árának közelében lesz, így a gazdák alig kapnak majd kompenzációt.

Lengyel üvegházak

A lengyel kormány inflációellenes intézkedéscsomagjáról és a zöldség-gyümölcs ÁFA 0%-ra csökkentéséről már korábban beszámoltunk, most kifejezetten az üvegházakra koncentrálunk. Lengyelországban az utóbbi pár évben gyors ütemben bővült a modern üvegházi hajtatófelület: csak paradicsomot 1400 hektáron állítanak elő fűtött üvegházban, döntően belföldi értékesítésre (a 48 milliós lengyel piac Európa második legnagyobb paradicsompiaca, a fejenként fogyasztás az egyik legmagasabb a tagállamok között). A nemrég létesült üvegházak most kezdik megérezni az energiaárak növekedését - de korántsem olyan mértékben, mint a 4-5-szörös drágulást elszenvedő hollandok. Ennek oka, hogy a lengyel mezőgazdaság energiaigényének 70-80%-át szénből fedezi, ami egyrészt most arra elég, hogy az egy évvel korábbihoz képest "csak" nagyjából kétszeres legyen az energiaár, másrészt viszont a következő 8-10 évben problémát fog okozni, hogyan váljanak majd le erről az energiahordozóról - Lengyelország is aláírta az azt uniós megállapodást, melynek értelmében 2030-ig alternatívát kell, hogy találjon szénerőművei kiváltására, illetve csökkenteni kell szén-dioxid kibocsátásukat.

Olaszország

Az olasz élelmiszergyártók januárban petícióval fordultak a Draghi kormányhoz, beavatkozást követelve, közös levélben kérték az élelmiszergyártók az elnököt a krízishelyzet kezelésére. Emellett komolyan aggódik jövőbeni piaci pozícióiért az olasz gombaágazat.

Bulgária

A zöldségtermesztéssel foglalkozó üvegházak csaknem 70%-a felfüggesztette működését a magas gázárak miatt. A belföldi piacon azonnal hiánycikké vált a bolgár paradicsom és uborka. Az üvegházi termesztők gázár-kompenzációt követelnek. Január elején a gáz ára Bulgáriában 30%-kal, 67 euró/MWh-ra emelkedett, ami még mindig messze a nyugat-európai árak alatti szint - hasonlóan Magyarországhoz, a bolgárok is hosszú távú gázszállítási szerződéseket kötöttek, a Bulgargaz Oroszországgal és Azerbajdzsánnal szerződött le. Az EU legszegényebb tagállamában azonban a termelők helyzete igen törékeny, minden áremelkedésre igen érzékenyen reagálnak. A bolgár üvegházi termesztők egyesülete példaként Görögországot hozza fel, ahol szintén elszálltak a gáz- és az elektromos áram árak, ám az üvegházak tovább működnek, mivel működésükhöz állami támogatásban részesülnek.