2021. szeptember 18. szombat Diána

Hírek - Növény

Ekkora lenne a baj? Tömegesen tűnhetnek el az emberek a magyar zöldségágazatból

Hiába az egyre magasabb bolti zöldségárak, a termelők vajmi keveset látnak bevételeiken a drágulásból. A hosszú évek óta megfigyelhető jelenség miatt az elmúlt időszakban felértékelődtek a hatékonyságnövelő beruházások, amelynek révén 2023-tól már márciustól decemberig önellátó lehet Magyarország zöldségfélékből – jóllehet az import továbbra is jelen lesz a piacon. A technológiai fejlődés a legjobb válasz a kereskedelmi láncok árnyomására, ám a legkisebbek számára nehéz a fejlesztések megvalósítása. Várhatóan ezért a jövőben kevesebb, de nagyobb termelő alkotja majd a hazai ágazatot, akik igyekeznek technológiával kiváltani a dolgozókat is.
 
 

Az elmúlt hetekben az élelmiszerárak emelkedését tapasztalhattuk, a drágulásból azonban nem igazán profitálnak a gazdák. A jelenség régóta jellemző, a termelők ezért – ha tehetik – igyekeznek technológiai fejlesztésekkel reagálni a feszes piaci környezetre.

Az üzletekben tapasztalható fogyasztói árak némileg megtévesztőek, az áremelkedésből ugyanis éppen a termelők nem részesülnek 

 – mondta el Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Kertészeti és Beszerzési Osztályának Zöldség Alosztály vezetője. A hajtatott paprika esetében például a termelői árak hozzávetőleg 10 százalékkal alacsonyabbak, mint tavaly.

Nehéz embert toborozni

Ez különösen azért problematikus, mert a termelők költségei közül több is jelentősen megemelkedett az elmúlt év óta. Az olyan inputkiadások, mint a fólia, a növényvédőszerek ára sokat drágult, és ugyanez a helyzet a munkaerő árával is – utóbbit ráadásul nagyon nehéz biztosítani. 

Ez főleg a kézimunka-igényes feladatokat nehezíti meg, nehéz embereket toborozni a munkára, és sokszor a munkavégzés hatékonysága sem megfelelő.

Ledó Ferenc szerint ez a tartós probléma évek óta arra sarkallja a termelőket, hogy technológiai fejlesztésekkel váltsák ki az élőmunkát, ahol csak lehetséges. Ezek a beruházások egyben a hozamokat is növelik, amelynek köszönhetően a hazai ágazat pozíciója is javul.

Magyarország a nyári és őszi időszakban általában önellátó a zöldségfélékből, nagyarányú importdömpingre inkább akkor van példa, ha Európa más tájain túltermelés következik be. Ez az idei évben nem várható, hiszen Nyugat-Európában kedvezőtlen időjárás miatt ott gyengébb termés következett be.

Az önellátás időszaka ráadásul a fejlesztéseknek köszönhetően kitolódik. A paprika és az uborka esetében korábban júniustól volt képes fedezni a magyar termelés az igényeket, ez mára áprilisra kitolódott, vagyis mintegy másfél-két hónapot nyert a hazai ágazat. Ez a mostani beruházásoknak köszönhetően még tovább javulhat, várhatóan 2023-tól már márciustól decemberig nem függ az importtól a hazai zöldségpiac – tette hozzá Ledó Ferenc.

Nem tudnak áremelést elérni

Bár az idei terméseredményeket még korai megítélni, főleg a korai termesztést elősegítő üvegházas technológiák miatt az idei év átlagosnak ígérkezik ebből a szempontból, mivel ezek a kultúrák nincsenek már kitéve az időjárás viszontagságainak – mondta el Hunyadi István, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetője. Komoly problémákat okoz ugyanakkor a gazdáknak, hogy a boltokban tapasztalható áremelkedésekből a termelők nem sokat látnak – tette hozzá.

A probléma tartós, a zöldségtermesztők régóta nehezen tudnak elérni áremelést a nagykereskedőknél és az áruházláncoknál. Ezért mindazok a szereplők, akik tőkeellátottságuk és hitelképességük révén megtehetik, évek óta igyekeznek hozamnövelő és a hatékonyságot javító technológiai fejlesztéseket eszközölni. Mindez magába foglalja egyebek mellett a modernebb fajták választását, a fóliasátras, adott esetben fűtött termesztést, a korszerű inputanyagok használatát és a digitalizációt is. Ezen módszerek széles körű elterjedése ugyanakkor kérdéses, a kisebb, kevésbé tőkeerős és gyakran idősebb életkorú termelők nehezen tudnak ilyen fejlesztéseket megfinanszírozni. Vélhetően ezért a következő években tovább folytatódik majd a koncentráció az ágazatban, vagyis egyre kevesebb, ám egyre nagyobb termelő lesz idehaza is.

Ezen fejlesztések részben éppen azért szükségesek, mert a fogyasztói árak töredékét kapják a termelők. A bolti zöldségárak mintegy 30-50 százaléka jut csupán a gazdáknak, utóbbi eset viszont már nagyon szerencsésnek számít, gyakoribb az, ha még ennél is kevesebb jut a termelőnek – hangsúlyozta Hunyadi István.

A munkaerő: kockázat

A hatékonyság növelésében, a precíziós termelés felé történő elmozdulásban látja a megoldást Éber Csaba, a Malagrow ügyvezető-helyettese is. A magyar tulajdonú, speciális tápanyagutánpótlási megoldásokkal foglalkozó cég szakembere szerint jelenleg a legnagyobb kockázatot ma a munkaerő jelenti, amely korlátozottan áll csak rendelkezésre és akkor is nagyon drága. Éppen ezért a legfontosabb, hogy az élőmunkát kiváltó beruházásokra koncentráljanak a termelők.

Fontos az is, hogy a gazdák a post-harvest technológiákkal javítsák piaci pozíciójukat 

 – fogalmazott Éber Csaba. Az ilyen megoldások a már betakarított zöldségek és gyümölcsök hosszabb idejű polcontarthatóságát szolgálják, a sokáig friss és vonzó termékeket ugyanis a kereskedelem és a vásárló is kiemelten díjazza. Összességében Éber Csaba is egyetért azzal, hogy a hatékonyság növelése a jó válasz a kemény ártárgyalásokra.

 Nem az összköltséget, hanem a fajlagos költséget kell csökkenteni 

– hangsúlyozta. Ennek révén ugyanis a nyomott átvételi árak mellett is nyereséget érhet el a term

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu