Miközben a világ nagyobbik fele csapadékért imádkozott, Észak-Európának több is jutott belőle idén, mint kellett volna. A legnagyobb csapást Nagy Britannia szenvedte el, mely az elmúlt száz év legcsapadékosabb nyarán van túl, ez pedig a gabona mellett most a burgonya termésen, illetve az egekbe szökő terményárakon is jócskán meglátszik. Az éves adatokat nézve mindössze 38,1 tonna termett hektáronként, ami majdnem 20 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbi eredménynek.

Bár a szigetország kapta a legnagyobb pofont, az észak-európai termőterületek sem jártak sokkal jobban. A krumplit hagyományosan kedvelő belgáknál az előző év kiváló eredményei, illetve az ennek következtében leeső árak és lecsökkent vetőterületek is súlyosbították a helyzetet: az egy hektárra jutó termésátlag 16,3 százalékkal, a teljes betakarított mennyiség 22 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A 3,37 millió tonnás termés bőven alatta marad a belső piaci keresletnek, így idén Belgium is csatlakozott a nettó importőrök táborához.

A hagyományosan az egyik legjelentősebb burgonya-exportőrnek számító Franciaország sincs könnyű helyzetben, a termés ugyan nem szenvedett akkora kiesést, mint az említett országokban, ám a megugró külkereslet következtében az egekbe szöktek az árak. Idén 20 százalékkal nőtt a kivitel, a Belgiumba irányuló mennyiség 66 százalékkal haladja meg a tavalyit, míg Nagy Britannia hétszer annyit importál, ezzel Franciaország legjelentősebb vásárlójává lépett elő.

Az árakat tekintve jelenleg Hollandiában a legdrágább a burgonya, a 248-287 eurós tonnánkénti ár a tavalyi hatszorosának felel meg. Franciaországban nyolcszoros az áremelkedés (245-252 euró/tonna), míg Belgiumban az előző évieknek tízszeresére ugrott az ár (240-248 euró/tonna). Németországban ezzel szemben igen szép kilátások elé néz a szektor, az ötszörösére emelkedett ár (234-248 euró/tonna) mellett alig, mindössze 1,6 százalékkal csökkent a betakarított mennyiség.