2019. március 19. kedd József, Bánk

Hírek - Növény

Hogyan lett a parlagfűből szupergyom?

A qubit.hu oldalán egy kutató arról számol be, hogyan vált rezisztenssé egy totális herbiciddel szemben egy gyomfaj. Poczai Péter nem kevesebbre vállalkozott, mint az óriás parlagfű (Ambrosia trifida) vizsgálatára, amelyikben - más fajoktól eltérően - nem találtak úgynevezett hatáshely-rezisztenciát okozó génmutációkat, így eleve azt tételezték fel, hogy az ellenálló képességét egyszerre több gén váltja ki.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A parlagfűfélék inváziós növényeknek számítanak, és becslések szerint évente 3800 milliárd forintnak (12 milliárd euró) megfelelő gazdasági kárt okoznak Európában. A mezőgazdaságban évtizedekig a totális gyomirtók közül a glifozátot használták ellenük. A Monsanto által 1970-ben felfedezett hatóanyag a genetikailag módosított szójatáblák favorit gyomirtójává vált, majd ahogy a gyomirtóval szembeni ellenálló képességet egyre több kultúrfajba és -fajtába beépítették, úgy vált egyre általánosabbá a vegyület alkalmazása a földeken. A túlzott mértékben használt gyomirtó miatt a rezisztens gyomnövények kiszelektálódnak, és egyre több faj lett képes dacolni vele.

Óriás parlagfű (Forrás: i.pinimg.com)

Mára elfogadott, hogy a DNS is lehet régészeti lelet. Még az 1980-as években figyeltek fel rá, hogy az egyiptomi múmiákból kinyert DNS-darabok szekvenciasorrendjét meg lehet állapítani, miután azokat baktériumokba klónozták. Később a polimeráz láncreakció elterjedésével - a klónozási lépést kihagyva - lehetővé vált különböző DNS-darabok megsokszorozása és kimutatása. A múzeumi anyagokból kivont archaikus DNS viszont sok esetben roncsolódott és erősen degradálódott, ami megakadályozta a polimeráz láncreakción (PCR) alapuló vizsgálatot.

Pár éve a magyar kutatócsoport rájött, hogy a régi herbáriumi anyagokból a fotoszintézist végző kloroplasztisz különálló DNS-állományának felszaporítása és vizsgálata eredményre vezethet.  A rekonstruált genom segítségével meg tudták vizsgálni, mi történik a glifozátrezisztens órás parlagfű fotoszintézisért felelős kloroplasztiszában:

a glifozát hatására ugyanazok a gének aktivizálódnak a növényben, mint amikor egy teljesen általános stresszel szembesül, mint amilyen például a szárazság.

Ez a típusú rezisztencia védelmet adhat más gyomirtó szerekkel szemben is, hiszen az óriás parlagfű a permetezés hatására a stresszhelyzetre aktivizálódó gének széles arzenálját veti be, és sikerrel alkalmazkodik az új helyzethez. A kutatók igazolni tudták azt a korábbi elméletet is, hogy ez a fajta rezisztencia a korábban a szántóföldeken a permetezést túlélő növényekből alakul ki. Méghozzá valószínűleg úgy, hogy az utódokban generációról generációra több olyan gén halmozódott fel, amelyek védettséget biztosítottak a glifozát ellen. Ráadásul ezek a növényi túlélésért felelős, teljesen általános gének, amelyek összeadódva nyújtanak előnyt a növénynek. Mindez evolúciós léptékben rendkívül rövid idő alatt alakult ki, kizárólag emberi hatásra.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    Agrárium 2019

    Mezőgazdaság a gyakorlatban >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu