2019. december 8. vasárnap Mária

Hírek - Növény

Hogyan lett a parlagfűből szupergyom?

A qubit.hu oldalán egy kutató arról számol be, hogyan vált rezisztenssé egy totális herbiciddel szemben egy gyomfaj. Poczai Péter nem kevesebbre vállalkozott, mint az óriás parlagfű (Ambrosia trifida) vizsgálatára, amelyikben - más fajoktól eltérően - nem találtak úgynevezett hatáshely-rezisztenciát okozó génmutációkat, így eleve azt tételezték fel, hogy az ellenálló képességét egyszerre több gén váltja ki.
 
 

A parlagfűfélék inváziós növényeknek számítanak, és becslések szerint évente 3800 milliárd forintnak (12 milliárd euró) megfelelő gazdasági kárt okoznak Európában. A mezőgazdaságban évtizedekig a totális gyomirtók közül a glifozátot használták ellenük. A Monsanto által 1970-ben felfedezett hatóanyag a genetikailag módosított szójatáblák favorit gyomirtójává vált, majd ahogy a gyomirtóval szembeni ellenálló képességet egyre több kultúrfajba és -fajtába beépítették, úgy vált egyre általánosabbá a vegyület alkalmazása a földeken. A túlzott mértékben használt gyomirtó miatt a rezisztens gyomnövények kiszelektálódnak, és egyre több faj lett képes dacolni vele.

Óriás parlagfű (Forrás: i.pinimg.com)

Mára elfogadott, hogy a DNS is lehet régészeti lelet. Még az 1980-as években figyeltek fel rá, hogy az egyiptomi múmiákból kinyert DNS-darabok szekvenciasorrendjét meg lehet állapítani, miután azokat baktériumokba klónozták. Később a polimeráz láncreakció elterjedésével - a klónozási lépést kihagyva - lehetővé vált különböző DNS-darabok megsokszorozása és kimutatása. A múzeumi anyagokból kivont archaikus DNS viszont sok esetben roncsolódott és erősen degradálódott, ami megakadályozta a polimeráz láncreakción (PCR) alapuló vizsgálatot.

Pár éve a magyar kutatócsoport rájött, hogy a régi herbáriumi anyagokból a fotoszintézist végző kloroplasztisz különálló DNS-állományának felszaporítása és vizsgálata eredményre vezethet.  A rekonstruált genom segítségével meg tudták vizsgálni, mi történik a glifozátrezisztens órás parlagfű fotoszintézisért felelős kloroplasztiszában:

a glifozát hatására ugyanazok a gének aktivizálódnak a növényben, mint amikor egy teljesen általános stresszel szembesül, mint amilyen például a szárazság.

Ez a típusú rezisztencia védelmet adhat más gyomirtó szerekkel szemben is, hiszen az óriás parlagfű a permetezés hatására a stresszhelyzetre aktivizálódó gének széles arzenálját veti be, és sikerrel alkalmazkodik az új helyzethez. A kutatók igazolni tudták azt a korábbi elméletet is, hogy ez a fajta rezisztencia a korábban a szántóföldeken a permetezést túlélő növényekből alakul ki. Méghozzá valószínűleg úgy, hogy az utódokban generációról generációra több olyan gén halmozódott fel, amelyek védettséget biztosítottak a glifozát ellen. Ráadásul ezek a növényi túlélésért felelős, teljesen általános gének, amelyek összeadódva nyújtanak előnyt a növénynek. Mindez evolúciós léptékben rendkívül rövid idő alatt alakult ki, kizárólag emberi hatásra.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu