Hogyan lett a parlagfűből szupergyom?

agrarszektor.hu
A qubit.hu oldalán egy kutató arról számol be, hogyan vált rezisztenssé egy totális herbiciddel szemben egy gyomfaj. Poczai Péter nem kevesebbre vállalkozott, mint az óriás parlagfű (Ambrosia trifida) vizsgálatára, amelyikben - más fajoktól eltérően - nem találtak úgynevezett hatáshely-rezisztenciát okozó génmutációkat, így eleve azt tételezték fel, hogy az ellenálló képességét egyszerre több gén váltja ki.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A parlagfűfélék inváziós növényeknek számítanak, és becslések szerint évente 3800 milliárd forintnak (12 milliárd euró) megfelelő gazdasági kárt okoznak Európában. A mezőgazdaságban évtizedekig a totális gyomirtók közül a glifozátot használták ellenük. A Monsanto által 1970-ben felfedezett hatóanyag a genetikailag módosított szójatáblák favorit gyomirtójává vált, majd ahogy a gyomirtóval szembeni ellenálló képességet egyre több kultúrfajba és -fajtába beépítették, úgy vált egyre általánosabbá a vegyület alkalmazása a földeken. A túlzott mértékben használt gyomirtó miatt a rezisztens gyomnövények kiszelektálódnak, és egyre több faj lett képes dacolni vele.

Mára elfogadott, hogy a DNS is lehet régészeti lelet. Még az 1980-as években figyeltek fel rá, hogy az egyiptomi múmiákból kinyert DNS-darabok szekvenciasorrendjét meg lehet állapítani, miután azokat baktériumokba klónozták. Később a polimeráz láncreakció elterjedésével - a klónozási lépést kihagyva - lehetővé vált különböző DNS-darabok megsokszorozása és kimutatása. A múzeumi anyagokból kivont archaikus DNS viszont sok esetben roncsolódott és erősen degradálódott, ami megakadályozta a polimeráz láncreakción (PCR) alapuló vizsgálatot.

Pár éve a magyar kutatócsoport rájött, hogy a régi herbáriumi anyagokból a fotoszintézist végző kloroplasztisz különálló DNS-állományának felszaporítása és vizsgálata eredményre vezethet.  A rekonstruált genom segítségével meg tudták vizsgálni, mi történik a glifozátrezisztens órás parlagfű fotoszintézisért felelős kloroplasztiszában:

a glifozát hatására ugyanazok a gének aktivizálódnak a növényben, mint amikor egy teljesen általános stresszel szembesül, mint amilyen például a szárazság.

Ez a típusú rezisztencia védelmet adhat más gyomirtó szerekkel szemben is, hiszen az óriás parlagfű a permetezés hatására a stresszhelyzetre aktivizálódó gének széles arzenálját veti be, és sikerrel alkalmazkodik az új helyzethez. A kutatók igazolni tudták azt a korábbi elméletet is, hogy ez a fajta rezisztencia a korábban a szántóföldeken a permetezést túlélő növényekből alakul ki. Méghozzá valószínűleg úgy, hogy az utódokban generációról generációra több olyan gén halmozódott fel, amelyek védettséget biztosítottak a glifozát ellen. Ráadásul ezek a növényi túlélésért felelős, teljesen általános gének, amelyek összeadódva nyújtanak előnyt a növénynek. Mindez evolúciós léptékben rendkívül rövid idő alatt alakult ki, kizárólag emberi hatásra.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?