Rengeteg kertben van ilyen növény: sokan nem is tudják, milyen veszélyes

Rengeteg kertben van ilyen növény: sokan nem is tudják, milyen veszélyes

Nagy Z. Róbert
Gyomnövénynek tekinthető minden olyan növény, ami éppen rossz helyen van. Tehát egy gabonatáblán az előző évi kultúrnövény árvakelése, az adott évben gyomnak tekinthető. Egyes gyomok egyszerűen kordában tarthatóak, de mások sok bajt is okozhatnak.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Kiskerti növényeink konkurensei

A gyomok károkozása igen változatos skálán mozog. Például térparazitizmusukkal elfoglalják a termőhelyet a kultúrnövények elől. A talaj víz-, és tápanyagkészletét is fogyasztják a hasznos növényeink rovására. Jelenlétükkel és életműködéseikkel csökkentik a talajfelszín hőmérsékletét - ez tavasszal káros, nyáron előnyös. Elnyomják a haszonnövényeket, árnyékot vetve rájuk, csökkentik azok fotoszintézisét, ezzel gátolják fejlődésüket. Egyes gyomok vonzzák termesztett növényeink rovarkártevőit, és kórokozóit. Némelyek pedig másodlagos anyagcseréjük során olyan vegyületeket bocsátanak ki, melyek gátolják kultúrnövényeink fejlődését. A gyomok akadályozzák a növényeinkkel kapcsolatos munkavégzést, mert mozogni is nehezebb a gyomos területen. Leveleik a permetlevet is felfogják, amit például zöldségeinknek a védelmére szánunk. A gyomok szennyezhetik a termést, és a termelés költségeit is megemelik. A totális gyomirtás, gyommentesség napjainkban már nem opció inkább a gyomszabályozáson van a hangsúly, hogy olyan mértékben visszafogjuk a gyomok terjedését, ami még megfelelő a kultúrnövényeink számára is.

Veszélyes gyomok

Vannak olyan gyomfajok, melyeket mindenképp irtani kell. A NÉBIH honlapján is kiemelik, hogy a területalapon nyújtott támogatások egyik lényeges feltétele a minimumkövetelmények betartása, melyet a 10/2015 (III.13.) FM rendelet szabályoz. Ebben olvasható az is, hogy, amely területen mezőgazdasági termelés folyik, de nagymértékű, súlyos lágyszárú vagy fásszárú, vagy nagymértékű, súlyos és maradandó fásszárú gyomosodás észlelhető, úgy adott évben az a terület nem támogatható. A nagymértékű, súlyos, lágyszárú gyomosodást abban az esetben állapítja meg az ellenőr, amikor a lágyszárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre átterjed, vagy a területen virágzó veszélyes gyom található, esetleg a földterület 50 százalékát meghaladó mértékű lágyszárú gyomnövény található. A veszélyes gyomokat természetesen nem csak a támogatott területeken célszerű irtani, hiszen egy családellátó kertben is óriási károkat tudnak okozni.

Aranka: csak a neve szép…

Az aranka fajok a szulákfélék közé tartoznak, ennek az élősködő növénynek számos népies neve ismert: fonalfűnyűg, görényfű, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz. Egy fura megjelenésű, levéltelen, narancssárga szálakból álló növényről van szó, ami mutatja, hogy lévén nincsenek zöld színtestei, a többi növénytől eltérően fotoszintetizálni sem tud. Az aranka a gazdanövény által már felvett és feldolgozott tápanyagból él, azaz élősködő. Rácsavarodik és kiszívja a gazdanövényből a táplálékot. Ezt az adott gazdanövény vagy túléli, vagy nem. Az aranka virágzási ideje júniustól szeptemberig tart. A szakirodalom szerint a gyakori visszavágást nem viseli jól, így rendszeres kaszálással kiirtható, ám a levágott, arankával betekert növényeket ajánlatos megsemmisíteni, mert a szétvágott arankahajtások ismét fejlődésnek indulnak. A talajban a magjai akár 10-12 évig is megőrzik a csíraképességüket.

Selyemkóró: a méhek (sem annyira) szeretik

A méhészek kedvelik, annak ellenére, hogy a veszélyes gyomnövények közé sorolt mezőgazdasági területen. Eredetileg a textilipar számára hozták az országba, Rákosi selyemnek is hívták, mert Rákosi Mátyás hozatta be, mivel a magok repítő szőrei selyemhez hasonlóak. A baj csak az volt, hogy nem találtak rá technológiát, hogy e szálakból kész textilt lehessen előállítani. Az 1970-1980-as években még intenzíven termesztették, de mivel a hasznosíthatósága nem vált be, felhagytak a termesztésével és sorsukra hagyták az ültetvényeket. Káros az allelopátiás hatása is, mert másodlagos anyagcsere termékei gátolják a közelében élő növényke fejlődését. Gyökereiből más fajok csírázását, növekedését gátló vegyületeket juttat a talajba, és hamarosan kipusztul körülötte az őshonos növénytársulás. Bonyolult porzórendszerébe beleakad, sokszor le is törik a házi méh lába, tehát méhészeti szempontból sem egyértelmű sikertörténet ennek a növénynek a hazai megtelepedése. A mechanikai irtása (kitépés, kaszálás, legeltetés) nem hatékony mert a rizómák (tarackok) újra kihajtanak.

Parlagfű: a közellenség

Neve onnan ered, hogy a parlagokon azaz a bolygatott, emiatt növénnyel nem fedett földterületeken többnyire elsőkén ez a faj jelenik meg. Allergén hatása miatt közegészségügyi okokból is írtandó növény. Terjedése nagyon intenzív. A parlagfű fő csírázási időszaka április és május hónapban van. Május végétől aktív növekedési szakasza kezdődik. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése alapján „a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végégig folyamatosan fenntartani.” A törvényi előírás miatt is fontos a virágbimbós parlagfű növény felismerése, de jobb ha eddig a fejlettségi szintig el sem jut a növény, hanem még előtte kiirtjuk.

Gyomszabályozás a kiskertekben

A gyomszabályozásnak számos módszere van, kiskerti léptékben legismertebb a mechanikai gyomirtás, a kapálás. Ez annyiban különbözik a gyomlálástól, hogy akkor gyökerestől távolítjuk el a növényt, kapáláskor a gyökér esetenként a talajban marad, ami összetartja a talajt, jót tesz a talajéletnek, idővel azonban valószínűleg újra kihajt. A kapálást akkorra időzítsük, amikor a gyomok még kicsik, hiszen, ha ezt később végezzük, akkor a kultúrnövényeinktől már jelentősebb mennyiségű vizet vonnak el. A magról kelő gyomok fiatal állománya egy egyszerű, felszíni „” kapálással is eltávolítható. Ez sokkal kevésbé munkaigényes, mint amikor már térdig érő gyomokat akarunk eltávolítani, és mivel sekélyen végezzük, így kultúrnövényeink gyökerei sem sérülnek. Kaphatók különböző hővel irtó eszközöket, melyek működési elve, hogy az eszköz felmelegíti a búrája alatt a levegőt olyan hőmérsékletűre, ami miatt a növényi fehérjék már denaturálódnak, azaz hő hatására olyan változások következnek be állapotukban, amik visszafordíthatatlanok. Ez egy gyors és igen környezetbarát megoldás, hiszen nem juttatunk ki vegyszert a cél érdekében.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?