Ijesztő a helyzet: olyan spirálba került az emberiség, aminek nagyon rossz vége lesz

Ijesztő a helyzet: olyan spirálba került az emberiség, aminek nagyon rossz vége lesz

MTI
Az éghajlatot befolyásoló emberi tevékenység világszerte egyre több katasztrófához vezet - figyelmeztetett az ENSZ kedden, az "önpusztító spirál" megállítását szorgalmazva.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala (UNDRR) új jelentésében kiemelte: a klímaváltozás miatt világszerte rohamosan növekszik a katasztrófák száma. Az elmúlt két évtized minden évére 350-500 közepes vagy annál nagyobb méretű katasztrófa jutott - írták a jelentésben. Ezek költségei az elmúlt évtizedben átlagosan évi 170 milliárd dollárra nőttek. Az évtized végére, 2030-ig 560-ra nőhet a katasztrófák éves száma, és életek milliói kerülhetnek veszélybe a szárazság, a szélsőséges időjárás és az áradások miatt.

A világnak többet kell tennie azért, hogy a katasztrófák jelentette kockázatot beépítsük az életmódunkba és a beruházásokba

 - húzta alá Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese a beszámoló ismertetésekor. Egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy állítsa meg ezt az önpusztító spirált.

Kollektív önelégültségünket tettekre kell váltanunk. Együtt lelassíthatjuk a megelőzhető katasztrófák ütemét

 - tette hozzá.

A jelentésben rámutattak, hogy a világ tévesen ítéli meg a természeti katasztrófák kockázatát, alábecsüli azokat, és túlzott optimizmussal, valamint a legyőzhetetlenség érzésével közelít a problémákhoz. A beszámoló szerint növekszik a katasztrófák mérete és intenzitása. Az elmúlt öt évben több áldozata és érintettje volt a katasztrófáknak, mint az azt megelőző öt évben. A katasztrófák aránytalanul sújtják a fejlődő országokat, amelyek átlagosan bruttó hazai össztermékük egy százalékát veszítik el évente a csapások miatt, miközben a fejlett országokban csak 0,1-0,3 százalék ez az arány. A legmagasabb költségeket az ázsiai-csendes-óceáni térség viseli.

Azzal, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyja a kockázatokat, és nem építi be azokat a döntéshozatali folyamatokba, a világ a saját pusztulását finanszírozza

 - hívta fel a figyelmet Mami Mizutori, az UNDRR vezetője.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?