2021. május 16. vasárnap Mózes, Botond

Hírek - Növény

Itt a profi gazdák titkos receptje: így lehet műtrágya nélkül is gazdag a betakarítás

A hüvelyes növények kiváló fehérjeforrások, sok bennük a telítetlen zsírsav, a rost, illetve magas vitamin- és ásványianyag-tartalommal rendelkeznek. Egy új tanulmányból azonban kiderült, hogy nemcsak az emberek számára hasznosak, hanem más növényeknek is, sőt, még a szintetikus műtrágyák mennyiségét is lehet csökkenteni, ha a vetésforgóba minél több hüvelyes kap helyet.
 
 

Környezeti és táplálkozási előnyökkel is járhat az, ha minél több hüvelyes növényt – például babot, lencsét vagy borsót - adunk a talajhoz. Kutatók megállapították, hogy a hüvelyesek fokozott termesztése magasabb tápértéket eredményezhet, és még a környezeti, illetve az erőforrási költségek is alacsonyabbak lehetnek - írja a FarmungUk.

Azt állítják, hogy a hüvelyes növények növekedésének köszönhetően csökkenteni lehet a műtrágyák használatát és a szennyezést is. Egy új tanulmány pedig segíthet bizonyos célok elérésében, mely által még 2030 előtt 20%-kal szeretnék csökkenteni a szintetikus műtrágyák használatát, míg a kibocsátást 50%-kal. Más növénytípusokkal ellentétben a hüvelyesek azok a növények, amik képesek egyszerűen kinyerni az összes szükséges nitrogént a körülöttük lévő levegőből. Ez pedig annak a baktériumnak köszönhető, ami szimbiotikus kapcsolat segítségével a levegőben található nitrogént a növények számára felhasználhatóvá alakítja. 

A hüvelyesek nemcsak műtrágyát nem igényelnek, hanem még nitrogénnel is gazdagítják a talajt, ezzel tovább csökkentve a jövőbeni nem hüvelyes növények nitrogén, illetve műtrágya iránti igényét. Táplálkozási szempontból a hüvelyesek a tápanyagban gazdag növények egyike, amik fehérjét, rostot, vasat, káliumot, folátot, magnéziumot és különböző vitaminokat is tartalmaznak.

A tanulmány átfogóbb az eddigieknél, hiszen 10 különböző növényi szekvenciát hasonlítottak össze 16 különböző hatáskategória felhasználásával. A felmérés 3 és 5 év közötti időszakra terjed ki és 3 eltérő európiai éghajlatot – Olaszország, Románia és Skócia – vizsgál.

Ez világosabb képet nyújt a termények közötti hatásokról, illetve a különböző növénytermesztési szekvenciák általános hatékonyságáról

- mondta dr. David Styles, a tanulmány koordinátora.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu