2020. február 17. hétfő Donát

Hírek - Növény

Január végén jön a Brexit: ilyen változásokra számíthatnak a magyar gazdák

Január 29-én az Európai Parlament áldását adhatja a Brexitre, ami azt jelenti, hogy január 31-én az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból - hangzott el a 2020-as budapesti AGROmashEXPO és AgrárgépShow-n. Ezt követően egészen december 31-ig egy átmeneti időszak veszi kezdetét, ami azt jelenti, hogy egyelőre a mezőgazdasági termelőknek semmi dolguk nem lesz, azoknak azonban akik exportálnak az Egyesült Királyságba, el kell kezdeniük bizonyos szabadkereskedelmi tárgyalásokat.
 
 

Jó hozamokat produkált az árpa és a napraforgó 2019-ben Magyarországon, a repcéről azonban nem mondható el ugyanez - kezdte előadását a 2020-as budapesti AGROmashEXPO és AgrárgépShow "Agrárgazdaság aktualitásai - Gabonapiac" című kerekasztal-beszélgetésén Szepesi Áron, az Agrárminisztérium osztályvezetője. Habár a tavalyi év nem volt zökkenőmentes, hiszen év elején egy nehezebb időszakkal találták szembe magukat a gazdálkodók, nagy katasztrófa nem történt. A 2020-as évvel kapcsolatban elmondható, hogy kedvező képet mutatnak az őszi kultúrák, és a 70 százalékot is megközelíti a jó minősítésű vetések aránya - tette hozzá a szakember. Kitért arra is, hogy a napokban a brit parlament mindkét háza, illetve a Erzsébet királynő is jóváhagyta Brexit megállapodást, melyet január 29-én az Európai Parlament is elfogadhat. Ezt követően január 31-ei határidővel az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, azzal a feltétellel, hogy december 31-ig egy átmeneti időszakra kell készülni, ami azt jelenti, hogy a gyakorlati életben semmi sem változik, a mezőgazdasági termelőket érintően sem. Szepesi Áron hangsúlyozta, arra azonban érdemes odafigyelni, hogy aki exportál az Egyesült Királyságba, annak ebben az időszakban biztosan le kell majd folytatni valamiféle szabadkereskedelmi tárgyalást.

A kerekasztal-beszélgetésben Mezei Dávid, a Takarék Csoport, uniós agrártámogatási igazgatója beszélt a European Green Deal-ről, ami az Európai Bizottság környezet- és klímavédelmi programja. Erről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a Bizottság a jövőben prioritásként fogja érvényesíteni a környezeti és klímavédelmi célkitűzéseket a KAP-reform során, különösen a tagállami közös stratégiai tervek jóváhagyása terén. Hozzátette, az unió egyik célja, hogy 2050-re az EU klímasemleges "kontinens" legyen, ami annyit tesz, hogy a kibocsátást látványosan csökkenteni kell a következő időszakban, és ebben minden ágazatnak szerepet kell vállalnia. A szakember többek között arról is beszélt, hogy mennyi támadás éri az utóbbi időben a mezőgazdaságot. 

Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke a gabonapiac aktualitásaival kapcsolatban kiemelte, hogy jelenleg a magas olajsavtartalom felé mozdul el a piac. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a következő években az étkezési szokásokban jelentkező változások nagyobb hatást fognak gyakorolni a világra, mint a népességrobbanás. Példaként említette, hogy döbbenetesen változnak az fogyasztói igények a kenyérfogyasztást illetően, és a nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező termékek ára nem jön vissza, vagyis a piac nem igazolja, hogy erre szükség van. 

Jelentősen nőtt a kukroica vetésterülete idén a világban, viszont a felhasználása biztosan nem fog ekkora mértékben emelkedni - mondta Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója. Habár az elmúlt években megfigyelhet egy kedvező trend Magyarországon, de még mindig el vagyunk maradva az uniós átlagtól. Hozzátette, érdemes a keleti régióra is odafigyelni, mert a hazai piacokat veszélyeztetik, hiszen jelenleg ők szállítanak azokba az országokba, ahova egykor Magyarország. 

Mi is tudnánk olyan minőségben és átlagban termeszteni, mint a szomszéd országok" 

 - emelte ki.  

Cseresznye Péter, a Glencore Agriculture Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben egy közel tíz eurós nagyságrendű emelkedést lehetett érezni a búza árában. Ennek az egyik oka, hogy a francia kikötőkben komoly sztrájkok zajlanak az utóbbi időben.

Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetője a búza raktározásával kapcsolatban kiemelte, hogy a termelőknek fontos lenne kellő figyelmet fordítaniuk a raktározásra, hiszen a raktározási idő alatt, főleg ha nem megfelelőek a tárolási körülmények (tárolt termény magassága, tisztasága), a gombák tovább élnek, fejlődnek, és folyamtosan termelik a toxint. Hozzátette, tavaly a kukoricában elenyésző volt a toxinprobléma, szemben a búzával, ugyanakkor az előbbinél az okozott meglepetést, hogy egyes tételekben DON-toxint és aflatoxint is találtak.

Potori Norbert, a NAIK, AKI Agrárgazdasági Kutatások Igazgatóságának igazgatója arról beszélt, hogy a kukorica vetésterülete biztosan nőni fog idén az EU-ban, ugyanakkor a repcetermés valószínűleg nem lesz jó 2020-ban. Kiemelte, a pálmaolaj termelése évek óta meredeken zuhan, ezért emelkedik az ára folyamatosan, ez pedig húzza magával a napraforgót.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárium 2020 Konferencia

    Az agrárium jelen és jövője

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu