2018. december 15. szombat Valér

Hírek - Növény

Jobb ára lesz jövőre a repcének? Helyzetkép egy aszályos ősz után

Sok a ritkás repcetábla, az aszályos ősz és a rovarinvázió ott hagyta rajtuk a nyomát. A búza állapota néhol ennél is silányabb. Idén sok múlott azon, hogy azt az egy-két időablakot, ami a magágykészítésre és vetésre rendelkezésre állt, ki tudták-e használni a gazdaságok, volt-e megfelelő gépparkjuk hozzá. Ám a természet csodákra képes, még semmi sincs veszve. Győr-Moson-Sopron, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Somogy megyében érdeklődtünk, milyennek látják az őszi vetésű állományokat - a búzát is beleértve - a szaktanácsadók.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Három egymást követő gyenge évjárat után úgy tűnik, elment a német gazdák kedve a repcetermesztéstől: 18 százalékkal csökkent idén az elvetett terület nagysága a tavalyihoz képest. Visszaesett azoknak a gazdaságoknak is a száma, amelyek egyáltalán foglalkoznak ezzel az olajos magvú növénnyel - ezen a  téren 13 százalékos a zsugorodás mértéke. Mindehhez jön a rossz hír: a száraz ősz sem kedvezett a kikelő vetésnek, emiatt 114 500 hektárt máris kitárcsáztak Németországban. Gyakorlatilag minden nyolcadik gazdaságban arról számoltak be, hogy lemondtak egy-egy rosszul fejlődő tábláról. Ez azt vetíti előre, hogy 2019-ben 900 ezer hektár alá esik a németországi repcevetésterület, ami óriási veszteség lenne, tekintve, hogy idén még csaknem 1 millió 300 ezer hektárról került le a növény. Eközben Franciaországban mintegy 10 százalékkal csökkent a tavaly még majdem 1 millió 500 ezer hektáros vetésterület, a lengyeleknél is hasonló mértékű a zsugorodás a korábbi 830 ezer hektárhoz képest. Vagyis úgy tűnik, kifejezetten repcehiányos évnek nézünk majd elébe, ami jót tehet a mag jövő évi piaci árának.

De vajon profitálhatunk ebből a helyzetből úgy, ahogyan idén a nyugat-európainál jobb gabonatermésünkből?  Augusztusban a hazai fő repcetermő területeken 40-60 mm csapadék esett, amit ha meg tudtak előzni a vetéssel, akkor szépen kelt a tábla. Szeptemberben a  Dunától nyugatra 100 mm eső áztatta a talajokat, míg attól keletre csak 20-30 mm esett. Az ország nagy részén októberben mindössze 20 mm csapadék hullott, a novemberi esők pedig alig néhány napja érkeztek meg. Hogy mennyire ki vannak száradva a talajok, azt jól érzékelteti a november 19-i OMSZ-térkép is.

"Nem sok esőtt kaptunk augusztus végétől mostanáig. A repcetáblák ezzel együtt tűrhető állapotban vannak, a gabonavetésekben nagyobb károkat látok" - számol be egy Somogy megyei szaktanácsadó, aki 5000 hektárra lát rá. Szerinte a szántásos talajműveléssel annyi vizet veszítenek a talajok, amit ma már nem lenne szabad megengedni magunknak. Óriási hiba az a fajta "költségtakarékos" szemlélet is, ami a legolcsóbb másodvetésű magkeveréket ennyire elterjedtté tette az országban. A mustár-olajretek páros valóságos inkubátora a szintén keresztes virágú repce kártevőinek. Mivel a vetőmagnak csak egy része lehetett rovarölő szerrel csávázva, a termelőknek idén óriási repcebolha- és repcedarázs gradációval kellett küzdeniük a meleg őszben. Ráaádsul a preemergens gyomirtók is rosszul hatottak, így a gyengén kelt állományok egyszerre szenvedtek a szomjúságtól és a kártevőktől.

Sok a gyenge, ritkás tábla
"Repcedarázsból négyzetméterenként 25-30 imágót számoltam meg, repcebolhából pedig tövenként akár 50-et is. Háromszor is védekezni kellett ellenük kontakt szerekkel"

 - emlékezik vissza a szakember, aki ezen a téren a tavasztól sem vár sok jót. A távolabbi jövőt illetően sem optimista: a pohánka, facélia, alexandriai here keveréke növényvédelmi szempontból előnyösebb lenne, de jóval drágább másodvetésnek. Azok, akik csak napraforgót termelnek, nem érzik úgy, hogy elviselhetetlen a kártevőhelyzet, így nincs miért keveréket váltaniuk, és a szomszédjaikra sincsenek tekintettel. Összességében mégsem mondhatóak rossznak a Somogy megyei repceállományok.

Győr-Moson-Sopront augusztusban bőséges eső áztatta, és azóta is sokkal jobb helyzetben vannak az itteni termelők. Aki a 100 mm eső érkezése előtt vetni tudott, az most bizakodóan várja a telet. A megkérdezett szakember, aki a cégén keresztül mintegy 120 partnerrel áll kapcsolatban, szintén szóvá tette az olajretek-mustár páros növény-egészségügyi hátrányait, a szántás vízkészletpazarló hatását, a csávázás hiányát - amiről nem a gazda tehet - és a preemergens gyomirtók rossz hatásfokát. Megjegyzi, idén szemmel láthatóan jobban jártak azok, akik a szokásosnál pár centivel mélyebbre tették a földbe a vetőmagot, ahol az még talált elegendő nedvességet a gyors induláshoz. A kártevőnyomás óriási volt idén, itt is 3-4 permetezést kellett beiktatniuk a gazdaságoknak. Ezzel együtt Győr-Moson-Sopronban is a búzavetések néznek ki rosszabbul, mivel magágykészítés idején és a vetéskor is túl száraz volt a talaj. A kikelt állományok rendkívül ritkásak, egyenetlenek. A szaktanácsadó megjegyzi: szokatlanul hamar elfogytak idén a kalászos vetőmagok, a rozsra és a tritikáléra is nagy volt a gazdák körében az érdeklődés.

Fejér megyét viszonylag jó ütemben öntözte megfelelő mennyiségű csapadék, így most elég szépek az itteni repceállományok. A legtöbb gondot itt is a kártevők okozták, volt olyan tábla, amit emiatt ki kellett tárcsázni. A növény-egészségügyi helyzet normális, csak egy minimális fómás betegség tünetei figyelhetőek meg. A búzavetések azonban rendkívül heterogének. "Amit oktber 10. körül vetettek, az szépen néz ki, és azok az állományok is jobbak, ahol a száraz talajra való tekintettel kicsit megemelték a vetőmagnormát. Ahol viszont megcsúsztak a vetéssel, és ezt nem is kompenzálták egy magasabb csíraszámmal, ott bajokat látok. Gyomproblémák is adódnak a ritkásabb táblákban, főként ha veronikafajok vagy széltippan is előfordul a talaj gyomkészletében. A búza még egészséges, de már látom a vörösrozsda és a lisztharmat kezdődő jeleit" - sorolja a megkérdezett szakember. A hosszú, meleg ősz nagyon kedvezett a levéltetveknek is, a rovarölő szeres csávázás pedig nem jellemző a kalászos vetőmagokon.A klímatrendek azonban ennek felfutását eredményezhetik.

A meleg tél is megtréfálhat még minket

Alapvetően a talaj művelése, fekvése és minősége döntötte el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hogy milyen lett a repce, de mindent összevetve, nem rosszabb a helyzet, mint általában. Érdekes módon a levéltetvek idén a repcét is megtámadták, azon túl, hogy a repcebolha extrém mennyiségben jelentkezett itt is. "Érdemes lett volna egy utolsó regulátorozással a télbe küldeni a növényeket, mert a természet többször is megtréfált már minket. Lehet még meleg a december és havas a március! Azért a növényt sem kel félteni, csodákra képes a természet" - bizakodik a helyi szaktanácsadó, hozzátéve, hogy éppen a szeszélyes időjárás miatt csak annak van esélye időben elvégezni a talajmunkát, akinek megvan hozzá a gépi háttere. Idén sokan halogatták a búza magágykészítését a jobb talajállapotra várva, mígnem beleszaladtak a novemberbe. "Mégsem biztos, hogy ők járnak a végén rosszabbul. A búza remekül elvan a 4-5 fokos hőmérséklettel, és ha jól indul a március, akár jobban is indulhatnak ezek az állományok, mint azok, amelyek végigszenvedték az októbert."

Bács-Kiskun megyében szintén a talaj szárazsága miatt csúsztak meg sokan a vetéssel, a megkérdezett szakember októberi repcevetésről is tud. "Az emberek bíznak az enyhe telekben, még akkor is, ha most szemmel látható a kései vetések hátránya. Az időben elvetett, szépen kelt állományokat idén leginkább a repcedarázs károsította, de meglepően sok volt a levéltetű is, 3-4-szer is védekezni kellett. A kalászos vetések is ritkásak, de azt hiszem, nagy baj sehol sincsen."

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu