2020. július 4. szombat Ulrik

Hírek - Növény

Kicsúszunk a gyomirtás optimális idejéből! - Szántókörkép az egynapos esőszünetben

Ha nem esik, az a baj, ha esik, akkor meg az. Sokan mondják, hogy a gazdáknak semmi se jó. Pedig ez most tényleg egy nehéz év. Éles szemre és kreatív hozzáállásra van szükség idén a sikerhez. Hamarosan célegyenesbe fordul a repce, míg más kultúrák az indulással küzdenek. Megkérdeztünk néhány szaktanácsadót, hogyan csapódott le bennük az eddig eltelt vegetációs időszak.
 
 

Ősziek: az elveszett mennyiség már nem pótolható

A búza már mindenhol kalászolni kezdett, a repce pedig a becőit hizlalja. A várható végeredményt tekintve élesen elválik egymástól az ország keleti és nyugati fele. Nemcsak amiatt, hogy a Dunántúl lényegesen több csapadékot kapott a kritikus fejlődési fázisokban, hanem azért is, mert itt nagyobb arányban vannak jelen az intenzívművelés-pártiak.

Ez tipikusan az a helyzet, amikor a talajművelésben vagy a tápanyagutánpótlásban vétett hibák azonnal kijönnek. Az "így szoktuk" eljárások idén felsültek. Sem a növénytáplálást, sem a gyomirtást nem lehet most rutinból elvégezni. Olyan szokatlan kezelésekkel értünk el idén sikereket búzában, ami eddig soha nem volt a technológia része"

 - állítja egy Fejér megyei növényvédelmi szaktanácsadó, aki azt mondja, van olyan gazdasága, ahol a 10 tonnás búzatermést sem tartja kizártnak. Hozzáteszi: a ritkás, rosszul bokrosodott állományok ebben a megyében is csak 4,5-5 tonnát mutatnak most, holott máskor 6-7 tonnásak szoktak lenni.

Most ennél rövidebbek a kalászok (Forrás: shutterstock)

Ő maga a szaktanácsolt gazdaságban végig arra törekedett, hogy már ősszel foszforral segítsék a bokrosodást, időben elvégezzék a gyomirtást, illetve legyen egy gombaölő szeres kezelés is. Tavasszal olyasmit javasolt a gazdának, amit azelőtt csak repcében tanácsolt volna: Atonikkal és bórral stimulálták a növény anyagcseréjét és segítették a termőalapok képzését. Bejött. Repcében szintén intenzívebben kellett lombon át erősíteni a növényt. A térségben a 3-4 tonnás hozamok normálisnak mondhatók, de ő tud 6 tonnás átlagot váró gazdaságról is.

Repcedzsungelre ne számítsunk idén! (Forrás: shutterstock)

Az ország keleti felében normál évjáratban 5-7 tonnás a búza termésátlaga, míg a repcéé 2-3. Most azonban 30-35 százalékos természveszteségre számít a Jász-Nagykun-Szolnok megyében elért szaktanácsadó.

Itt olyan nagy volt az aszály, hogy a biostimulátoros, lombtrágyás bűvészkedéssel se mentünk volna semmire. A növény szája a gyökér, az meg nem kapott vizet, így tápanyaghoz sem jutott. Itt csak az jelentett valamit, ha a gazda odafigyelt a vízmegőrző művelésre és a talaj természetes mikroflórájára. Nem vagyok híve a talajzsaroló, rövidtávú hasznot leső vetésforgóknak..."

- sommáz a szakember. Úgy gondolja, búzából most szép lesz a 4-5 tonnás, repcéből pedig a 1,5-2 tonnás eredmény. Tény, hogy lényegesen kevesebb csapadékot kapott ez az országrész, de az is, hogy ebben térségben nincsenek felkészülve a termelők a folyékony nitrogénptólásra.

Országosan a rovarokártevők nagyjából a szokásos mennyiségben érkeztek idén, a gombás betegségek pedig egészen visszafogottak voltak a szárazság miatt.

Tavasziak: kifutunk a gyomirtás optimális idejéből!

A legnagyobb fájdalmat a keleti országrészben most az jelenti, hogy az esők elvágták a szakaszos vetést igénylő kertészeti kultúrákban a munkát. A hibridkukoricában már a második, harmadik apasornál kellene járni, félő, hogy teljesen elcsúsznak vele. De nagy késésben van a borsó szakaszos vetése is. Más kultúrák, mint a bab, vagy teljes csúszásban vannak, vagy olyan sokáig elfeküdtek a földben a hideg miatt, hogy a kórokozók és kártevők áldozatává váltak. Értesültünk olyan gazdaságról, ahol emiatt a napraforgót is újra kellett vetni.

Gyomos kukorica (Forrás: http://fiatal-gazda.hu)

Mindenütt jellemző, hogy a hetek óta tartó hideg miatt a nagy nehezen kikelt kukorica most jellemzően 3-5 leveles állapotban van, míg a napraforgó leginkább 4-leveles. Már jó ideje így van ez, merthogy semmit nem nőnek. Fázósan lilulnak és sárgulnak, hiszen alig van anyagcseréjük. A foszforos, cinkes starterrel indított állományok azonban szebbek. A gyomok is deprimáltak, de jobban viselik a nedves hideget, mint a kultúrnövények, ez a legfőbb baja most a gazdáknak. Amíg még rámehettek volna a talajra a permetezők, nem volt gyom, most viszont minden felázott, és hideg is van. Fel sem venné a szert a növényt.

Idén azok jártak jól, akik tartamhatású pre- vagy korai posztkezelést végeztek. Más évjáratokban meg pont ez nem működik a szárazság miatt, ezért inkább a kelés utáni gyomirtást szeretik a gazdák. Mivel a többség most is erre várt, már kezd a dolog nagyon sürgőssé válni.

"Sajnos a gyomok már fejlettebbek, mint amit a raktáron lévő szer kezelni képes, úgyhogy vásárolnunk kellett egy másik, nikoszulfuron hatóanyaggal működő készítményt a kukoricába" - mondja egy Zala megyei szaktanácsadó. Mire egy másik kétségbe vonja ennek sikerét: "A szulfonilureák hasznosulásához 15-20 fokos hőmérséklet kell, ez most nincs meg, és mire meglesz, ismét esni fog az eső." Szerinte a most 3-5 leveles kukorica fiziológiailag máris öregebb, mint amit mutat. Nagyon valószínű, hogy a jövő hét is kiesik a permetezésből, hiszen szinte végig esni fog, ellenben 20 fokos meleg lesz. Vagyis nagyot fog ugrani a kultúrnövény, elfogja hagyni a kezeléshez ajánlott maximum 7-leveles állapotot.

A szaktanácsadó szerint azonban még ekkor is működhetnek a karotinoidszintézis-gátlók.
Napraforgó - a parlagfű az egyszikűeknél keményebb ellenfél (Forrás: novenyvedelem.nak.hu)
A napraforgóban május elsejével kapott szükséghelyzeti engedélyt egy vadiúj hatóanyagú készítmény, a Viballa, amelyik a parlagfű 30 centis fejlettségéig hatékony.

Szertoleráns és normál napraforgókban is bevethető hat levél feletti fejlettségnél, vagyis éppen abban az állapotban, ami az esők után várható. A halauxifen-metil hatóanyagú készítményt az ország keleti és nyugati felében is spontán említették a szaktanácsadók.

Szójával Zalától Szabolcsig mindenütt foglalkoznak, ami a magas, 60 ezer forintot meghaladó hektáronkénti támogatásnak köszönhető. A gazdaságokban még intenzíven kísérleteznek a legegyszerűbb gyomirtást és legmagasabb hozamot igérő sortávolsággal. Vannak, akik szerint duplagabona sortávon jól érvényesül a szója gyomelnyomó képessége, és a párás mikroklíma is kedvez neki, míg mások szerint a 45 vagy 75 centis, jól kapálható sorközben bontakozik ki igazán a szója termőképessége. A kérdés annyira nincs eldöntve, hogy a megkérdezett gazdaságokban egyszerre többféle megoldás is szerepelt. Az alapkezelések mindenesetre jól sikerültek, a szelektív egyszikűirtás és kapálás még hátravan.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu