Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A The University of Texas at Austin kutatói olyan robotkezet fejlesztettek ki, amely képes rendkívül sérülékeny termékeket - például könnyen összenyomódó málnát vagy törékeny burgonyachipset - megfogni anélkül, hogy összenyomná-roppantaná azokat. A FORTE névre keresztelt technológia (Fragile Object Grasping with Tactile Sensing) a tapintásérzékelést ötvözi a robotikával, így a rendszer jóval finomabb mozdulatokra képes, mint a jelenlegi ipari robotok többsége. A kutatás vezetője, Siqi Shang doktorandusz szerint a robotika ma már jól boldogul ugyan az elnagyoltabb mozgásokat igénylő feladatokkal, ám a valóban precíz, érzékeny műveletek továbbra is kihívást jelentenek. A fejlesztők célja, hogy a robotok „érzékelni” tudják a megfogott tárgyat, és ennek megfelelően szabályozzák a szorítóerőt.
A robotujjak működése a halak úszóinak úgynevezett “fin-ray” hatásán alapul. A 3D nyomtatással készült ujjak belsejében olyan légcsatornák futnak, amelyek tapintásérzékelőként funkcionálnak. Amikor a robot megfog egy tárgyat, a légcsatornák elmozdulnak, és a bennük lévő levegő nyomása megváltozik. A miniatűr szenzorok ezeket a nyomásváltozásokat valós időben mérik, így a rendszer azonnal felismeri, ha a tárgy csúszni kezd, és szükség esetén korrigálja a fogást.
A kutatók 31 különböző tárgyon tesztelték a robotkarokat, köztük málnán, burgonyachipsen, lekvárosüvegen, biliárdgolyón, konzervdobozon és almán. A robot 91,9%-os sikerarányt ért el az egyszeri próbálkozásos megfogási tesztekben, a csúszásérzékelés pedig 93%-os felismerési arányt és 100%-os pontosságot mutatott. Lillian Chin, a Texasi Egyetem adjunktusa szerint az emberek ösztönösen a megfelelő erővel emelnek fel tárgyakat, míg a robotoknak ezt a képességet szenzorokkal és algoritmusokkal kell megtanulniuk.
A 3D nyomtatott érzékelők előnye, hogy könnyen alakíthatók különböző formákra, így a technológia széles körben alkalmazható. A csúszásérzékelés lehetővé teszi, hogy a robot csak annyi erőt fejtsen ki, amennyi feltétlenül szükséges, elkerülve a túlzott nyomást. A fejlesztés ígéretes lehet az élelmiszeriparban, ahol a gépeknek gyakran kell sérülékeny terményeket kíméletes módon mozgatniuk, például gyümölcsöket és zöldségeket.
