Kisöpörnék Magyarországról a veszélyes GMO-t

agrarszektor.hu
Évek óta vár az agrárszakma egy működőképes és eredményes nemzeti fehérjeprogramra, amely most áll kidolgozás alatt. A cél az lenne, hogy a magyar mezőgazdaságtól távol tartsuk a genetikailag módosított szervezeteket (GMO), már csak azért is, mert GMO-mentességünket az alaptörvény is rögzíti. A "közellenség" a szója: a világot elárasztja az amerikai, brazil és argentin génmódosított termény, ezt kellene rövid időn belül lóbabbal, csillagfürttel vagy más fehérjenövénnyel kiváltanunk, ha eleget akarunk tenni szigorú vállalásainknak.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A génmódosított növényi alapanyagból készülő állati takarmányok és emberi fogyasztásra termelt élelmiszerek mielőbbi kiiktatása fontos célja az Európai Unió tagállamainak. Magyarország is nemzeti fehérjeprogramot hirdetett a GMO-szója kiváltására, ám ennek megvalósítása meglehetősen akadozva halad. Hazánk adottságai nem igazán megfelelőek a nagy tömegű szójatermesztésre, ráadásul a keservesen előállított mennyiség zömét is nyugatra exportáljuk a magasabb felvásárlási ár miatt. Ennyi hátráltató tényező közepette hogyan válhatunk önellátóvá?

Néhány éve látványos eredmények születtek, hiszen 2014-ben még csupán 43 ezer hektáron vetették a fehérjenövényt, 2015-ben viszont 72 ezer hektárra emelkedett a termőterület. A közel 70 százalékos ugrás azonban uniós pénzből valósult meg. Kisebb részt az Európai Unió által kötelezően előírt zöldítési előírásoknak (vagyis a korábbinál jóval diverzifikáltabb növénytermesztésnek), nagyobb részt a termeléshez kötött támogatásnak volt köszönhető, amely hektáronként 200 euróval "jutalmazta" a szójababbal bajlódó gazdákat. Az uniós pénz egy hazai kormányzati döntés eredményeként került át a vidékfejlesztési pillérből a közvetlen támogatások forrásai közé, illeszkedve a stratégiánkhoz.

Ám a szója "macerás" növény, amit az is mutat, hogy 2014-2015 között 2000-ről 5000-re emelkedett ugyan a szójatermesztők száma, de már egy év után sokan kiszálltak a termesztéséből. Ennek két oka volt: tapasztalat híján alacsonyak voltak a termésátlagok, és a támogatási keretet a korábban tervezettnél nagyobb területre kellett szétosztani, így a termelők a remélt 60 ezer forintos bónusz helyett csak 50 ezret kaptak - az eredmény nem fedezte a költségeiket. Így a 72 ezer hektáros vetésterület 2016-ra 63 ezerre esett vissza. 2017-ben viszont ismét 65 ezer hektáron vetették ezt a fehérjenövényt, és hektáronként 2,5 tonnás lett az országos termésátlag. Úgy tűnik, kialakult egy kemény mag, amelyik már eredményesen képes termelni.

Óriási kereslet

A génmódosított növények emberi és állati egészségre gyakorolt, káros hatásáról máig nem született meggyőző bizonyíték. Mindennek ellenére jogos igény, hogy Magyarország saját forrásból próbálja előteremteni a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget, ráadásul a külpiaci függőség csökkentése deklarált uniós cél is. Hazánkban a takarmányipari szójadara-felhasználás évi 550-600 ezer tonnára tehető, amely 680-750 ezer tonna szójababból állítható elő. Jelenleg a világ szójatermesztésének 90-95 százaléka génmódosított, és ennek meghatározó részét három ország adja: az Egyesült Államok, Brazília és Argentína. Világos, hogy ez az alapanyag lényegében megkerülhetetlen, vagyis az a faramuci helyzet állt elő, hogy hiába tiltja a magyarországi szabályozás a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, mégis minden esztendőben több százezer tonna GMO-s állati takarmány özönlik az országba.

Nagyot álmodunk? 

Mivel szeretnénk mi is hasonlóan értékes, GMO-mentes állati termékekkel előrukkolni, ezért érdemes minden alternatív megoldást szemügyre venni, ami a takarmányipar fehérjeéhségét csillapíthatja. Az alternatív fehérjenövényekkel már javában zajlanak a kísérletek. Míg a szója a vizes, párás, melegebb élőhelyeket kedveli, addig a borsó, a szegletes lednek, a csillagfürt, a lóbab és más hasonló fehérjenövények régebb óta honosak Magyarországon, így jobban alkalmazkodtak a hazai körülményekhez. Uniós szinten 2030-ra 50 százalékra szeretnék csökkenteni a fehérjefüggőséget, Magyarországnak - az adottságait, a méreteit és az állatállományát figyelembe véve - ennél gyorsabb ütemben kellene haladnia.

Sok pénz - sok szója

Korán felismertük, hogy a magyar erőfeszítések önmagukban kevesek, ezért csatlakoztunk 2013-ban a Duna Szója Szövetséghez. Ez a termékpálya valamennyi szintjét integrálva teremt piacot a szójának, tagjai kizárólag GMO-mentes vetőmaggal dolgoznak. A 2017 júliusában magyar-német kezdeményezésre kiadott Európai Szója Nyilatkozat szintén arról szól, hogy az aláírók ösztönözni fogják a pillangós növények élelmiszeripari és takarmányozási célra történő termesztését.

A Földművelésügyi Minisztérium tavaly új, négy-öt évre tervezett Nemzeti Fehérjetakarmány Programra tett javaslatot. Az előzetes kalkulációk alapján a programot 8 milliárd forintból tervezi megvalósítani a szaktárca, és azt reméli tőle, hogy 80-100 milliárd forinttal növeli majd a mezőgazdaság kibocsátását. A látványos eredményekre egy ideig még várnunk kell.

Agrárszektor 2017 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban
A cikk teljes terjedelmében az "Agrárszektor 2017 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványban jelent meg. Keresse a Portfolio könyvesboltban vagy az újságárusoknál!

A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?