2018. április 27. péntek Zita

Hírek - Növény

Kisöpörnék Magyarországról a veszélyes GMO-t

Évek óta vár az agrárszakma egy működőképes és eredményes nemzeti fehérjeprogramra, amely most áll kidolgozás alatt. A cél az lenne, hogy a magyar mezőgazdaságtól távol tartsuk a genetikailag módosított szervezeteket (GMO), már csak azért is, mert GMO-mentességünket az alaptörvény is rögzíti. A „közellenség” a szója: a világot elárasztja az amerikai, brazil és argentin génmódosított termény, ezt kellene rövid időn belül lóbabbal, csillagfürttel vagy más fehérjenövénnyel kiváltanunk, ha eleget akarunk tenni szigorú vállalásainknak.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre

A génmódosított növényi alapanyagból készülő állati takarmányok és emberi fogyasztásra termelt élelmiszerek mielőbbi kiiktatása fontos célja az Európai Unió tagállamainak. Magyarország is nemzeti fehérjeprogramot hirdetett a GMO-szója kiváltására, ám ennek megvalósítása meglehetősen akadozva halad. Hazánk adottságai nem igazán megfelelőek a nagy tömegű szójatermesztésre, ráadásul a keservesen előállított mennyiség zömét is nyugatra exportáljuk a magasabb felvásárlási ár miatt. Ennyi hátráltató tényező közepette hogyan válhatunk önellátóvá?

Néhány éve látványos eredmények születtek, hiszen 2014-ben még csupán 43 ezer hektáron vetették a fehérjenövényt, 2015-ben viszont 72 ezer hektárra emelkedett a termőterület. A közel 70 százalékos ugrás azonban uniós pénzből valósult meg. Kisebb részt az Európai Unió által kötelezően előírt zöldítési előírásoknak (vagyis a korábbinál jóval diverzifikáltabb növénytermesztésnek), nagyobb részt a termeléshez kötött támogatásnak volt köszönhető, amely hektáronként 200 euróval „jutalmazta” a szójababbal bajlódó gazdákat. Az uniós pénz egy hazai kormányzati döntés eredményeként került át a vidékfejlesztési pillérből a közvetlen támogatások forrásai közé, illeszkedve a stratégiánkhoz.

Ám a szója „macerás” növény, amit az is mutat, hogy 2014–2015 között 2000-ről 5000-re emelkedett ugyan a szójatermesztők száma, de már egy év után sokan kiszálltak a termesztéséből. Ennek két oka volt: tapasztalat híján alacsonyak voltak a termésátlagok, és a támogatási keretet a korábban tervezettnél nagyobb területre kellett szétosztani, így a termelők a remélt 60 ezer forintos bónusz helyett csak 50 ezret kaptak – az eredmény nem fedezte a költségeiket. Így a 72 ezer hektáros vetésterület 2016-ra 63 ezerre esett vissza. 2017-ben viszont ismét 65 ezer hektáron vetették ezt a fehérjenövényt, és hektáronként 2,5 tonnás lett az országos termésátlag. Úgy tűnik, kialakult egy kemény mag, amelyik már eredményesen képes termelni.

Óriási kereslet

A génmódosított növények emberi és állati egészségre gyakorolt, káros hatásáról máig nem született meggyőző bizonyíték. Mindennek ellenére jogos igény, hogy Magyarország saját forrásból próbálja előteremteni a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget, ráadásul a külpiaci függőség csökkentése deklarált uniós cél is. Hazánkban a takarmányipari szójadara-felhasználás évi 550-600 ezer tonnára tehető, amely 680-750 ezer tonna szójababból állítható elő. Jelenleg a világ szójatermesztésének 90-95 százaléka génmódosított, és ennek meghatározó részét három ország adja: az Egyesült Államok, Brazília és Argentína. Világos, hogy ez az alapanyag lényegében megkerülhetetlen, vagyis az a faramuci helyzet állt elő, hogy hiába tiltja a magyarországi szabályozás a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, mégis minden esztendőben több százezer tonna GMO-s állati takarmány özönlik az országba.

Nagyot álmodunk? 

Mivel szeretnénk mi is hasonlóan értékes, GMO-mentes állati termékekkel előrukkolni, ezért érdemes minden alternatív megoldást szemügyre venni, ami a takarmányipar fehérjeéhségét csillapíthatja. Az alternatív fehérjenövényekkel már javában zajlanak a kísérletek. Míg a szója a vizes, párás, melegebb élőhelyeket kedveli, addig a borsó, a szegletes lednek, a csillagfürt, a lóbab és más hasonló fehérjenövények régebb óta honosak Magyarországon, így jobban alkalmazkodtak a hazai körülményekhez. Uniós szinten 2030-ra 50 százalékra szeretnék csökkenteni a fehérjefüggőséget, Magyarországnak – az adottságait, a méreteit és az állatállományát figyelembe véve – ennél gyorsabb ütemben kellene haladnia.

Sok pénz - sok szója

Korán felismertük, hogy a magyar erőfeszítések önmagukban kevesek, ezért csatlakoztunk 2013-ban a Duna Szója Szövetséghez. Ez a termékpálya valamennyi szintjét integrálva teremt piacot a szójának, tagjai kizárólag GMO-mentes vetőmaggal dolgoznak. A 2017 júliusában magyar-német kezdeményezésre kiadott Európai Szója Nyilatkozat szintén arról szól, hogy az aláírók ösztönözni fogják a pillangós növények élelmiszeripari és takarmányozási célra történő termesztését.

A Földművelésügyi Minisztérium tavaly új, négy-öt évre tervezett Nemzeti Fehérjetakarmány Programra tett javaslatot. Az előzetes kalkulációk alapján a programot 8 milliárd forintból tervezi megvalósítani a szaktárca, és azt reméli tőle, hogy 80-100 milliárd forinttal növeli majd a mezőgazdaság kibocsátását. A látványos eredményekre egy ideig még várnunk kell.

Agrárszektor 2017 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban
A cikk teljes terjedelmében az „Agrárszektor 2017 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványban jelent meg. Keresse a Portfolio könyvesboltban vagy az újságárusoknál!

A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu