2022. június 28. kedd Levente, Irén

Hírek - Növény

Otelló – avagy a szőlőtermőterületek és fajták vesszőfutása a klímaváltozással

A mostani blogbejegyzésben az éghajlatváltozás kérdéskörébe nyújtunk betekintést különös tekintettel a szőlőtermesztés és borkészítés kihívásaira, néhány gondolatébresztő felvetés keretében.
 
 

Termesztett növénykultúráink, tenyésztett állataink, valamint az alkalmazott gyakorlataink sokféleségének és sokszínűségének (agrobiodiverzitás) növelése, hatékony módja lehet az éghajlatváltozás okozta negatív hatások, ebből kifolyólag a termelési veszteségek enyhítésének. Ezért is kap egyre nagyobb figyelmet, különösen a növénytermesztésen belül a biológiai sokféleség dokumentálása a különböző fajták terén. Mégis, kevés vizsgálat van arra vonatkozóan, hogy a biológiai sokféleség képes-e mérsékelni a felmelegedéssel járó veszteségeket.

Ugyanakkor az utóbbi időben egyre több kutatás és figyelem összpontosul a különböző termesztett növények fajon belüli genetikai variációinak kihasználására. A vizsgálatok kapcsán olyan növények jöhetnek szóba, amelyek különböző éghajlatokat fednek le, rendelkeznek a szükséges dokumentációval, és amelyekre egyértelműen hatással van az éghajlatváltozás. Ilyen termesztett növényünk például a borszőlő (Vitis vinifera subspecies vinifera), melynek kapcsán, a tavalyi év elején az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent előrejelzés szerint a már jelenleg is meleg éghajlatú országok szenvednék el a legnagyobb veszteségeket.

Az előrejelzésben a kutatók összehasonlították az éghajlatváltozás tekintetében a fajtaválasztás hatásait a terméseredményekre és minőségre vonatkozóan. Megállapításaik szerint, amennyiben a globális felmelegedés eléri a 2 Celsius fokot a világ jelenlegi bortermő vidékeinek több, mint a fele eltűnhet. Abban az eseteben, ha a felmelegedés eléri 4 Celsius-fokot, az már a borvidékek 85 százalékát veszélyeztetné.

A felmelegedés áldozatai lehetnek a kaliforniai, spanyol, olasz és francia borok, ugyanakkor az északabbra fekvő országok előnyére válhat a klímaváltozás, egyre jobbak lehetnek az angol pezsgők, a lengyel, a dán és a svéd borok, amik nem feltétlenül számítanak már kuriózumnak napjainkban sem. A meleget jól tűrő, későn erő fajták, mint a syrah, a grenache és a mourvedre a jelenlegi bortermelő vidékeken fejlődnének jobban, míg a saszla, a pinot noir és a chardonnay az északabbra fekvő új régiókban terjedhetnének el jobban.

Mindazonáltal a hőhullámok és a szárazság, melyek előfordulása és intenzitása nagy valószínűséggel fokozódni fog az éghajlatváltozás következtében, ugyanakkor ezek nagy mértékben hozzájárulnak a bogyók korábbi éréséhez és a borok fakóbbá válásához is. Ezért kutatók, a kaliforniai San Joaquin Völgyben azzal próbálkoznak , hogy a Cabernet Sauvignon szőlő termesztési körülményeit úgy alakítsák ki, hogy az lassítsa az érést. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy egyes termesztési körülmények megváltoztatása, növelheti a bor jellegzetes virágos és gyümölcsös jegyeihez kapcsolódó vegyületek szintjét.

Ahogy a szőlő érik, a színe a világoszöldből mélyvörösre változik és a bogyókban felhalmozódnak a cukrok és az aromavegyületek. Ha azonban a hő- vagy vízstressz éri a növényt, a bogyók gyorsabban érnek és az így kapott gyümölcsből kevésbé kívánatos, több alkohollal, tompább színnel, valamit a főtt gyümölcsök hosszan tartó ízével rendelkező bor készül. Ezért a tudósok most különböző termesztési eljárásokat vizsgálnak a borok minőségére gyakorolt negatív hatások ellensúlyozására. Korábban már kimutatták, hogy a hozamkorlátozás felgyorsíthatja a szőlő érését, míg a vegetációs időszak későbbi szakaszában egy intenzívebb öntözés késleltetheti a folyamatot.

A kutatók Cabernet Sauvignon fajta kapcsán vizsgálták a hozamkorlátozás, a vegetációs időszak későbbi szakaszában történő intenzívebb öntözés, valamint ezek kombinációjával és teljes elhagyásával történő termesztés hatásait. Az eredmények azt mutatják, hogy a hozamkorlátozott tőkék cukortartalma nőtt a leggyorsabban, és ezek a bogyók értek a legkorábban. Ugyanakkor a hozamkorlátozott, de öntözött tőkék, esetében volt a leglassabb a cukorfelhalmozódás. Megállapították, hogy a szőlő érésének lassítása csökkentette a hat szénatomos aldehidek és alkoholok, valamint a zöld és vegetális jegyekhez kapcsolódó, és növelte a kellemes virágos és gyümölcsös jegyekhez társuló ízanyagok szintjét. Tehát a hosszabb tenyészidő javítja a borkészítéshez felhasznált szőlő minőségét, mindazonáltal ezeket az alkalmazkodási stratégiákat több cikluson keresztül kell nyomon követni, mielőtt a jelenlegi gyakorlatokon gyökeresen változtatnánk.

Ami a hazai borágazat kilátásait illeti, a Klímapolitikai Intézet legutóbbi online szakértői eseményén a témában elismert szakemberek rávilágítottak, hogy a klímaváltozásnak a hazai szőlőtermesztésre rövidtávon – az Egri Borvidéket kivéve – valószínűleg még nem lesz jelentősen káros hatása. Összességében a közeljövőben a szőlőterületek száma még akár növekedhet is. A század végére viszont már csak az ország északi területei mutatnak majd némi hasonlóságot a jelenlegi éghajlattal.

Hazánkban a szőlőt jellemzően még nem igazán öntözzük, mindazonáltal a klímaváltozás az elkövetkező évtizedekben ez valószínűleg ki fogja kényszeríteni és valószínű, hogy az öntözés mellett a termesztés technológiát, valamint a fajtaösszetételt is teljesen újra kell majd gondolnunk.

Írta: Dózsa Gergely, Takarék Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben