Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Gyakorlatilag befejeződött a szüret a Kunsági borvidéken, és bár az idei termésről még nincsenek pontos adatok, annyi szinte biztosra vehető, hogy a 2021-es, az aszály miatt már akkor is az átlagosnál alacsonyabb termésnél kevesebb szőlőt szüretelhettek le idén a termelők. 2022-ben az aszály ugyanis jelentős mértékben visszavetette a termésmennyiséget, ám az előzetes várakozásoknál végül kisebb lett a kiesés - olvasható a Világgazdaság oldalán. Vannak viszont olyan területek, ahol gyakorlatilag egyáltalán nem volt termés, illetve egyes ültetvények teljesen kipusztultak. A nagyobb mértékű terméskiesés elsősorban a korai fajtákra és a fiatal, ennélfogva kevésbé mélyen gyökeredző tőkékre volt jellemző.
A Kunsági borvidéken mintegy 20 ezer hektáron termelnek szőlőt. Ebből azonban, mivel a terület egy részén olyan új telepítésű ültetvények vannak, amelyek még nem fordultak termőre, csak körülbelül 17 ezer hektárról szüreteltek idén szőlőt. Az utóbbi évek szőlőtelepítéseinek legnépszerűbb fajtája, a bianca a termelők túlnyomó többségénél jól teljesített, és borvidéki szinten is felfelé vitte a termésátlagot. A borvidék tradicionális minőségi fajtái - mint például a cserszegi fűszeres vagy a kékfrankos - azonban nem csak gyengén teremtek, hanem a felvásárlási árukkal sem tudták kompenzálni a mennyiségi kiesést.
A cserszeginél például 100 forint körül alakult a kilogrammonkénti felvásárlási ár, ám a borvidéki elnök szerint a szőlőtermelők csak 120-150 forintos árakkal kerülhették volna el a veszteséget. A képet árnyalja azonban, hogy azok a szőlősgazdák, akik részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) - attól függően, hogy milyen felvásárlási árat tudtak elérni -, mérsékelhették veszteségeiket, illetve növelhették nyereségüket.
Mivel a Kunsági Magyarország legnagyobb borvidéke, amelyen belül vannak olyan területek, ahol nincsen borászat, az sem mindegy, hogy a közelbe vagy esetleg akár 80-90 kilométerre kell szállítani a megtermelt szőlőt
- mutatott rá egy újabb olyan tényezőre Frittmann János, amitől jelentősen függ egy-egy szőlőtermelő eredményessége.
A minőségi borászatokkal integrációs kapcsolatban álló szőlősgazdák ugyanakkor jobb helyzetben voltak idén. A kékfrankos gyengébb szereplését a borvidéki hegyközségi tanács elnöke szerint az is okozhatta, hogy a jelenlegi időszakban a vörösborok iránt kisebb az érdeklődés, mint a korábbi években.
Nagy kérdés, hogy mennyire érinti majd a borfogyasztást a válság. Az bizonyosnak tűnik, hogy a borárakat emelni kell, a borászok megemelkedett input- és energiaköltségei, valamint az elmúlt hónapokban megnövekedett munkabérek miatt. Az eddigi válságok tapasztalata, hogy a borfogyasztás az átlagosnál kevésbé esett vissza, de ezt nem lehet kivetíteni a jelenlegi helyzetre, hiszen ez a válság is más, mint a korábbiak
- mondta Frittmann János.
A szakember szerint az a borászat, amelyiknek most nem sikerül árat emelnie, az elbúcsúzhat az eredményességétől, vagy kénytelen lesz elkönyvelni a veszteséget. Ezt a negatív jövőképet azonban az esetleges mérsékeltebb fogyasztáscsökkenés mellett ellensúlyozhatja az is, hogy a kisebb termésveszteséget elszenvedő biancát vagy az alettát például az exportpiacokon különösebb gond nélkül lehet értékesíteni.
