2021. augusztus 1. vasárnap Boglárka

Hírek - Növény

Vallottak a szakemberek: ezek pörgethetik fel a magyar mezőgazdaságot 2021-ben

Megnyitotta a 2021-es évet a Syngenta. A nagy növényvédő szer gyártó cég a rendkívüli helyzetre való tekintettel egy online rendezvényen ismertette a tavalyi év tapasztalatait, és mutatta be, idén milyen termékekkel és szolgáltatásokkal áll ügyfelei rendelkezésére.
 
 

Tóth Bertalan, a Syngenta növényvédelmi értékesítési vezetője elmondta, hogy 2020 elején mélyreható szerkezeti változást hajtottak végre a cégnél. Ennek keretén belül a növényvédő szer és a vetőmag üzletág működése különvált. Emellett a cég még több odafigyelésre tett vállalást, a digitális tartalmak további bővítésére, és arra, hogy továbbra is a termelők legjobb partnerei szeretnének lenni.

Az online rendezvény soron következő blokkjában Czigány Tibor, a cég dél-arikai regionális vezetője, Balogh Ákos, az afrikai növényvédelmi fejlesztési vezető és Tóth János a globális zöldség marketing vezető ismertették a helyzetet a nagyvilágban. Ennek kapcsán elmondták, hogy a koronavírus-járvány előtt a fehér kukorica afrikai helyzete, az etiópiai tefftermesztés és a vetőmagok globális előállítása és kijuttatása voltak a legnagyobb kihívást jelentő kérdések. A legegzotikusabb növények, amikkel foglalkozniuk kellett a söripar fontos összetevőjévé váló manióka, a gombás megbetegedések miatt egyre nagyobb veszélyben levő kakaóbab voltak. Ez utóbbinak a megmentésére már készül a megfelelő növényvédő szer. Balogh Ákos beszélt arról, hogy a koronavírus miatt átrendeződtek a problémák és kihívások prioritásai, de aki a kutatás-fejlesztés területén dolgozik, az a jövőben él. A szakember arra számít, hogy a következő években erősebb lesz a digitális világ betörése, a kutatás-fejlesztés terén pedig lépcsőfokok átugrása, kihagyása és felgyorsítása lesz várható. Czigány Tibor szerint a jövőben egyre több termelőt fognak tudni elérni, egyre egyszerűbb módszerekkel, a fő cél pedig az élelmiszertermelés növelése lesz. Tóth János szerint a digitalizáció fog nagymértékben fejlődni, az adatok gyűjtése, rendszerezése és elemzése fel fog gyorsulni, az előrejelzések és az előre felkészülés lesz jellemző a mezőgazdaságban, valamint a digitális tanácsadások fejlődése, erősödése.

Balog László, a kukorica és kalászos vetőmagok marketing menedzsere arról számolt be, hogy a 2020-as év kihívásokkal volt tele. Pozitívumként említette azonban a kukorica vetésterület folyamatos növekedését Magyarországon, valamint azt, hogy egyre népszerűbbek a Syngenta csúcshibridjei a magyar gazdák körében is. A sikeres növénytermesztés a vetőmaggal kezdődik, az élet esszenciájával, mondta Balog László, aki ezek után részletesen ismertette a vállalat legnépszerűbb és legígéretesebb hibridjeit, külön kiemelve azok előnyeit. A szakember arról is beszámolt, hogy mostanra a Syngenta minden igényt kielégítő hibrid kukorica portfólióval rendelkezik, és Magyarország harmadik legnagyobb kukorica vetőmag értékesítője lett.

Papp Zoltán, a cég marketing menedzsere arról beszélt, hogy kukorica növényvédelmében a normál és az extrém körülmények milyen kihívásokat rejtenek, és ezekre milyen válaszok adhatóak. A szakember elmondta, hogy a talajlakó kártevők fertőzését befolyásoló események az egyszikű és más gyomok terjedése kalászos gabonában, a forgatás nélküli és más talajkímélő művelési rendszerek terjedése, a 2014 utáni európai uniós zöldítési szabályozások, a hatóanyagok kivonása (neonikotinoid (2018), klórpirifosz-etil (2020)), valamint az időjárási körülmények befolyása a kártevők szaporodására. Az egyre erősödő talajlakó (drótféreg) fertőzés ellen 2021-re már csak a piretroidok maradtak. A szakember beszélt arról is, hogy a kukoricában a megmentett tőszám egyenlő a megmentett terméssel, és hogy hektáronként minden 5 ezer tő hiánya 1 t/ha terméscsökkenést okoz. Papp Zoltán ezután bemutatta a Force Evo növényvédő szert, amely egyszerre talajfertőtlenítő szer és teljes értékű starter műtrágya. A szakember elmondta, mely kártevők ellen milyen dózisokban hatásos az új növényvédő szer, majd ismertette a Syngenta további megoldásait a kukorica és a napraforgó károsítói ellen.

Magyarország a környező országokban élen jár napraforgó termesztésben, mondta el Ácsné Dr. Szekeres Dóra, az olajos növények vetőmag kampányának menedzsere, aki azt is elmondta, hogy az elmúlt 10 évben szinte folyamatosan növekedett a termésterület az országban. 2020-ban ugyan a termés 20%-kal elmaradt a megszokott termésátlagtól, de a térséget tekintve itt volt a legkisebb a terméscsökkenés. A szakember beszélt arról is, hogy a 2000-es évek elején még az 1-1,5 tonna/hektár körüli termésátlagok voltak a jellemzőek, ez viszont mostanra megduplázódott, köszönhetően a 2000-ben, a 2005-ben és 2015-ben bemutatott hibrideknek. Arra a kérdésre, hogy van-e még hová folytatni a fejlesztést, Ácsné Dr. Szekeres Dóra elmondta, hogy az új AIR-hibridek a 2021-es (és remélhetőleg megrendezésre is kerülő) szántóföldi bemutatókon fognak debütálni, és 2022-től már megvásárolhatóak és kipróbálhatóak is lesznek. Ezek megjelenésével a Syngenta minden napraforgó-termesztőnek megfelelő hibridet tud majd kínálni.

Asbóth András, a kalászosok és repcék marketing menedzsere elmondta, milyen gyomirtó, csávázó, rovarölő, gombaölő és növekedésszabályozó szerekkel rendelkezik a cég az egyes mezőgazdasági művelési rendszereket illetően, és hogy ezek milyen összetevőket és hatóanyagokat tartalmaznak. A szakember kitért arra is, hogy az egyes szerek és szercsomagok mely károsítók ellen hatékonyak, és hogy mikor és milyen mértékben kell őket kijuttatni a legkedvezőbb hatásfok elérése érdekében. Asbóth András külön kitért az AgriClime szolgáltatásra is, amely egyfajta időjárási biztosítás kalászosokra 2021-ben. A szakember elmondta, hogy a szolgáltatásra két termék megvásárlása esetén minimum 50 hektárnyi termőterülettel lehet regisztrálni, és hogy a szárazság mint időjárási rizikófakor ellen kínálnak biztosítást vele. A szolgáltatásra 2021. február 1-je és április 5-e között lehet regisztrálni, a garanciális periódus pedig 2021. május 1-je és 31-e között él. A szárazságból adódó problémák miatt a gazdák maximum 30%-os visszafizetésre számíthatnak.

Madár István, a Portfolio elemzője arról beszélt, hogy milyen gazdasági kilátások várhatóak 2021-ben, amikorra a világ – remélhetőleg – túljut a koronavíruson. A szakember elmondta, hogy egyelőre még túl nagy a bizonytalanság, így nem tud egyértelmű, biztos üzenetet megfogalmazni a jövőt illetően. Madár István szerint 2021. legfontosabb kérdései azok lesznek, hogy a vakcina jön-e előbb, vagy a harmadik hullám, hogy mire lehet számítani a vírus fenyegetésének elhárítása után, és hogy milyen kockázatok várhatóak a járvány utáni helyzetben. Az elemző szerint a harmadik hullám esélye a vakcinákhoz való hozzájutástól és a korlátozások lazításától függ, de a termelési és szállítási nehézségek, a lassú átoltottsági szcenáriók és a keleti vakcinák „játékba kerülése” és a lakosság részéről tapasztalható oltásellenesség is árnyalhatják a képet. Madár István úgy látja, hogy a következő időre három forgatókönyv állítható fel:

  • a "szerencsés csillagállás" esetén gyors vakcinaelérésre és átoltásra lehet számítani, amit felszabadulás követ;
  • a "rámegy az évünk" forgatókönyv elhúzódó járványhelyzetet és kései nyájimmunitást vetít elő;
  • a "korai nyitás" pedig korlátozások feloldásával kecsegtet a veszélyeztetett népesség átoltása után, ám ennek meglehetnek a maga veszélyei.

A szakértő szerint a társadalom azon részei egyre türelmetlenebbek, akiknek a korlátozások a megélhetésüket veszélyeztetik. Madár István azt is elmondta, hogy a vakcina és a korlátozások feloldása után milyen gazdasági hatásokra lehet számítani, és hogy ezek milyen következményekkel járhatnak, kezdve a csökkenő kereslettel az egyes termékek, szolgáltatások iránt, át a visszaeső árbevételen, a likviditási nehézségeken, a költségcsökkentési kényszeren, egészen az elbocsátási kényszerig. Az elemző kitért arra is, hogy a válság nem a betegségből, hanem a védekezési kényszerből fakad, amelyet a józan óvatosság, a pánik és a szabályozó lépések határoznak meg. A szakember szerint a vakcináig meg fog maradni a bizonytalanság, az eltérő nyitások pedig aszinkronitást fognak okozni, azaz a különböző gazdasági térségek eltérő tempóban és mértékben lábalnak ki a válságból, ezért az ezekben levő kereslet-kínálati folyamatok nem kerülnek szinkronba (pl. nyersanyag-drágulás, szállítási zavarok, kínálati problémák). Madár István szerint a járvány utáni alapforgatókönyv lendületes, gyors felpattanást, a lefagyott ágazatok magára találását valószínűsíti, amelyet állami élénkítő programok fognak támogatni, és a járványnak végső soron nem lesz tartós hatása.

Címlapkép: Getty Images


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu