A növényvédő szereket felhasználásuk és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján különböző veszélyességi kategóriákba sorolják. Az I. (fehér könyv) megszerzéséhez felsőfokú növényvédelmi képesítés szükséges és a II. (zöld könyv) forgalmi kategóriájú szerek értékesítése, vásárlása és felhasználása engedélyköteles, illetve szaktudáshoz kötött. A III. forgalmi kategóriájú szerek felhasználásához nem szükséges szakképesítés és engedély - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss kiadványában. A tavalyi év során több hatóanyag is felülvizsgálatra került, amely a következő hatóanyagokat érintette: spinetoram, tienkarbazon, valifenalát, acequinocyl, emamektin, flubendiamid, ipkonazol, pendimetalin, aminopiralid, azoxystrobin, klorantraniliprol, fluroxipir, imazalil, krezoxim-metil, metaflumizon, teflutrin, piriofenon. Ezek az összetevők a növényvédő szerek minden kategóriáját érintették és megkapták az engedélyt 2022-ben további felhasználásra. Az engedélyek 2024 augusztusa és 2027 októbere között járnak majd le. Az alábbi hatóanyagok alkalmazását pedig nem javasolják a továbbiakban a szakemberek: abamektin, cipermetrin, indoxacarb, penflufen, szulfoxaflor, Pythium oligrandrum, foszmet. A foszmet engedélye 2022 júliusában lejárt, míg az indoxacarb már nem található meg az engedélyezett hatóanyagok között.

Több pénzt költöttek 2022-ben növényvédő szerekre a magyar gazdák, mint egy évvel korábban

A mezőgazdasági végfelhasználóknak értékesített peszticidek 2022. évi nettó árbevétele a beérkezett adatok alapján 151 milliárd forint volt, amely 2021-hez képest 17,8%-os növekedést mutatott. A KSH számításai szerint a különböző hatásmechanizmusú szerek értékesítési árai a vizsgált időszakban, a megfigyelt termékek körében a következőképpen alakultak: a gyomirtó szerek átlagára 23,8%-kal, a gombaölő szereké 22,6%-kal, az egyéb szereké 22,4%-kal, míg a rovarölőké 15,2%-kal növekedett. A növényvédő szerek értékesítési ára átlagosan 22,3%-kal emelkedett a tárgyévben az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. A forgalmazott növényvédő szer mennyiség alapján (248-féle szer) 2022-ben a négy legnagyobb gyártó cég a Syngenta (ChemChina), a Bayer, a BASF és a Corteva (DuPont, Dow Agro Sciences, Monsanto) volt. A megfigyelt 248-féle szer értékesítése alapján a négy legnagyobb gyártó cég adta a teljes árbevétel 33%-át. Világszinten a fent említett négy növényvédőszer-gyártó a teljes peszticid forgalom mintegy 70%-át fedi le. Hajnal Gábor, a BASF marketingigazgatója az Agrárszektornak korábban kifejtette, az elmúlt év során a növényvédő szereknél is megfigyelhető volt egy áremelkedés. A szakember szerint még ha nem is volt olyan jelentős mértékű, az biztos, hogy nagyobb az esélye annak, hogy a jövőben is a korábbinál magasabb árszint fog fennmaradni a növényvédő szereknél.

Nagy változás jöhet a földeken itthon: ez várhat a magyar termelőkre a jövőben

A mostani input- és terményárkörnyezetben egyetlen rentábilis megoldás van, ez pedig az intenzív gazdálkodás.

A 2022-es gazdasági év az elmúlt évtizedek egyik legszárazabb éve volt, az eső hiányában mind a gyomok, mind a gombakártevők alacsonyabb egyedszámban jelentek meg, így ennél a két kategóriánál nagyobb mértékben esett vissza a kereslet. Az egyéb szerek forgalma is elmaradt a 2021. évitől, amely az előbb említett két kategória volumencsökkenésének a hozadéka. Az egyéb szerek általában a gomba- és a rovarölők, illetve a gyomirtók kísérőszerei. A növényvédő szerek értékesített volumene 2022-ben 7%-kal csökkent 2021-hez képest. Kategóriák szerint vizsgálva megállapítható, hogy a gombaölők és az egyéb szerek 19-19%-kal csökkentek volumenben, ezt követték a gyomirtó szerek 10%-os visszaeséssel, a rovarölők forgalma ezzel szemben 4%-kal emelkedett. A gyűjtőcsomagok iránti érdeklődés 2021-hez képest fellendült a forgalmazók visszajelzései alapján. A 2022-es gazdasági év rendkívül aszályos volt, így a csapadék hiánya nem kedvezett a gombakárosítók nagyobb mértékű elszaporodásához, a szárazság miatt kevesebb gyomirtóra volt szükség a gyomok kisebb jelenléte miatt, illetve sok helyen (elsősorban az Alföldön) sajnálatos módon megsemmisült a termesztett növénykultúra. Hajnal Gábor szerint a tavalyi év tapasztalatai alapján sok termelő elgondolkodott azon, hogy a magas alapanyagárak mellett érdemes-e inkább bizonyos kezeléseket kihagyni a termesztés során, vagy az olcsóbb megoldás éri-e meg, esetleg oda kell-e adni mindent a növénynek, és kihozni belőle a maximumot. A szakember ez utóbbi megoldás mellett tette le a voksát, mint mondta

amennyiben kompromisszumot köt a termelő az aktuális környezetben a hozamokon, nagy valószínűséggel nullás vagy veszteséges gazdálkodás várható.

Bár ezt így nem fogalmazták meg, de hasonlóképpen vélekednek az ügyben Agrárszektor által megkeresett gazdák is. A termelők a megemelkedett árak ellenére sem mondtak le a szükséges növényvédelmi kezelésekről és a szükséges beavatkozásokat is rendesen elvégezték.

Sok magyar gazda fordít hátat ennek a növénynek: pedig óriási biznisz lehet idén

Bár a repce vetésterülete komolyan csökkent tavaly óta, az idei állományok igen biztató képet mutatnak.

A végfelhasználóknak történő növényvédőszer-értékesítést tekintve a tíz legnagyobb kereskedő az éves forgalom 75,7%-át adta (értékben) 2022-ben, vagyis az előző évhez képest az 1,4 százalékponttal csökkent a részesedésük. 2018-ban ez az arány még 83% volt. A top 10 forgalmazó értékesítésének aránya a teljes forgalomból volumenben 73,8%-ot tett ki.

A tavalyi év során a legnagyobb mértékben, 31%-ban a gyomirtó szerekre volt igénye a magyar gazdáknak, ezt követte sorrendben az egyéb szerek 28%-os, a rovarölő szerek 20%-os, a gombaölő szerek 15%-os, a gyűjtőcsomagok 5%-os, valamint a biológiai szerek 1%-os forgalma. Értékben vizsgálva is a gyomirtó szerek adták az éves forgalmazás legnagyobb arányát, összesen 41%-ot, majd a gombaölők következtek 23,5%-kal, ezután a rovarölők 17%-kal, az egyéb szerek és a gyűjtőcsomagok 9-9%-kal, a sorrt pedig a biológiai szerek zárták 0,5%-kal. A teljes értékesítésen belül (volumenben) a rovarölők kivételével minden termékkategória aránya csökkent az egy évvel korábbihoz mérten, az egyéb szerek aránya esett vissza a leginkább, 11,3 százalékponttal.

Fekete év a magyar mezőgazdaságban: tényleg lehúzhatják a rolót ezek a termelők?

A 2022-es év sem volt kegyes a szántóföldi növénytermesztéshez és az ágazat szereplőihez Magyarországon.

Elképesztő, mennyi gyomirtót, rovarirtót és gombaölőt vásároltak a magyar gazdák

A növényvédő szerek átlagárai 2022-ben a következőképp alakultak: a vizsgált peszticidek közül - az előző évhez hasonlóan - a gombaölők egységnyi ára volt a legmagasabb és az egyéb szereké a legalacsonyabb. Második helyen a gyomirtók, harmadik helyen a rovarölők, míg a negyedik helyen a biológiai szerek végeztek az értékesítési ár nagyságát tekintve. Amennyiben összehasonlítjuk a különböző kategóriák összes értékesített mennyiségét a forgalmazott értékükkel, megállapítható, hogy a volumen alapján 31%-kal a gyomirtók szerek képviselték a legnagyobb arányt, értékben pedig a 41%-át adták a teljes értékesítésnek. Az egyéb szerek álltak a második helyen 28%-kal az értékesített volumen szerint, azonban ez a szerkategória az összforgalom értékének mindössze 9%-át adta. A rovarölők értékesített mennyisége korábban a gombaölőkéhez volt hasonló, azonban 2022-ben a rovarölők az éves forgalom egyötödét, míg a gombaölők alig egyhetedét tették ki. Értékben ezzel szemben a gombaölők 23,7%-át, míg a rovarölők 17%-át adták a teljes forgalomnak.

A megfigyelt fungicidek értékesítése (értékben) a 2022. évi teljes gombaölőszer-értékesítés 52,8%-át fedte le, ami 46 százalékponttal haladta meg az előző évit. A gombaölő szerek közül a kén, a tebukonazol és a protiokonazol hatóanyagot tartalmazó szerek iránt volt a legélénkebb a kereslet. A legnagyobb mennyiségben a Kumulus S (III. forgalmazási kategória), Falcon Pro (I. forgalmazási kategória), a Cosavet DF (III. forgalmazási kategória), a Pictor SC és a Propulse (II. forgalmazási kategória) fogyott 2022-ben. A top 5 termék a kategórián belül a megfigyelt szerek összes forgalmának a 30%-át tette ki. Az adatszolgálatásra kijelölt fungicideket gyártó top 4 cég termékei adták a teljes forgalom (érték szerint) 39,1%-át.

Az adatszolgáltatásra kijelölt inszekticidek értékesítése értékben a 2022. évi teljes rovarölőszer-értékesítés 66,1%-át tette ki. Ezáltal az összértékbeni lefedettségi szint 28,6 százalékponttal haladta meg az előző évit. A tárgyévben Force 1,5 G-ből értékesítettek a legtöbbet 2021-hez hasonlóan. Az egész éves növényvédőszer-forgalom 9,5%-át ez a talajfertőtlenítő szer értékesített volumene (III. forgalmazási kategória) képezte, míg az összes rovarölőnek pedig a 46,5%-át. Az inszekticidek közül a második legnagyobb volumenben 2022-ben a Belem 0,8 (III. forgalmi kategória) talajfertőtlenítő szer fogyott. Az értékesített mennyiséget tekintve sorrendben a Soilguard 1,5 G (III. forgalmi kategória), a Judo és az Ercole (II. forgalmazási kategória) következtek. A három szer együttes mennyisége a második helyen lévő Belem 0,8 rovarölő szer 94%-át tették ki. A kijelölt, a top 4 cég által gyártott inszekticidek értékbeni forgalma a teljes évi értékesítés 42,4%-át adta. A Force 1,5 G hatóanyagának használatát talajfertőtlenítőként egyelőre 2023. szeptember 19-ig engedélyezték, míg csávázószerként 2025. december 31-ig.

Az adatszolgáltatásban szereplő herbicidek 2022. évi értékesítése értékben a teljes éves gyomirtóforgalom 53,7%-át adta. A gyomirtók közül 2022-ben a legnagyobb mennyiségben a Gardoprim Plus Goldot (II. forgalmazási kategória) használták a gazdák. A második helyen a Laudis (II. forgalmi kategória) végzett, hasonlóan 2021-hez, míg a következő három helyezett sorrendben a Fozát 480, a Wing-P (II. forgalmazási kategória) és a Pulsar Plus (I. forgalmazási kategória) volt. A pendimetalin hatóanyag felhasználását a Wing P esetében 2023. december 31-éig engedélyezték, míg a Activus400 SC gyomirtónál a lejárati határidő 2027. október 31. Az adatszolgálatásra kijelölt gyomirtó szereket gyártó top 4 cég termékei adták a teljes forgalom (érték szerint) 41,4%-át.

A megfigyelt egyéb szerek közül 2022-ben is, hasonlóan 2020-hoz és 2021-hez, az Amalgerol talaj- és növénykondicionáló szerből (III. forgalmi kategória) értékesítettek a legtöbbet, ami elsősorban növényi kivonatokat, illóolajokat és ásványi olajat tartalmaz. A termék forgalma az egyéb kategória megfigyelt szereinek 49,2%-át adta volumenben. A második helyen a Dash HC hatásfokozó szer (II. forgalmazási kategória) végzett, amely elsősorban zsírsavakat tartalmaz, és ami a beküldött szerek volumenének 8,6%-át adta. Harmadik helyre a Biosol-Káliszappan (III. forgalmazási kategória) került, amelyet gomba- és rovarölő szerekhez adagolják a tapadás fokozására. 2022-ben a gyűjtőcsomagok összes értéke közel a kétszeresére emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ezzel szemben a biológiai szerek értéke a felére esett vissza. Egyre több szintetikus hatóanyag használata kerül felülvizsgálatra az ember- és állategészségre való ártalom, illetve a növényekben és a talajokban található szermaradványok miatt. Egy európai uniós stratégia szerint 2030-ig csökkenteni kell a vegyszerek használatát, hazánkban ennek az arányát a felére kell csökkenteni. A cél elérésének érdekében a precizíós és digitális technológiák irányában kell keresni a megoldást, illetve a biológiai szerek fejlesztésében.

Súlyos jóslat érkezett a szakértőktől: kiderült, mi vár a magyar gazdákra 2023-ban

Megtorpantak a műtrágyavásárlások a magyar piacon, de ennek még komoly következményei lehetnek később.

Mi a helyzet a külkereskedelem terén?

A külkereskedelmi forgalom alapján 2022-ben a növényvédő szerek import volumene 10,9, míg az exporté 22,2 százalékkal nőtt 2021-hez képest. A vizsgált évben 77,1 ezer tonna növényvédő szert hoztak be az országba 197,7 milliárd forint értékben. Magyarország az elmúlt évek forgalmi adatai alapján (2012–2022) több növényvédő szert importált, mint exportált. 2022 az első olyan év az elmúlt egy évtizedben, amikor a hazai export mind volumenben, mind értékben meghaladta az importot. Az export értéke a tárgyévben 376,1 milliárd forint volt, amely 44,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A kivitt mennyiség 81,9 ezer tonnát tett ki, amely az import mennyiségétől 6,2%-kal volt nagyobb. 2022-ben az export forgalma értékben 90%-kal haladta meg az importét.

Mind a behozatali, mind a kiviteli oldalon az első három helyen szereplő országok rangsora (értékben és volumenben vizsgálva is) változatlan maradt az előző évhez képest. A behozatali oldalon 2022-ben ismét Franciaország, Németország és Belgium álltak a dobogó első három fokán. Az ebből a három országból behozott növényvédő szerek volumene esetében 16,2%-os, míg értékben 15,6%-os növekedés történt. Az értékesített mennyiség megközelítette a 2020-as szintet. A 3-6. helyeken Hollandia, Spanyolország és Izrael osztozott, Hollandia három helyet javított az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az Egyesült Királyság a múlt évi 10. helyről a 7. helyre, míg Olaszország az 5. helyről a 8. helyre került. Franciaországból 49,1, Németországból 26,2, míg Belgiumból 22,6 milliárd forint értékben importált hazánk növényvédő szert a tárgyévben. A Franciaországból érkező import értéke 4,5%-kal, a németországié 13,9%-kal, míg a belga behozatalé 53,7%-kal emelkedett 2022-ben a korábbi évhez mérten.

A kiviteli oldalon az exportértéket tekintve 2022-ben Franciaország végzett az első helyen, hasonlóan 2021-hez, a második és a harmadik helyet holtversenyben Oroszország és Lengyelország foglalta el. Volumen alapján Belgium és Németország osztozott az ezüst- és a bronzérmes helyezéseken. Oroszország az előző évi 8. helyről került a dobogós helyre (értékben vizsgálva). A 3-6. helyeket az árbevétel alapján vizsgálva Németország, Spanyolország és Olaszország szerezte meg. Franciaország 51,7 milliárd forint értékben importált hazánkból növényvédő szert, ezt követte Oroszország 36,2 és Lengyelország szintén 36,2 milliárd forinttal. Mind a három helyezett exportértéke nőtt a vizsgált évben, ezzel szemben az értékesített volumen csökkent.