Nagy változás jöhet a földeken itthon: ez várhat a magyar termelőkre a jövőben

Nagy változás jöhet a földeken itthon: ez várhat a magyar termelőkre a jövőben

Egyértelműen észrevehető most a magyar földeken egyfajta eltolódás az őszi kalászosok irányába, és érezhető egy kisebb növekedés a napraforgónál is, a kukorica területe azonban biztosan kisebb lesz idén Magyarországon - tájékoztatta az Agrárszektort Hajnal Gábor, a BASF marketingigazgatója. Kiemelte, szerinte a mostani input- és terményárkörnyezetben egyetlen rentábilis megoldás van, ez pedig az intenzív gazdálkodás, vagyis a legjobb hatóanyagokat és megoldásokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy maximális legyen a hozam a földeken. A szakember lapunknak beszélt többek között arról is, hogy a fenntarthatóság és az egyre szélsőségesebb időjárás milyen mértékben formálja át a növényvédő szerek piacát, illetve, hogy fel kell készülni arra, hogy az új követelmények és környezeti tényezők miatt teljesen új hatóanyagok jönnek majd.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Elképesztően megdrágultak az inputanyagok az utóbbi időszakban, a műtrágya például drasztikusan, de mi a helyzet a növényvédő szerekkel, mennyire változtak meg az árak egy év alatt? Hozzá kell mostantól szokniuk a gazdáknak a magasabb inputárakhoz?

Ahogyan az életünk bármely területén, úgy a növényvédő szereknél is megfigyelhető volt egy áremelkedés, de olyan mértékűről, mint például az egyes élelmiszereknél tapasztalható akár 100 százalékos drágulás, a növényvédőknél nem beszélhetünk. Ha nem is volt olyan jelentős az áremelés, az biztos, hogy nagyobb az esélye annak, hogy a jövőben is a korábbinál magasabb árszint fog fennmaradni a növényvédő szereknél. Jó tudni, hogy az árakat döntően az alapanyagárak, a logisztikai költségek, valamint az energiaárak változása mozgatja, így, ha ezek emelkednek, akkor a növényvédők is.

Mennyire észrevehető az, hogy a magas árak miatt inkább lemondanak bizonyos növényvédő szerekről a termelők?

Inkább a kivárás a jellemző most a gazdáknál, aminek elsősorban nem a növényvédő szerek áremelkedése az oka. Sokkal inkább az áll a háttérben, hogy egyrészt nagyon sok olyan termény van a tárolókban, ami nem került értékesítésre a 2022-es szezon végén, amikor jók voltak az árak, másrészt az ukrán gabona is elöntötte Magyarországot, nincs tehát érdemi áruforgalom, és nagyon nehéz eladni a terményeket, ezért a gazdáknak nincs likvid pénzforrásuk. Jóval lassabb szezonról beszélhetünk most, hiszen korábban már az idény elején megrendelte a termelő a kereskedőtől az összes szükséges terméket, és pontosan tudta, mit, hogyan fog felhasználni a földeken. Most várakozás van, és csak akkor veszi meg a terméket a gazda, amikor már biztosan tudja, hogy fel is fogja használni. Komoly nehézséget okoz az is a termelőknek, hogy a jelenlegi finanszírozási környezetben az előző évekhez képest sokkal magasabb kamatszintekkel tudnak forráshoz jutni, így kétszer is meg kell gondolni, mikor, mire van szükség a földeken.

Hogyan lehet ebben a mostani magas árkörnyezetben eredményesen gazdálkodni és növényt termeszteni? Mit tehetnek most a gazdák?

Sok termelő próbál megoldást találni arra, hogy a magas alapanyagárak mellett érdemes-e inkább bizonyos kezeléseket kihagyni a termesztés során, vagy az olcsóbb megoldás éri-e meg, esetleg oda kell-e adni mindent a növénynek, és kihozni a maximumot. Szerintem a mostani input- és terményárkörnyezetben egyetlen rentábilis megoldás van, ez pedig az intenzív gazdálkodás. Ez azt jelenti, hogy a legjobb hatóanyagokat és megoldásokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy maximális legyen a hozam a földeken, azaz csak így lehet megtérülő gazdálkodást folytatni.

Amennyiben kompromisszumot köt a termelő az aktuális környezetben a hozamokon, nagy valószínűséggel nullás vagy veszteséges gazdálkodás várható.

Rengeteg ukrán gabona jött be Magyarországra az elmúlt időszakban, komoly gondok lehetnek azonban ennek az árunak a minőségével. Ukrajnában ugyanis vannak olyan engedélyezett növényvédő szerek, amelyeket például az Európai Unióban nem lehet használni.

A hazánkba beáramló ukrán import komoly élelmiszer-biztonsági kérdést jelent, hiszen az EU-n kívül sokkal lazább a szabályozás, mind növényvédőszer-felhasználás tekintetében, mind pedig genetikai szempontból, hiszen ott teljesen természetes a GMO vetőmagok használata. Mindezek miatt nagyon fontos, hogy megfelelő ellenőrzést kapjon az Ukrajnából behozott termény. Ukrajnában sok, az EU-ban nem engedélyezett növényvédő szert használnak, a hozzánk bejött termény így ezzel szennyezett lehet, ami élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent. Például Szlovákiában már találtak ilyen hatóanyaggal (klórpirifosz) szennyezett búzát, és el is rendelték a megsemmisítését.. Az ukrán import ellenőrzése versenyszempontból is fontos, a magyar termelő ugyanis az európai szabályozás szerint termel, aminek magasabb a költségszintje, míg, ha valaki nem így gazdálkodik, annak jellemzően alacsonyabb, vagyis a magyar gazda így versenyhátrányba kerül.

Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt jelentősen átalakulhat a növénytermesztés hazánkban, mennyire szorulhat például háttérbe a tavalyi év rekordalacsony termése után a kukorica a következő időszakban itthon? Mely növények kerülhetnek inkább előtérbe itthon a földeken, és miért?

Szerintem a magyar vetésforgó strukturálisan nem fog átalakulni, és a kukoricának továbbra is fontos szerepe marad Magyarországon, ugyanakkor arra számítunk, hogy valamekkora területcsökkenés biztosan lesz majd az elmúlt év rossz tapasztalatai miatt. Az is látszik azonban, hogy mivel a tél és a tavasz is csapadékosabb volt most, egyre több termelőnek jön meg a kedve mégis a kukorica felé fordulni. Ezért habár kisebb lesz a termőterület idén, ezt követően egy stagnálásra lehet majd számítani.

Van egy jelentős növekedés és eltolódás az őszi kalászosok irányába, mint például az őszi árpa, illetve a napraforgóban látunk még valamekkora növekedést. Viszont mindezekkel párhuzamosan a repce területe jelentősen csökken hazánkban, mert a változó időjárási körülmények és a rendelkezésre álló rovarölő szerek szűk köre miatt a repcetermesztés ma már sokkal nagyobb kihívást jelent, mint az előző években.

Az időjárási szélsőségek, a fenntarthatósági törekvések évről évre egyre nagyobb követelmények elé állítják a gyártókat és a forgalmazókat a vetőmag-, a műtrágya- és a növényvédőszer-piacon egyaránt. Milyen hatással vannak mindezek a növényvédő szerek piacára?

Egyre szigorodnak a feltételek azzal kapcsolatban, hogy milyen paraméterek mentén rendelkezhet engedéllyel egy hatóanyag az EU-ban, és erre egyetlen válasz létezik, az pedig az innováció. A BASF évente közel egymilliárd eurót költ kutatás-fejlesztésre, így tudtunk megalkotni többek között egy olyan hatóanyagot is, amely megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi és humántoxikológiai követelményeknek, és egyszerre képes nagyon hatékony védelmet nyújtani a kártevőkkel szemben, valamint teljesen kiküszöböli az összes nem várt mellékhatást.

Mennyire tud ma felkészülni egy termelő a megfelelő inputanyag-használattal (növényvédő szer, műtrágya, vetőmag) a szélsőséges időjárási körülményekre?

Vannak olyan technológiai elemek, amelyek a biztonságot hivatottak fokozni. Számunkra például fontos olyan megoldásokat kínálni minden növénykultúrában, amelyek az időjárási körülményektől függetlenül biztonságot adnak. A napraforgó gyomirtása során ha esik az eső vetés után, akkor a preemergens gyomirtó szerek elég jól funkcionálnak, ugyanakkor ha nem esik, akkor más megoldást kell keresni. Erre létezik olyan technológia, ahol  preemergensen használhatunk egy szükséges és elégséges megoldást, utána pedig egy posztemergens gyomirtó szerrel kezelünk, így teljes lesz a hatékonyság. Sok termelőnek okoz például problémát a kalászosokban, amikor annyi csapadék esik tavasszal, hogy nem lehet kimenni a területre, pedig már esedékes lenne az első gombavédelmi kezelés. Ilyenkor ideális megoldás lehet egy, a vetőmagra felvitt lombvédelmi kezelés, ami úgy működik, mint egy csávászószer, amit felviszünk a magra, így az elvetett búza- vagy árpaszemek egészen a zászlóslevél megjelenéséig védve vannak. Vagyis a termelőnek nem kell aggódnia amiatt, hogy ki tud-e majd menni kora tavasszal permetezni.

Nyilván egy olyan aszályban, mint amilyen a tavalyi volt, nincs ideális megoldás, de normál körülmények között a növényvédelmi technológiákkal lehet ellensúlyozni az időjárás változékonyságát.

A hatóanyag-kivonások szinte folyamatosak az EU-ban, mennyire relevánsak ezek valójában? A gyártók mennyire tudnak gyorsan és érdemben reagálni az egyes hatóanyag-kivonásokra?

Gyártóként nem tudjuk ezeket a folyamatokat befolyásolni, csupán választ adhatunk rájuk azzal, hogy alkalmazkodunk, és igyekszünk megfelelő megoldásokat találni, illetve olyan új technológiákat hozunk, amelyek minimalizálhatják az esetleges nem várt hatásokat. Egy új hatóanyag kifejlesztése egyébként legalább 10 éves folyamat, nagyjából tehát egy új humán gyógyszer kifejlesztéséhez lehet hasonlítani. Egy nagyon költséges és időigényes folyamatról van szó, ezért is fektetünk sokat a K+F-be, hiszen folyamatosan kellenek azok az innovációk, amelyek meg tudnak felelni a legszigorúbb előírásoknak.

A növényvédelemben komoly változásokra számíthatnak a termelők, új uniós szabályozási előírások jönnek. Hogyan reagálhatnak a gyártók az új kihívásokra, miként változhat a felhasználható növényvédő szerek köre és milyen új termékek jelenhetnek meg a piacon?

Egyik oldalról fel kell készülni arra, hogy teljesen új megoldások jönnek, olyanok, amelyek egyszerre tudják biztosítani azt, hogy a gazdálkodás fenntarthatóbb és jövedelmezőbb is legyen. Példaként lehet említeni a nitrogén-inhibitorokat, amelyeknél fontos biztosítani, hogy a kijuttatott nitrogén ténylegesen hasznosuljon, és akkor álljon a növény rendelkezésére, amikor annak tényleg szüksége van rá. Az elmúlt években jóval kisebb volt a kereslet ezekre a termékekre, most azonban, hogy a fenntarthatóság sokkal sarkalatosabb szemponttá válik, egyre többen keresik az AÖP program okán is, hiszen ott 1 pontot ér a nitrogén-inhibitorok használata. Emellett vannak olyan növényvédelmi megoldások, például a növekedésszabályozók, amelyek szintén hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a növény optimálisan vegye fel a nitrogént, így csökkenthetjük a környezetterhelést, és maximális hozamot érhetünk el.

A növényvédőszerek hamisítása, illegális forgalmazása óriási problémát jelent az EU-ban. Véleményed szerint a drágulások miatt fellendülhet ez a biznisz még jobban? Hogyan lehet egyáltalán kiszűrni a hamis termékeket?

Ahogy emelkednek az árak, úgy egyre nőhet a „rendkívüli ajánlatok” vonzereje. Ugyanakkor az a kockázat, amit ezen szerek megvásárlásával a termelő felvállal, óriási. A legjobb esetben „csupán” hatástalan lesz, amit megvett, vagyis csak kidobta a pénzét az ablakon a gazda, rosszabb esetben azonban fitotoxikus hatásokat tapasztalhat, amivel az egész termést veszélyezteti. Minden termelő akkor jár el jól, ha ellenőrzött forrásból vásárol, a már régen a piacon lévő, tapasztalattal rendelkező kereskedő partnerektől, akik megbízhatóan, közvetlenül a gyártótól vásárolnak.

A digitalizációnak és az innovációnak óriási szerepe van és lesz is a jövőben. Növényvédelemmel foglalkozó cégként nálatok ezek milyen fejlesztésekben valósultak meg az utóbbi időben?

Tavaly még csak bemutattuk a technológiát Magyarországon, idén már értékesítjük azt az okospermetező megoldásunkat, amellyel ténylegesen csak ott végezzük a gyomirtást, ahol arra szükség van. Így akár 70 százalékos gyomirtószer-megtakarítást tudunk elérni, ráadásul ez környezetvédelmi és gazdasági szempontból komoly áttörés, hiszen így sokkal kevesebb hatóanyagot juttatunk ki a területre. Emellett ez a gép az összes táblát 50x50 centiméteres négyzetekre osztja, így mindent lát, vagyis a termelő akár a telefonján, akár a tabletjén vagy számítógépén ráláthat az egész területére az okospermetezőn található kamerák segítségével.

Egy többezer hektáros gazdaságban van növényvédelmi szakember és sok alkalmazott, akinek az a dolga, hogy ellenőrizze, mi folyik kint a területen. De az fizikai képtelenség, hogy ilyen részletességgel bárki átlásson több ezer hektárt. Mostantól azonban lehetőség van erre.

Azt is látjuk, hogy a gazdák életében is nagyon fontos szerepe van a digitalizációnak, hiszen már az idősebb korosztály életének is szerves része a technológia. Ezért létrehoztunk egy olyan podcastet, ahol korosztálytól függetlenül, egy könnyen, akár passzívan is fogyasztható formában beszélgetünk a legkomolyabb szakemberekkel az éppen legaktuálisabb, mezőgazdaságban érdekelteket foglalkoztató témákról.

Képek: Stiller Ákos

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06