2019. június 16. vasárnap Jusztin

Hírek - Növény

Zöldség-gyümölcs: nem tudjuk hozni az állandó mennyiséget és minőséget

Középtávon nem realitás, hogy a jelenlegi egymillió tonna körüli hazai gyümölcstermelés érdemben bővüljön – hangzott el a FruitVeb szakmaközi szervezet évnyitó szakmai konferenciáján Gödöllőn. Kevés a korszerű, intenzíven művelt, nagy termésbiztonságú ültetvény, vagyis a stabil mennyiség és minőség sem biztosított az országban.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Nem igaz, hogy akár az unióban, akár a tengerentúlon ne lenne piaca a gyümölcsnek. Piac van, csak nincs sem mennyiségben, sem minőségben olyan hazai árulap még almából sem, amivel a magyar termelők labdába tudnának rúgni – hangzott el Apáti Ferenc előadásában. A FruitVeb Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke szerint ennek az az oka, hogy nincs elég korszerű, intenzíven művelt, öntözött, jég és fagyvédett, nagy termésbiztonságú ültetvény. A szakember úgy látja, az elkövetkező 5-8 évben nincs realitása az érdemi mennyiségi növekedésnek.

Szerinte először a jelenlegi mennyiség stabilitását kellene megteremteni, - ugyanis óriási az ingadozás az egyes évek hozamai között -, és csak azután érdemes piacot építeni.

Apáti Ferenc előadásában utalt a hazai gyümölcstermesztés alacsony hatékonyságára is: a jelenlegi termésmennyiséget korszerű ültetvényekkel a mostani termőterület felén elő lehetne állítani. A beszámolóból kiderült, a legnagyobb mennyiségben termelt gyümölcsünkből, almából tavaly 790-880 ezer tonna termett. Jelentősek a betárolt készletek, nyomottak az árak, és minimális az export. Az idei kilátásokat tekintve idén hazai és európai viszonylatban is jóval mérsékeltebb termés, ugyanakkor kiegyensúlyozottabb árak várhatók. Az ültetvények állapotát tekintve az öntözött, jó kondíciójú ültetvényekben elfogadható a termőrügy-berakódottság, a többinél viszont meglehetősen gyenge.


A tavalyi szeszélyes időjárás miatt rendkívül rossz évet zártak a zöldborsótermelők, átlagosan 30-40 százalékos terméskiesést szenvedet el a szegmens. Csökkent a csemegekukorica termőterülete is, a korábbi 34 ezer hektárról 31,5 ezer hektárra. A szegmensben a szuperédes fajták térnyerése a meghatározó, ez adja az összes megtermelt mennyiség 70 százalékát. A hazai feldolgozóipar szempontjából is ez a két kultúra a meghatározó, miután pl. a brokkoli, a bogyós gyümölcsök, konzervipari uborka vagy a paprika is lényegében már eltűnt a palettáról. Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke szerint az ágazat egyik fontos jövőbeni feladata monokultúra okozta kiszolgáltatottság csökkentése. Szerinte ehhez az új, illetve a régi kultúrák korszerű termesztési technológiáinak elterjedésére van szükség., illetve fontos a minél nagyobb hozzáadott értéket képviselő feldolgozott termékek gyártásának ösztönzése is.

Közeleg az évkezdet egyik legjelentősebb agráreseménye, a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencia. Tudni akarja, hogyan juthat hozzá az idei agrártámogatásokhoz és mennyi támogatást igényelhet? Hogyan változik a minden gazdálkodót érintő hazai földügyi szabályozás? A legfontosabb támogatási, jogszabályi és piaci változásokról kaphat fontos szakmai és gyakorlati információkat a szakpolitika, a közigazgatás és az üzleti élet csúcsvezetőitől, illetve első számú döntéshozóitól a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencián.

A gyümölcsszektorhoz hasonlóan Sebesta Péter is a minőségi és mennyiségi stabil árualapot hiányolja a magyar piacon. A hazai feldolgozóipar kibocsátása zöldborsóból 160-180 ezer tonna, ami egy kisebb belga üzem kapacitása. Belgiumban évente egymillió tonna zöldborsót dolgoznak fel, de a francia piacon is legalább háromszor annyit, mint Magyarországon. A szövetség elnöke szerint az is lényeges lenne, hogy a magyar termelők az európai piac más résztvevőihez hasonlóan a piaci elvárásoknak megfelelő árszinten állítanák elő az adott zöldségfélét.

Az ágazat jelentős tőke, munkaerő és szaktudás hiánnyal küszködik, ezt még nehezítik a klímaváltozás miatti kihívások.

Ezek eredményeként eltűnhet a bogyós gyümölcsök egy része, visszaszorulhatnak az intenzív kultúrák, és az ipari gyümölcstermesztés irányába mozdulhat el az ágazat. A kertészeti ágazatban az elmúlt két évben is jelentősen nőtt a munkaerőhiány – derült ki az Agrárminisztérium képviseletében felszólaló Tarpataki Tamás előadásából. Az üres álláshellyel rendelkező gazdaságok aránya 2018-ban 40,5 százalékra emelkedett a 2016-ban mért 27,5 százalékról. A munkaerőhiányt csak fokozza, ha az oktatásból nem kerül ki megfelelő számú, megfelelően képzett kertészeti szakember. Egy riasztó adatot is mutatott a szaktárca előadója:

a 2017/18-as tanévben egyetlen beiskolázás sem történt a zöldség és gyümölcstermesztő képzésre az egész országban, vagyis a pályaválasztók között kevésbé vonzó szakmáról beszélünk.

A Változások 2019 néven meghirdetett szakmai nap minden előadója kiemelte az öntözésfejlesztés fontosságát, Tasnádi Gabriella, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vízgazdálkodási szakértője pedig külön előadásban is foglalkozott a témával. A Vidékfejlesztési Programban van még uniós forrás az öntözésre: az energiafelhasználás hatékonyságának fokozásánál a források 0,3 százalékát használták fel, így még 9 milliárd forint, a vízfelhasználás hatékonyságának fokozásánál 10,2 milliárd, de a gazdasági teljesítmény javítása esetére meghirdetett pályázaton is szabad 7,5 milliárd forint, a fiatal gazda pályázatok esetében pedig 6,7 milliárd.

A termelésbiztonság növelése az egyik legfontosabb kihívás a zöldség-gyümölcs ágazatban, emiatt jobban kell alkalmazkodni például a klímaváltozás kihívásaira. Ehhez folyamatos technológiai korszerűsítések szükségesek az öntözés, vagy tápanyag-utánpótlás területén, a növényvédelemben pedig az integrált termesztés előtérbe helyezésére van szükség – vázolta az Év Agráremberének is megválasztott Ledó Ferenc az ágazat kihívásainak elemzésében. A FruitVeb elnöke úgy látja, a továbblépés szempontjából nem várathat sokáig az ágazati szervezettség drasztikus fokozása és a termékpályák létrehozása.

Tóth Krisztina

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Kelet-magyarországi Agrárfórum 2019

    Ingyenes rendezvény >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu