A termelők és a kereskedők egybehangzó véleménye szerint tartósnak ígérkezik a zöldségfélék magas ára - mondta a Népszavának Ledó Ferenc, a Fruitveb Zöldség-Gyümölcs Szakmaköri Szervezet és Terméktanács elnöke. A petrezselyemgyökér kilója például szinte mindenhol 1000 forint volt a hétvégén, de volt ahol 1200, illetve 1500 forintért kínálták, emellett burgonyát is nagyon nehezen találni kilónként 300 forintnál olcsóbban. Az árrobbanás oka, hogy míg a múlt évben kimagasló volt a termés és ez lenyomta a felvásárlási árakat, addig idén sokkal kevesebb gyümölcsöt szüreteltek a gazdák. A látványos áremelkedést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is alátámasztják. Miközben a fogyasztói árak 2018 és 2019 júliusa között 3,3 százalékkal emelkedtek, addig az élelmiszerek 6 százalékkal drágultak. 

Ahogy azt az agrárszektor.hu korábban megírta, a KSH augusztus közepén közzétett adatai szerint, a zöldségfélék felvásárlási ára 17,6 százalékkal nőtt tavaly júniushoz mérve. Legjobban a vöröshagyma drágult, 74,8 százalékkal, 39 százalékkal a zöldbab, 16,7 százalékkal a paradicsom, 4,9 százalékkal az uborka, és 16,4 százalékkal drágult a fejes saláta.

A szélsőségesen szeszélyes időjárás, ami idén pusztított, rendesen megemelte a zöldség-gyümölcs árakat. Emellett a munkaerőhiány az agráriumot is sújtja, a szabadföldi zöldségesekbe kézi szedésre például akár 1000-1400 forintos órabérért is nehéz embert találni. Ugyanez igaz a gyümölcsösökre is, ahol a gépesítés csak korlátozottan és elsősorban az ipari felhasználásra szánt termékek esetében alkalmazható, de például a csemegeuborkát, vagy a fűszerpaprikát is csak élőmunkával lehet szedni. 

Ledó Ferenc szerint a nyári szezon után az őszi iskolakezdés élénkítheti a friss piaci termékek, paprika, paradicsom, uborka iránti keresletet, és ez az árakat is megemelheti. A friss termékeknél szeptembertől kezdődhet az árak lassú emelkedése, a betárolt zöldségféléknél, mint a hagyma, a gyökérfélék, a burgonya, majd november-decemberben derül ki, hogy nagyjából a tavalyi árakon kínálják-e vagy többet kell majd fizetni értük. Ugyanakkor nem jelent jót az árakra nézve, hogy a nagy termelőknél, mint Németország, Hollandia és Lengyelország is szokatlan hőhullámokkal pusztítottak, emiatt pedig nagy valószínűséggel az európai piacokon a tavalyinál magasabb árak várhatók, ami a magyarországi őszi árakat is feljebb húzza majd. 

Az élelmiszerek drágulásának a legnagyobb vesztesei a nyugdíjasok, a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők és az átlagjövedelem alatt kereső rétegek, mert az ő fogyasztói kosaruk mintegy egyharmadát teszi ki az élelmiszerek aránya. Az átlagos magyar családok is jóval a nyugat-európai átlag fölött, jövedelmük közel 25 százalékát költik élelmiszerre.