
Van bőven ebből a húsból, de alig esszük: miért nem kell itthon senkinek?
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
57/2020. (XI. 13.) AM rendelet a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról
[Figyelem! Az itt elérhető módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendeletszöveg nem minősül hivatalosnak, kizárólag tájékoztatási célú közlés. A szöveg esetleges pontatlanságáért, hibájáért a Magyar Államkincstár semminemű felelősséget nem vállal.]
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. egyéni terv: a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatás igénybevételéhez a kérelmező által egy vagy két borpiaci évben megvalósítandó tevékenységek összessége,
2. ellenőrzésen mért területnagyság: az ültetvény szőlőtőkével beültetett területének fél sortávolsággal minden irányban megnövelt területe,
3. fajtaváltás: az adott ültetvényben a tevékenységet megelőzően termesztett szőlőfajta érvényes engedéllyel
történő cseréje, ideértve az átoltást is, a szerkezetátalakítási tervben meghatározott más fajtának vagy a korábbi szőlőfajta vírustesztelt klónjának vagy klónkeverékének telepítésével,
4. földrajzi árujelző: oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés,
5. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,
6.
7. művelésmód: a tőkeformát, a sor- és tőtávolságot, a termelési szint magasságát és a lombfal magasságát meghatározó tevékenység,
8. összefüggő terület: a kérelemben megjelölt, a kérelmező használatában lévő, akár több közvetlenül egymás mellett elhelyezkedő helyrajzi számon nyilvántartott terület, amelyet a tevékenységgel nem érintett terület - kivéve út, csatorna, árok - vagy más gazdálkodó használatában álló terület nem szakít meg,
9. szakszerűen művelt ültetvény: olyan ültetvény, amelyben a művelésmódnak megfelelő metszést, a vegetációs időszaknak megfelelő növényápolási, növényvédelmi és gyomszabályozási munkákat elvégezték,
10. szerkezetátalakítási terv: a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása intézkedés keretében megvalósított tevékenységek végrehajtása során ajánlott, a jobb minőségű termés elérését biztosító követelményeket tartalmazó dokumentum,
11. támogatás: a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása intézkedés keretében megvalósított tevékenységek végrehajtása után igényelhető pénzösszeg,
12. támogatható területnagyság: az újratelepítési engedélyen vagy az átváltott telepítési engedélyen, az egyéni terven, a tulajdonilap-másolaton megjelölt, valamint az ellenőrzésen mért összefüggő terület nagysága közül a legkisebb, amelynek el kell érnie a 0,2 hektár területnagyságot,
13. termesztéstechnológiai módszerek javítása: a kérelemben megjelölt területen fekvő szőlőültetvény támberendezésének kizárólag új alapanyagok felhasználásával történő teljes cseréje, amely megvalósítható a tőkék pótlásával vagy a hektáronkénti tőszám növeléssel elvégzett pótlásával együtt is, oly módon, hogy a művelet elvégzését követően a pótolt tőkék aránya az érintett ültetvényben található tőkéknek legfeljebb a 67%-a lehet, amelynek következtében a szőlőültetvény hosszú távú művelése biztosíthatóvá válik, vagy az új támberendezés gépi művelésre és gépi szüretre alkalmassá teszi a szőlőültetvényt,
14. ültetvény áttelepítése: egy adott terület érvényes engedéllyel történő betelepítése a borvidéki tervben meghatározott szőlőfajta és művelésmód alkalmazásával, vagy jobb ökológiai adottságok közé történő telepítés,
15. ültetvény beállottsága: az ültetvényben megtalálható élő tőállománynak az ültetvény teljes tőállományához viszonyított, százalékban kifejezett értéke,
16. ültetvényleltár: az ültetvény pontos helyét, méretét, sor- és tőtávolságát, művelésmódját, tőállományát, szőlőfajta-összetételét soronként bemutató nyilvántartás.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.), valamint a végrehajtására kiadott rendeletek fogalommeghatározásait kell figyelembe venni.
További részletek az alábbi linken érhetők el: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/fooldal/-/journal_content/56/20182/12426282?refererPlid=20185&controlPanelCategory=current_site.content

A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Kettős válság sújtja a hazai állattenyésztést, amelyből a kiút csak a fejlesztések révén valósulhat meg.
Több gyümölcs termesztése gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, másoké brutális visszaesést mutatott.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Agrárcégek, közepes termelők is pénzhez jutnak – az állam fizeti a kárt.
A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
A 2025-ben megrendezett Agritechnica kiállításon a Monosem standja számos érdekes újdonságot tartalmazott. A legtöbb újítást a vázak, és az azokra szerelhető vetőkocsi-elrendezések kapták.
Rejtett veszély a napraforgóban és a kukoricában: a drótféregkártétel