AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
Három önálló támogatással segíti a borászatokat az EU a 2013-ig tartó jelenlegi pályázati időszakban. A húsz legnagyobb adózás előtti eredménnyel rendelkező hazai borászat összesen 980 millió forint uniós forráshoz jutott csak ezen a három jogcímen a 2012. évi adatok alapján. Borászati gépbeszerzésre csaknem 830, szerkezetátalakításra több mint 80, míg a musttal történő alkoholfok-növelésre 74 millió forintot nyertek el a cégek.
Cserháti Gábor, a KPMG igazgatója hangsúlyozza azt is: a borászok nem csak a borászati támogatásokat figyelik. A mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtott forrásból, azaz az EU mezőgazdasági beruházási támogatásából a legnagyobb termelők összesen több mint 4,5 milliárd forintot nyertek el, és a nyereségességi toplistában szereplő borászatok szinte mindegyike élt a lehetőséggel.
A nem borászatspecifikus támogatások közül kiemelkedik még a földalapú támogatás, amelyből a nagyok közül nyolcan összesen mintegy 100 millió forintot kaptak. Ezeken felül a borászok szívesen indulnak az EU általános gépbeszerzési pályázatán, amelyen csaknem 50 millió forinthoz jutottak, valamint a speciális kerti gépbeszerzési pályázaton, de a nagyok közül egy szekszárdi pincészet turisztikai pályázaton nyert el több mint 50 millió forintot helyi turisztikai fejlesztésekre.
Ugyanakkor a legnyereségesebb cégek között a sikeres pályázók mellett olyanok is vannak, amelyek a 2007-2013 közötti pályázati ciklusban nem, vagy csak egészen kis összegű uniós támogatást tudtak vagy akartak lehívni. Úgy véli, ebben a programozási ciklusban a hazai borászatok a rendelkezésre álló uniós forrásokat jellemzően kapacitásteremtésre, illetve -bővítésre, valamint a borászatokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek, profilok létrehozásához, elindításához használták. A most felépített alapokon a következő ciklus támogatási céljai között kiemelt helyet kaphatnak a tudatos márkaépítési stratégiák és a fenntartható fejlődést elősegítő, elsősorban regionális, térségi vidékfejlesztési kezdeményezésekbe ágyazott integrált fejlesztések.