Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Hiányosan tartatta be Magyarország 2008-2011-ben az Európai Bizottság szerint azokat az uniós irányelveket, amelyek az állatjelölésre és -nyilvántartásra, az élelmiszerbiztonságra, az állategészségügyre, a növényvédelemre és a környezetvédelemre vonatkoznak. Ezért az EB még korábban összesen 6 324 349,33 eurós finanszírozásból zárta ki Magyarországot, amely miatt az Európai Bírósághoz fordultunk. Ebben az ügyben hirdettek most ítéletet, amelyben nagyrészt elutasították a magyar keresetet, egy témában viszont nekünk adtak igazat.
A törvényszék szerint Magyarországnak 2009-2011-ben is biztosítania kellett volna, hogy a gazdálkodók akkor is tiszteletben tartsák az úgynevezett Natura 2000-es uniós természetvédelmi szabályokat, ha egyébként a Natura 2000 hálózathoz nem tartozó területeken tevékenykednek. Megállapították azt is, hogy Magyarország a 2008-2009-es igénylési években nem követelte meg a gazdálkodóktól a tájmegőrzési uniós előírások teljesítését. A törvényszék azon bizottsági kifogásnak is helyt adott, hogy 2009-2011-ben nem tekintettük a szarvasmarhák nyilvántartási rendszerére vonatkozó uniós szabályok megsértésének, ha a gazdálkodók késedelmesen jelentették be szarvasmarháik számát. Emellett a törvényszék úgy találta, hogy a köz- és állategészségügyi előírások "kisebb jelentőségű" megsértésekor Magyarország 2009-2011-ben e szabályokkal össze nem egyeztethető toleranciapolitikát folytatott.
A bíróság ugyanakkor azt is megállapította, hogy Magyarország 2009-2010-ben nem követett el jogsértést a földekre kijuttatott szerves trágyák környezeti hatásainak értékelésekor. Az ellenőröknek a nitrogénhatóanyag-mennyiségre csak akkor kellett ismételt számításokat végezniük, ha kételkedtek a gazdálkodói kalkulációk megbízhatóságában, vagy e számítások már eleve határérték-túllépést mutattak, de a törvényszék szerint az újraszámítás kérdésében a tagállamokat mérlegelési jogkör illette meg. Másrészt az ismételt számítások általános és szisztematikus elvégzése a magyar hatóságokra olyan adminisztratív többletterhet rótt volna, amelyet uniós jog nem ír elő - indokolta álláspontját a testület.
A szervestrágya-ügy miatt a törvényszék megsemmisítette a bizottság határozatát, és ez azt is jelenti, hogy az EB-nek az uniós finanszírozásból kizárt összeget arányosan csökkentenie kell majd. Az ítélet ellen a közléstől számított két hónapon belül lehet benyújtani fellebbezést, amely csak jogkérdésekre vonatkozhat.