Indul a tavaszi munkacsúcs a földeken - Papíron a magyarok a leglustábbak közé tartoznak

Indul a tavaszi munkacsúcs a földeken - Papíron a magyarok a leglustábbak közé tartoznak

Agrárszektor
Papíron lusta nemzetnek tűnik a magyar, nálunk kevesebbet csak a románok töltenek munkával Európában. Ha Ön nem ezt tapasztalja, talán igaza van. A látszat olykor csalóka.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Az Eurostat adatai szerint a mezőgazdaságban tényleges eltöltöttt heti óraszám nagyon különbözőképpen alakul az egyes országokban. Alábbi grafikonon nem ábrázoltuk az összes tagállamot, de a legtöbbet dolgozó belgák és a legkevesebbet dolgozó románok szépen keretezik a mezőnyt. Feltűnő, hogy Nyugat-Európában a tavaszi  munkacsúcs idején a hét hat napjában 8-10 órát dolgoznak a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak a földeken. Magyarországon papíron alig lépjük túl a heti 5 nap végzett 8 órás munkaidőt, és a kampányidőszakok látszólag semmiben nem különböznek az év többi részétől. Ezzel szemben Nyugaton a szezonális munkacsúcsok kiemelkednek. Úgy tűnik, mintha uniós szinten a magyar a második leglustább nemzet lenne.

Jól tudjuk, hogy ez nincs így. Míg a téli hónapokban csak pár órányi telep- és gépkarbantartást várnak el az üzemvezetők a traktorostól, addig kampány idején simán berendelik szombaton is 10-12 órányi munkára. A lényeg, hogy éves átlagban kijöjjön a 8 órás munkaidő. A kampányidőszak túlóráit nemcsak későbbi extrapihenőkkel ellensúlyozzák a munkaadók, hanem év végi jutalommal, zsebbe fizetéssel is. Papíron mindennek semmi nyoma. A volt szocialista országok még mindig ragaszkodnak a "8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás" mítoszához. Más kérdés a termelékenység, de most maradjunk a munkaidőknél.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vélhetően szintén a szocialista múlt okán tartják fent azt a látszatot is Keleten, hogy mindegy, melyik iparágban dolgozik az ember, mindenhol egyformán sokat kell dolgoznia. Az agráriumban sem érheti "kizsákmányolás" a népet. Ezzel szemben a belga gazdák 50 százalékkal több időt gürcölnek, mint egy ipari munkás, de a német parasztok is 25 százalékkal több időt töltenek az állatok és növények körül, mint mások a munkapad mellett. Akinek van olyan ismerőse, aki építőipari vendégmunkás volt Nyugaton, megerősítheti: egy német melós kezéből már péntek délután kiesik a vakolókanál, míg a magyarok a szombatot is az építkezésen töltik (a "töltik" a helyes kifejezés....).

Ezzel szemben a nemek közötti fizetési szakadék terén nem őrzik az egyenlőség látszatát a korábbi szocialista államok, egyedül a legkeményebb diktatúrát átélt Romániában kapnak a nők 3 százalékkal kevesebb fizetést férfi társaiknál, míg másutt a szakadék átlagosan 15 százalékos, de Észtországban a 22 százalékot is átlépi. A legtöbbet dolgozó belgáknál is nagynak mondható a nemek közötti bérezési egyenlőség: egy férfi dolgozó csak 6 százalékkal keres többet nőnemű társainál. Magyarországon bő 11 százalékkal keres többet a munkavállaló, ha férfi, a cseheknél viszont már 20 százalékos a nemek közötti bérezési különbség.  Egyszóval nincs összefüggés a történelmi múlt és a kereseti szakadék között.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. november 9. 14:01