Változott a szabályozás: ezt minden gazdának tudnia kell, aki támogatást akar

agrarszektor.hu
Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok - jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az agrárgazdaság 2023-2027 közötti támogatási feltételrendszeréről beszélve elmondta, hogy több fontos - az Európai Unió által előírt - változásra fel kell készülnie az a 2027-ig tartó időszakban a magyar gazdáknak.

Fenntartható élelmiszergyártás – Ez a jövő befektetése?

Személyes befektetői klubon mutatjuk be a tőzsdei kibocsátásra készülő Civita Group tevékenységét, működését, az iparágban rejlő potenciált. A magyar családi, kukoricafeldolgozó vállalkozás fenntartható módon állítja elő termékeit, melyek csak természetes alapanyagok felhasználásával készülnek, a teljesértékű és változatos táplálkozáshoz igazodva. A részvétel INGYENES, de regisztrációhoz kötött!

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírások alapján - néhány kivételtől eltekintve, például aki 10 hektár alatti szántóterületen gazdálkodó, vagy akinek területeinek legalább 75%-ban állandó gyep van - minden gazdálkodónak kötelező lesz a szántóterületének bizonyos részét nem termelő területként vagy tájképi elemként fenntartani. A különböző tájelemek - így például a táblaszegély, az erózióvédelmi sáv, a fás-cserjés sáv, a szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv vagy a kis vizes élőhely támogatható terület, ha elszámolják a HMKÁ előírásnak a teljesítésébe, de feltétel, hogy a tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el, akkor is, ha több tájelem van a táblán és akkor is, ha a 0,25 hektáros támogathatósági küszöb alatt van - hangsúlyozta az államtitkár.

EZ IS ÉRDEKELHET

Feldman Zsolt elmondta, hogy a nem termelő terület vagy tájképi elem kötelező fenntartása kapcsán a gazdaság összes szántóterületének méretéhez viszonyítva két lehetőség választható majd. Az első szerint a szántóterület legalább 4%-ának megfelelő területet kifejezetten nem termelési célú területként vagy tájképi elemként kell fenntartani - ebbe beleértve a parlagon hagyott földterületet is. A második lehetőség pedig az, hogy a szántóterületének legalább 7%-ból legalább 3%-ban tartson fenn parlagon hagyott területet vagy nem termelési célú tájképi elemet, a fennmaradó 4%-nak megfelelő területen tájképi elem, parlag, ökológiai másodvetés, vagy nitrogénmegkötő növény is lehet. Erre az évre az unió még lehetővé teszi, hogy a parlagterületet akkor is elszámolhassa a termelő a HMKÁ teljesítésébe, ha azon szántóföldi növénykultúrát termeszt (kivéve kukoricát és szójababot, amit az Európai Bizottság nem engedélyezett).

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Hitelezés 2023
Az emelkedő kamatkörnyezet hatása a hitelpiacra és a bankszektorra.
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap.
Vállalati Energiabeszerzés 2023
Uniós és hazai szabályozási keretek, várható gáz- és áramalakulás a háború és a gáztároló feltöltési kihívások nyomán
EZT OLVASTAD MÁR?