Megdöbbentő dolog derült ki a magyar gazdákról: ez tényleg nem fontos nekik?

Megdöbbentő dolog derült ki a magyar gazdákról: ez tényleg nem fontos nekik?

agrarszektor.hu
Egyre nagyobb károkat okoz a szélsőséges időjárás hazánkban, ennek ellenére az agrártermelők kevesebb mint fele rendelkezik biztosítással. Beszédes adat, hogy az aszálykárok kockázatát még ennél is jóval alacsonyabb arányban próbálták így mérsékelni. Az állami kárenyhítési rendszer forrásait pedig a jogos kárigények kielégítésére ki kell egészíteni.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára nemrégiben elmondta, hogy hatalmas károkat okozó tavalyi aszály újraértékelte a magyarországi mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer szerepét. A rendszer négy pillérének egyike a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer, amely termelői befizetésekből és állami hozzájárulásból áll. A gazdálkodók tavaly 28 ezer káreseményt jelentettek be, a jogos kárigény pedig 50-70 milliárd forintot tesz ki a jelenlegi ismeretek szerint. Ezek elbírálásával február 7-ig kell végezniük a kormányhivataloknak. Ugyanakkor 50-70 milliárd forint nincs a kárenyhítési alapban, amelynek 12 milliárd forintos kiegészítését már jóváhagyták, további többletforrást pedig csak a pontos számok ismeretében igényelhet az agrártárca a kabinettől - írja a Világgazdaság.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lesújtó volt 2022

A tavalyi év súlyosságát jól mutatja, hogy 2022-ben a 2021-es időjárás okozta károk kompenzálására 11,2 milliárd forintot folyósítottak az agrárkárenyhítési rendszer keretében. Akkor több mint 18 ezer termelői bejelentés érkezett leginkább a tavaszi fagy, az aszály és a jégeső miatti károkról. Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági igazgatója úgy véli, hogy a magyar agrárium nem áll jól a piaci biztosítások terén. A lemaradást jól mutatja, hogy a magyar gazdálkodók mindössze 44-45%-ának van piaci biztosítása, közülük is csak 40% rendelkezett aszálybiztosítással is. Hozzátette, a tavalyi, minden eddiginél nagyobb károkat okozó rendkívüli szárazságból sokat tanulhattak a gazdálkodók arról, miért is éri meg biztosítást kötni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az utóbbi időben a viharok lokálisabbá váltak, ráadásul egyre erősebbek is lettek, ami a károk mértékén is meglátszik. 2022. január 30-i vihar szemléletes példa lehet, hiszen komoly károkat okozott a mezőgazdaságban, különösen a hajtatott zöldségeket termesztők fóliasátraiban. Az elpusztult vagy károsodott növénykultúra után a kárenyhítési rendszer nyújt kompenzációt, a nem biztosított termelőeszközökben esett károk részbeni kompenzálására pedig a károsult termelők egyszeri, vissza nem térítendő átmeneti támogatást igényelhettek. A támogatási kérelmek alapján erre 1,3 milliárd forintot fizettek ki

- írja a lap.

Van egy viszonylag új pillére is a rendszernek, mégpedig a mezőgazdasági krízisbiztosítás. Ezt az állattartók is igénybe vehetik, és a természeti mellett a piaci károkra is kiterjed. A rendszerhez eddig igen kevés, csupán kétszáz termelő csatlakozott.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?