2023. január 30. hétfő Martina, Gerda

Nincs mit tenni: itt az új szabályozás, ami rengeteg gazda életét megváltoztathatja

Tóth Enikő
A Tanács hivatalosan is elfogadta az új közös agrárpolitikát (KAP), amely a 2023-2027-es időszakban lesz alkalmazandó. Az új rendszer környezetbarátabb, méltányosabb és teljesítményalapúbb lesz a gazdálkodók számára.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Az emberek Európában és azon túl is, generációk óta élvezhetik a kiváló minőségű élelmiszerek széles választékát, ami mögött komoly agrárpolitika helyezkedik el. Az EU közös agrárpolitikája volt az, amely először vezetett be olyan szabályozási rendszert a tagállamok számára, amelyek támogatják a mezőgazdasági ágazatot az évekig tartó pusztító háború és éhínség után. A KAP néven ismert politika évtizedek alatt fejlődött, hogy megfeleljen a változó piacnak, a fogyasztói igényeknek és olyan tényezőknek, mint az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés szükségessége.

Hatvan évvel a születése óta a KAP az EU mezőgazdasági élelmiszertermékeinek nyitott egységes piacát támogatja, megfizethető árakat biztosít, fenntartja a világ legmagasabb biztonsági és környezetvédelmi normáit, és élénkíti a vidéki közösségeket. Az Európai Közösségek hat alapító országának miniszterei 1962 első napjaiban 140 órányi megbeszélés után megállapodást kötöttek, amely jogerőssé tette az első közös agrárpolitikát Európában. A politika eredeti céljait a Római Szerződés tartalmazza, és ma is a KAP középpontjában állnak:

  • a termelékenység növelése és a piacok stabilizálása
  • ésszerű áron elérhető élelmiszerek biztosítása
  • méltányos életszínvonal biztosítása a gazdálkodók számára

Biztonságos élelmiszerellátás, még a válság közepén is

Az élelmiszerek hosszú évek óta tartó stabil elérhetősége miatt az emberek természetesnek veszik az élelmiszerellátást. A COVID-19 válság azonban ismét komoly aggodalomra ad okot az élelmiszerellátás biztonságáért. Amikor a járvány elérte az uniós országokat, sok szupermarket polca majdnem teljesen kiürült, félő volt, hogy a gazdaság lassulása súlyos élelmiszerhiányhoz vezet. A járvány azonban nem azt jelentette, hogy az európaiak élelmiszerhiányban szenvedtek.

Új KAP-reformcsomag

Az elnökség a 2021. április 26-án tájékoztatta a minisztereket a KAP-reformcsomagról folytatott intézményközi tárgyalások terén tett előrelépésekről, és iránymutatást kért a zöldítési struktúrára vonatkozó kompromisszumos javaslat kapcsán. Az elnökség a kompromisszum központi elemeként az ökorendszerek céljára elkülönített összegek megnövelését javasolta a Tanács általános megközelítéséhez képest (fokozatos növelés, amely 2023-ban 22%-ról indul és 2025-re eléri a 25%-ot), a pénzügyi rugalmasság (pl. kezdeti tanulási időszak a tagállamok számára) megtartása mellett.

A közös agrárpolitika alapvető célja az, hogy a magasabb hozzáadott értéket erősítsük, illetve, hogy egy hektáron minél magasabb termésmennyiségünk és minőségünk legyen. Vannak dolgok, amikre nem lehet előre felkészülni. Az input árak hirtelen megemelkedése miatt, a gazdálkodóknak egyre nagyobb összeget kell beinvesztálniuk ahhoz, hogy a várt eredményt elérjék - Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Győrffy Balázs (Forrás: Tóth Enikő)
Győrffy Balázs (Forrás: Tóth Enikő)

2023-tól az új Közös Agrárpolitika tíz fő célkitűzésre fog épülni:

  • az életképes, méltányos gazdálkodói jövedelmek és az ellenállóképesség támogatása;
  • a versenyképesség növelése és a piacorientáltság növelése;
  • a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az élelmiszerláncban;
  • hozzájárulás az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséhez;
  • tájak és a biológiai sokféleség megőrzése;
  • a biológiai sokféleség, a természetes élőhelyek és tájkép megóvása;
  • generációs megújulás támogatása;
  • az ágazat új gazdálkodók számára történő vonzóvá tétele a vidéki területeken;
  • a foglalkoztatottság, a növekedés, a társadalmi integráció és a helyi fejlesztések elősegítése a vidéki területeken;
  • az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi elvárások kezelésének javítása.

Ez az első időszak, amikor az egyes pillér, a közvetlen területalapú támogatások és a kettes pillér, mint a vidékfejlesztési alapú támogatások együtt kerültek megtervezésre. Ez már gyakorlatilag a harmadik ciklus, ami a fenntartható mezőgazdaságot helyezi előtérbe. Fontos a gazdálkodókat időben felkészíteni arra, hogy ezek miatt sokkal több zöld feltételnek kell majd megfelelniük

- hangsúlyozta Juhász Anikó az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

A támogatható terület fogalmának kibővítésével támogatásra jogosult területté válhatnak így az éghajlatvédelmi- és környezeti okokból fontos, a mezőgazdasági területekhez szorosan kapcsolódó ún. agro-ökológiai területek (AÖT). Ezek a területek a mezővédő erdősávok, fás cserjés sávok és a belvízzel borított területek. A KAP új „zöldítési” struktúrája, az úgynevezett agro-ökológiai alapprogram (röviden AÖP) - nem kötelező elemként - funkciójában a zöldítést fogja felváltani a területalapú támogatások között. A zöldítési kifizetés és a Vidékfejlesztési Program AKG kifizetésének kedvező tapasztalatai alapján, olyan előírások kerültek meghatározásra, melyek a gazdálkodók számára már ismertek, érthetőek, ugyanakkor környezeti szempontból is hasznosak. Ez az új önkéntes eszköz jutalmazza a gazdálkodókat az éghajlat- és környezetbarát gyakorlatok (ökológiai gazdálkodás, agro-ökológia, integrált növényvédelem stb.) megvalósításáért, valamint az állatjólét érdekében végzett fejlesztésekért. Ezzel együtt azok a mezőgazdasági területek sem veszítik el támogatási jogosultságukat, amelyeken újonnan hoznak létre ilyen típusú élőhelyeket. Mivel ezek az AÖT-k nem tartoznak a mezőgazdasági területek körébe, nem vonatkozik rájuk a művelési kötelezettség. Ezáltal a támogatható területek hozzávetőlegesen 100.000 ha-ral nőnek.

Még 2020 végén a kormány maximálisan támogatta KAP forrásait, ami a gyakorlatban egy 80%-os kiegészítés volt. Ez azt jelenti, hogy az előző időszak forrásaihoz képest, háromszoros forrásmennyiség áll rendelkezésre. Ez a megemelt társfinanszírozás lehetővé tette azt is, hogy a területalapú támogatás értéke nem csökkent, így aki most gazdálkodik, az az alap területalapú támogatásnál már 80-90 ezer forinttal számolhat; ebből 50 ezer forint az alaptámogatás, 30-40 ezer forint a zöldítés támogatása

- mondta Juhász Anikó.

Juhász Anikó (Forrás: Tóth Enikő)
Juhász Anikó (Forrás: Tóth Enikő)

2023-tól a Kölcsönös Megfeleltetés is némiképp átalakul a zöldítés egyes elemeinek a beépülésével, így létrejön a megerősített feltételességi rendszer, vagy más néven feltételesség (kondicionalitás). Ez az alapvető követelményrendszer minden területalapú támogatásra jogosult gazdálkodóra egyaránt vonatkozni fog.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?