A válság az agrárágazatokat eltérő módon érintette, és számos terület, például a virág- és dísznövény ágazat, a tejágazat, illetve a borágazat igen nehéz helyzetbe került. Összességében viszont jól vette az akadályokat a mezőgazdaság, ugyanis az AgroStratégia 2020-as kutatása alapján a válaszadók csupán tizede (12%-uk) jelezte, hogy a koronavírus-járvány akadályozó tényező volt számára a 2020-as évben, derült ki a K&H közleményéből.

Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője kifejtette, hogy mozgalmas év áll a gazdák és az agrárszakemberek mögött, de legalább ilyen lesz a folytatás is. A nehézségek mellett azonban a járvány okozta helyzet számos, az idei évet is meghatározó pozitív hozadékkal is bír, hiszen még inkább felértékelődött és megerősödött az agrárium szerepe.

- foglalta össze a legfontosabb hatásokat Tresó István.

A koronavírus mellett a Közös Agrárpolitika (KAP) az, ami 2021-ben is dinamikusan alakítja majd a mezőgazdaságot. Az új KAP reformjairól tavaly év végén döntöttek a tagállamok, az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament, így a 2023-ig tartó, 2 éves átmeneti időszak idén januártól kezdetét vette. Az Agrár Klubon Szentirmay Zoltán, az Agrárminisztérium Agrárközgazdasági Főosztályának vezetője elmondta, hogy a folyamatosan formálódó KAP reformok kialakítása során az uniós agrárminiszterek megállapodása keretében a Tanácsban egy olyan megoldás született, amelyben a környezetvédelmi irányelvek egyensúlyban vannak a versenyképességi és jövedelembiztonsági szempontokkal. A végső döntéshez azonban a társjogalkotó Európai Parlamenttel is meg kell még egyezni.

- jelentette ki Szentirmay Zoltán.