Nagyon erős UV-B sugárzásra figyelmeztet hétfőre a HungaroMet, mindenki figyeljen magára és a környezetére!
A magyar mezőgazdaság nem tekinthető ütésállónak, a változtatásra pedig már nincsenek évtizedeink.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve keres választ a klímaváltozás és a vízhiány okozta kihívásokra.
Az átlagosnál melegebb és szárazabb volt az idei május - közölte a HungaroMet Zrt. csütörtökön a honlapján.
Kutatók szerint a vizes élőhelyek helyreállításával alkalmazkodhat az Alföld az aszályhoz.
Néhány nap múlva növekszik itthon a csapadékhajlam, záporok, zivatarok kialakulására többfelé lesz esély.
Az Alföldön várható a legsúlyosabb hozamkiesés a kukorica esetében 2030 és 2040 között - a jövedelmezőség már most veszélyben van.
Pusztán öntözéssel már nem állítható meg az Alföld egyre súlyosabb aszályhelyzet.
A szegedi kutatók eredményei új fejezetet nyithatnak az aszály elleni küzdelemben.
Egyre hosszabbak lesznek a tavaszok Magyarországon, ám a fagyveszélyes időszak is mind tovább tart itthon.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
Fagyos volt a kedd reggel Magyarországon, mindez pedig azt is jelenti, hogy komoly veszélybe kerülhet az idei gyümölcstermés.
A szakértő szerint az erdősítés ronthatja is a vízháztartást a homokhátsági területeken.
Igen változékony időjárás várható az utolsó márciusi hétvégén Magyarországon, érdemes lesz odafigyelni.
Heves esőzésre, havazásra és viharos széllökésekre is számítanunk kell a mai napon.
A városi erdő fejlesztések hozzájárulnak Magyarország klímavédelmi céljainak eléréséhez.
Száraz idővel kezdődött a vegetációs időszak
A talajvíz hiánya és a globális készletek növekedése gátat szab az árak emelkedésének.
Feloldotta a madárinfluenza miatti korlátozó intézkedéseket a Nébih egy nagyobb, összefüggő alföldi területen.
Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
A Magyar Közlönyben jelent meg a vonatkozó rendelet részletes szabályairól szóló módosítás.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
