Mintegy 30 ezer palack bort loptak el egy neves toszkán borászattól, a zsákmány összértéke megközelíti az ötmillió eurót.
A Jammertal Borbirtok vezető szőlésze szerint idén először látványos aszálytünetek jelentek meg a szőlőn is - a bor azonban így is kiváló lehet.
A korábbi nyertesek többek között Új-Zélandon, Kaliforniában, Ausztráliában, Franciaországban és Olaszországban tanulhattak.
Franciaország idei bortermelése a század legalacsonyabb szintjére eshet a rendkívüli hőség és az aszály miatt.
Az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb szőlőtermését hozta az idei év Magyarországon.
A klímaváltozás és az idei aszályos időjárás miatt a tokaji borvidéken a megszokottnál jóval korábban kezdődik a szüret.
Soltész Gergőt, az Ostoros Családi Pincészet ügyvezetőjét és többségi tulajdonosát kérdeztük.
Mintegy 3600 mezőgazdasági termék, bor és szeszes ital áll oltalom alatt az Európai Unióban.
A Patricius Borháznál már befejezték a száraz borokhoz szánt szőlő szüretét.
A borágazat jövője az innováción, a gyakorlatias oktatáson és a fiatal generációk eredményes megszólításán múlik.
Az Európai Bizottság döntése értelmében uniós oltalom alá kerültek a Nivegy-völgyi borok.
Önálló fogalommá szeretné tenni a mádi borokat a Mádi Kör Bor-eredetvédelmi Egyesület.
A márka az idei év végéig számolja fel a gyártást a nagyszombati megyében lévő Szereden működtetett gyártóüzemében.
A szőlő szereti a meleget, de az utóbbi években a magyar borvidékeknek már túl sok jutott belőle.
A szélsőséges időjárás mellett az aranyszínű sárgaság is folyamatos fenyegetést jelent.
A talajból kezd elfogyni a víztartalék, miután a növények több vizet vesznek ki belőle, mint amennyi visszakerül a csapadékból.
Franciaországban egymilliárd eurós segélycsomag jön a nyári rekordaszály és a hőhullámok által sújtott termelők megsegítésére.
A magyar borágazat egyszerre küzd történelmi léptékű termeléskieséssel és fokozódó piaci nyomással.
Alig egy évtized alatt szinte ismeretlen helyi különlegességből a horvát borászat egyik keresett fajtájává vált a Korcula szigetén őshonos grk.
A 2026-os évben a tavaszi fagyok, az aszály és a növénybetegségek is sújtották a magyar borágazatot.
Az ősz beköszöntével általában lassan véget ér az öntözési szezon, idén azonban más a helyzet.
Jelentős mértékben nőtt az import tojás mennyisége az Európai Unióban az év első felében.
A vízhiány és a szűkülő horgásztavi piac mellett az export jelenthet megoldást.
A magyarországi fakitermelés az elmúlt 25 évben jelentős ingadozásokat mutatott, de a legtöbb évben 7 millió köbméter körül alakult
A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.
